Sziasztok,
15 nap múlva megkezdődik a suli és az egyetem, és nekem még annyi, de annyi olvasnivalóm van, ami a nyárra van betervezve. Valószínűleg nem is fogok velük végezni. Az álmom, hogy nem kell hosszabbítanom a könyvtárban semmit, hanem vissza tudom vinni őket szeptember 3-án délután, hogy vissza tudom adni a kölcsön kapott könyvet, hogy elolvasom azt a szépirodalom és szórakoztató irodalom mennyiséget, amit kinéztem magamnak a nyárra, és az álmom, hogy írjak értékelést minden olyan LMBT könyvről, amit a blog létezése óta olvastam. És minderre van 15 napom.
Nézzük, mi dolgunk még:
Lesz értékelés minden eddig olvasott LMBT könyvről
Ehhez viszont kőkeményen neki kell állni újraolvasni, mert áprilisban elképesztően nem volt kedvem értékeléseket írni, és csak toltam magam előtt, és bár egy fantasztikus (Laurie Frankel: Mindig ez van), és egy jó (Steven Rowel: Lily és a polip) könyvről van szó, úgy érzem nem tudnék róluk magabiztosan és alaposan írni, így feltétlenül újra kell írni, azonban ezek a posztok könnyen lehet, hogy átcsúsznak majd szeptemberre, mert értékelésekben valamennyire sikerült előre dolgoznom. Majd kiderül. 🙂
Elolvasok mindent, amit a könyvtárból kikölcsönöztem.
Nos ez nehéz eset lesz, mivel 5 könyvet kölcsönöztem ki, amiből kettőt már olvastam, a háromból kettő pedig már LMBT könyv, amit csak akkor szeretnék olvasni már, ha végeztem az összes értékelendő könyvvel.
Az üdítő nem LMBT könyv Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó című könyve, amit sokan nem szeretnek, de középiskola óta rajongok a címéért, és most végre el akarom olvasni.
Az LMBT könyvek közül a nagyon várt Thomas Mann: Halál Velencében című kisregénye, és April Genevieve Tucholke: Wink, Poppy, Midnight című könyve, amivel már szintén régóta szemeztem, de valakinek nem tetszett (nem tudom, hogy kinek, de biztosan olyannak, akinek adok a véleményére), ezért nem akartam saját példányt szerezni. De ha tetszik, úgyis lesz. 🙂
A szépirodalmi terveim
Ez az a pont, amiben maximálisan biztos vagyok, hogy meglesz, mert akarom és mert már csak egy könyv van. Nagyon jól alakult a nyaram szépirodalom olvasás szempontjából, és már csak Szilasi László: Luther kutyái című friss regénye maradt meg. Szilasi itt az agydaganatáról ír, 48 óráról, ami elveszett az életében, és nagyon kíváncsi vagyok rá. Tavaly nyáron olvastam először Szilasi regényt, és ha ezen a nyáron is fogok, akkor az már rendszer. 😉
És szinte biztosan nem fogok végezni vele, és nem is volt az olvasási terveim között, de szerdán beszereztem Parti Nagy Lajos tavalyi verseskötetét, a Létbüfét, amit azonnal el is kezdtem olvasni. Rendkívül fantasztikus, ugyanakkor tömény szöveg, amivel nehéz haladni, de nem is az a cél.
Szórakoztató irodalmi terveim
Holly Goldberg Sloan: Hetesével cím könyvét szintén nemrég szereztem be, de már nagyon viszket a tenyerem utána, mert egy beteg lányról szól, akinek problémás a családi helyzete, és a matematika segít neki. Sarah Pinborough: 13 perc című krimijére szintén nagyon kíváncsi vagyok. Egy lányról szól, aki 13 percig víz alatt volt, és biztosan nem öngyilkos akart lenni, és csak a barátai lökhették be… És elég sokan szeretik. És én is nagyon akarom. A harmadik könyv ebben a kategóriában Márkus András: Paraszttartók kézikönyve című könyve, ami egy vicces és maró kritikája a fogyasztói és kizsákmányoló társadalomnak, legalábbis így ajánlották, és nagyok a várakozásaim, szintén.
Kölcsön kaptam
Michael Ende: Momo cím könyvét pedig még tavasszal kaptam kölcsön, ugyanattól a csodálatos embertől, aki a Paraszttartók kézikönyvét ajánlotta. Semmit nem tudok róla egyébként, csak hogy ifjúsági, és semmi köze a most terjedő, és gyerekekre veszélyes alkalmazáshoz. Pedig azt hittem.
És ha még maradna időm, és LMBT témában szeretnék olvasni
… akkor biztosan ezeket a könyveket venném le elsőként a polcról:
- Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit, mert még mindig nem olvastam, pedig mindenki erről beszél.
- Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?, mert nagyon szerettem középiskolában, és most végre van saját példányom, így olvashatom végre ismét, és írhatok róla értékelést, amit nagyon várok.
- Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát, mert skandináv krimi, de nem a krimi vonal a legerősebb benne, hanem csak apropó a krimi, hogy a szerző emberekről beszéljen, és én nem szeretem kifejezetten a mély krimiket, de miután ezt olvastam egy moly.hu-s értékelésben, rögtön előrébb került a várólistámon.
Ennyi lesz a következő 15 napban a legjobb esetben. Ha nem, akkor igyekszem majd valahogy válogatni, és igyekszek majd a beígért értékelésekkel is.
Ha nem szeretnél róluk lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra. Ha folyamatosabb háttértartalmakat szeretnél olvasni, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra.
És semmiképp ne feledd a következő posztig:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió