Sziasztok,
tavalyhoz hasonlóan idén is igyekszem folytatni a summákat, amiben azokat a könyveket mutatom meg, amiket a hónapban szereztem be, olvastam el, és külön figyelmet szentelek annak, hogy hogy az év elei tervekből mennyi valósult meg az adott hónapban. 🙂
Januárban 9 könyvet sikerült beszereznem, 13-t pedig elolvasnom. Nézzük is őket! 🙂
Januárban sikerült beszereznem:
Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
Péterfy-Novák Éva ezzel a regényével robbant be a magyar könyvpiacra néhány éve, és nagy hiányt pótoltam ennek a könyvnek a beszerzésével és elolvasásával. Viszont szerintem ez nem feltétlenül szépirodalmi űr. Az űr azé a könyvé, amely tematizálja a családon belüli erőszakot, amely tematizálja a súlyosan értelmi fogyatékos gyermek nevelését, majd a tőle való megválást, tematizálja a késői, indokolt abortuszt és a halott gyermek megszülésének borzalmait. Nagyon erős, de rövidke könyv ez egy asszony életének néhány évéből. Ma is folyamatosan témát ad a közbeszédnek, az Orlai Produkció és a Füge együtt színdarabot hozott létre belőle, és megérdemel minden figyelmet. Közérthető, figyelemfelkeltő és fontos könyve ez a magyar piacnak, és Péterfy-Novák Éva nagyon felelősen használja azóta is ezt a helyzetet.
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
A könyv, amiről nagyon sokat hallottam, és csupa jót. A könyv egy levélregény, amiben egy férfi beszámol a második világháborús élményeiről. És amitől ez nekem való: Ő a második világháború alatt megalapított egy irodalmi társaságot egy szigeten, hogy a közösség átvészelje a német megszállást és a háborút. Egy picit Sült zöld paradicsom érzést várok egy humoros, kedves és mély történettel. Majd kiderül.
Patrick Ness: Kés a Zajban
Patrick Ness valaki, aki potenciális kedvenc szerzőm. A Soha nincs vége pedig a kedvenc könyvem, amiről képtelenség értékelést írni, mert akármit írnék róla, az spoiler lenne. Most izgatottan vágtam bele az egyetlen trilógiájában, aminek ez a könyv az első darabja. A könyv a mi világunk elpusztulása után játszódik, ahol egy telepes csoport leigázott minden őslakost, és az őslakosok cserébe a Zaj vírust hagyták a telepesekre, ami elpusztította a nőket és a férfiak felét, míg csak egy kisvárosnyian maradtak, akik hallják egymás gondolatát, Zaját. A trilógia az utolsó fiút követi, aki még nem esett át a felnőttséget szimbolizáló beavatási szertartáson, és állati izgalmas, nem tudok róla többet mondani.
Partick Ness: Válasz és kérdés
A trilógia második része, ami heteket kóborolt a Foxpotnál, de tegnap végre a kezembe vehettem. És nagyon várom, hogy folytatódjon a sorozat. 🙂
Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Nagyon híres és hivatkozott könyve ez az LMBT irodalomnak, Pulitzer-díjat is érdemelt, és a fülszövegénél jobban úgysem tudom bemutatni:
„Láttam rajta, hogy tudja. Tudja, mi vagyok, ahogy hirtelen én magam is rájöttem, mi vagyok, hogy nem lány vagyok, hanem valami a lány és a fiú közt.” Mi történik akkor, ha egyetlen családi örökségként egy hibás gén rejtőzik bennünk? Egy gén, amely elindul Kis-Ázsia ligeteiből, átkel a nyugodt Atlanti-óceánon és a háborgó XX. századon, majd megérkezik a hatalmas Amerika kohóiba, s végül a század epilógusának színpadára, az eggyé osztott Berlinbe. Egy gén, amely átszörfölt az évszázadon, miközben ott bújócskázik az ember legbensejében, felforgat és helyre tesz, kalanddá varázsol és elsimít, titkosít és elmagyaráz… mindent? Pikareszk krónika és családregény, a század gyermekének vallomása, anekdotafüzér és kíméletlen önanalízis – ezeknek összessége az, amit most a kezében tart az olvasó.
Nem tudom, hogy mikor fogok nekikezdeni, mert eléggé téglácska, de mindenképpen a polcomon szerettem volna tudni a könyvet addig is, hiszen antikváriumokban szerezhető csak be főleg. 🙂 Köszönet érte a Kóborló Könyvesboltnak.
Fejes Endre: A fiú, akinek angyalarca volt
A könyvet nagyon régen édesanyám olvasta, és emlékeztem a címére, mert egy picit féltem tőle gyermekként. Szóval ez egy jó cím, mondhatjuk. Azóta olvastam Fejes Endre: Rozsdatemető című regényét, ami a szocialista realizmus egyik egészen jó példánya, és ez a könyv, ha minden igaz, a töretlen, eredmény nélküli makacsságot állítja a középpontba. Kíváncsi leszek rá. 🙂
Jean Mattern: Tejjel-mézzel
Jean Mattern írta a Szeptembert, ami klassz könyv, és bár az értékelésemben azt írtam, hogy eléggé neutrális a szöveg, nem alakít ki érzelmeket, mégis vannak dolgot hónapok múlva is, amik elgondolkodtatnak. Így vettem a kezembe a szerző Király Fürdő című könyvét, ami egy nagyon izgalmas lelki állapotot ír le arról, hogy ment tönkre egy házasság az előző generációk és a történetelem fel nem oldott traumáiból. Rendkívül sok kérdést felvetett az egyszemélyű elbeszélés, és én nagyon szerettem. A Tejjel-mézzel ennek a könyvnek a folytatása, amely az előző generációt mutatja be, a háborúból és az ’56 utáni Magyarországról való menekülést, és a Franciaországban kezdett új életet. Általában mindenki jobban szereti ezt a könyvet, de nekem a Király fürdő lett kedvenc a szerzőtől. Akinek kiolvastam miden magyarul olvasható könyvét.
Juhani Nagy János: AIDS
Nagyon sokat írok arról, hogy érdekel az AIDS reprezentáció könyvekben és a kultúrában, és ez a könyv egy ilyesmi. 87-ben jelent meg, és interjúkötet, ahogy beleolvastam, érdekes lehet. Az első moly.hu-s értékelés szerint egy picit a vírus körüli pánikhangulatot is bemutatja, vagy inkább képviseli. 200 Ft-ért futottam bele a könyvtári selejtezések között, kíváncsi vagyok erre is. 🙂
Szabó Marcell: A közeli Limbus
Szabó Marcell verseskötetét nagyon régóta szerettem volna olvasni, de eddig nem teremtettem alkalmat rá. Mióta megvettem, azóta pedig csak bele-bele kaptam. A könyv érdekessége, és fő apropója, hogy van benne egy 32 oldalon, két oszlopba tördelt vers, amibe még képek is vannak illesztve, és ami többször jött fel az elmúlt hónapok beszélgetéseiben. A közeljövőben sort kerítek rá mindenképpen.
És 13 könyvet sikerült elolvasnom januárban,
ami nem rossz szám, nem is kimagaslóan jó, bár 2500 oldal felett áll vele a statisztikám. 🙂
Taylor Jenkins Read: Evelyn hét férje
Az év elejére gyorsan behúztam egy 456 oldalas, de ritkásan szedett könyvet, amiről nem igazán hallottam előtte, hogy LMBT, pedig mennyire, hogy az. Fantasztikus könyv volt, Hollywoodról leplezetlenül, de nem elmarasztalóan, és egy nőről, aki hozott nehéz döntéseket az életében, de nem bán semmit. Itt írtam róla.
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
A könyv szerepel a 22 könyv, amit el kell olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listán, és nagyon örülök, hogy végre levettem a polcról. Ennek a könyvnek a fő tétje a barátság talán. Valami, ami évtizedekkel ezelőtt megszakadt, helyrehozhatatlanul, és a ki nem egyenlítés és a ki nem beszéltség az egyetlen, ami életben tartja. A könyv kvázi egy beszélgetés, és annak a kontextusának leirata, amire a két fél közül csak az egyiknek van szüksége. Mert a másik már túllépett a beszélgetés tárgyán, csak el kell jönni, mert talán tényleg fontos, vagy talán csak becsületből. Klassz könyv ez fiatalságról, vagyoni különbségről, barátságról és az élet dolgairól. Szerettem.
Sofi Oksanen: Baby Jane
A könyv, amit imádtam második olvasásra is. A depressziót járja körül, nagyon vadul, szókimondóan és fantasztikusan. Fogok róla írni, mert leszbikus a fő szál. És nagyon fogom dicsérni.
Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásról
A legnagyobb tévedésem. Igazából ez a könyv egy mesegyűjtemény. Váó. Na, én nem olvasok mesegyűjteményeket annyira. És azt hittem egy picit több ez a könyv mesék egymásutániságától, ha már Boldizsár Ildikót nagyon szeretik érte, de az az igazság, hogy nem. Full semmi. A világ meséi, sokszínűek, sokszor ismerősek, de nem világít meg semmit igazából. Annyival lettem gazdagabb, hogy megtudtam, hogy valahol tejjel locsolják az útra kelő nyomát, hogy szerencsés legyen az útja. De ez nem érte meg nekem annyira időben. Szerencsére könyvtárból vettem ki.
Dragomán György: A fehér király
Dragomán György ezzel a könyvével lett világhírű. Egy gyermek kiskamasz nézőpontjából látjuk a román diktatúrát, ahol elvitték az apját, a gyermekek háborút vívnak egy labdáért, és felégetik a tarlót, és ahol mindenki csúful kihasználja a maga alatt levőket, amikből az a kiskamasz sem marad ki. Nagyon szemléletes könyv egy olyan világról, ahol mindenkit egy picit meghajlított a diktatúra, és mindezt egy ki nem fejlődött személyiség nézőpontjából, akit bezár a saját mikrokozmosza. Aki látja néha, hogy igazságtalanság történik, de nem igazán kérdőjelezi meg, csak regisztrálja nekünk. És nagyon könnyen olvasható volt, tele belső, groteszk humorral, és az egyébként kifordult világ kifordításával. Ajánlom, nagyon. 🙂
Jean Mattern: Király Fürdő
Fent írtam róla.
Jean Mattern: Tejjel-mézzel
Fent írtam róla.
Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
Fent írtam róla.
Zsolmár János: Hibiszkusz herceg
Zsolmár János a saját történetét írta le. Ekkor még épp rendszerváltás előtt vagyunk, és húsvétkor összeszed egy nagyon jól kinéző cigány srácot a Duna korzón, akibe szerelmes is lesz, csakhogy ezt a roma srác csúnyán kihasználja és lelumpolja a férfit. Nagyon nem volt jó könyv, bővebb értékeléssel pedig hamarosan érkezem.
David Szalay: Az ártatlanság
David Szalay Kanadában született, de most Magyarországon él, és ez az első könyve. Ebben egy szovjet tiszt életét követjük, aki nyomoz egy háború előtti felbujtó ügyében. Csakhogy ezt egy vidéki kutatóorvos akadályozza, mivel a háborúban a felbujtó súlyos agyi sérülést szenvedett, ami károsította az egyik agyféltekét, így nincs igazán tisztába a szavak jelentésével. És persze nyelvészként én is tudom, hogy az ilyen sebesülteket mennyire jó kutatni, hiszen ilyen információkhoz egyébként nem igazán juthatnánk, de azzal is tisztába kell lenni, hogy a párttal sem célszerű szembehelyezkedni. A tiszt életét ez az orvos, a felesége és egyáltalán az ügye gyökerestül határozza meg. A felesége nagyon közvetetten emiatt hagyja el például, és amikor oldódik a kemény sztálinista diktatúra, talán a büntetést sem kerülheti el. Az egész szovjet rendszer tűnik fel ennek a regénynek a mozaikszerű történeteiben, és köszöni, működik, teremt egy hangulatot, és felveti, mit is jelent az ártatlanság. Jah, és gyönyörű a borítója. 🙂
Patrick Ness: Kés a Zajban
Fent írtam róla.
Marnó János: Hideghullám
Marnó János egy nagyon nagyon kedvelt költő ma itthon, és én eddig nem olvastam tőle. De most. Marno János nagyon nagyon jól ír. Egyrészt van a kötetnek egy erős, folyamatosan önmagára reflektáló nyelve, annyira, hogy ha elfelejtenénk, elkezd mondjuk rímelni, vagy a szavait keresni, és emellett olyan komoly témákról ír, mint a város, a halál az öregség, a nagy elődök. Jó volt olvasni. 🙂
David Ogilvy: Egy reklámszakember vallomásai
David Ogilvy a reklámszakember a XX. század Egyedült Államokában, és tuti tippeket ad. Sőt, nem tippeket ad, egyenesen megmondja, hogyan kell nagyon nagy vadakra menni, vagy hogyan nem. Végigolvassuk a pályáját, közben arról beszél, milyen a vállalatuk morálja, hogy milyen az ideális ügyfél és milyen az ideális reklám. Még van ötven oldalam, de ma befejezem.
Miket olvastam az év eleji fogadalmak szerint?
Amik nem biztos, hogy tetszenének, de megvannak: Az ártatlanság
Korábbi LMBT könyvek innen-onnan: Hibiszkusz herceg
Kortárs magyar széppróza: A fehér király
Nem angol/magyar anyanyelvű szerző könyve: Király Fürdő (francia), Tejjel-mézzel (francia), Sofi Oksanen (finn)
Szerzők, akikről nagyon szeretnék idén többet olvasni: Patrick Ness
És végezetül jelentkezzetek a nyereményjátékra!
Február 15-én lesz két éves a blog, és ez alkalomból, azok közül, akik 15 kérdésre válaszolva véleményeznék a blog működését (ez maximum 10 percet venne igénybe), kisorsolok öt könyvjelzőt a képen láthatóak közül. 🙂 Szóval kattintsatok a képre, és játszatok! 🙂
Ennyi lettem volna mára, és erre a hónapra. 🙂 Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok. 🙂 Hamarosan érkezem a beígért értékelésekkel, és a blog születésnapja apropóján további színes tartalmakkal is igyekszem érkezni. Ha nem szeretnél róluk lemaradni, kattinst a jobb felső sarokban található követés gombra, emellett pedig keres bátran facebookon, ahol két nagyobb instagram poszt között is jelentkezem, vagy ha az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra. 🙂
És semmiképp ne feled a következő posztig:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió