Sziasztok,
el sem hiszem, de ez a 12. summa a blogon, ami azt jelenti, hogy megint véget ért egy hónap, sőt, azt mégjobban jelenti, hogy vége az első teljes naptári évnek a blogon. És mindezt egy nagyobbacska summával fogom ünnepelni a decemberi könyvszerzeményekről és a decemberi olvasásokról. 🙂 Tartsatok velem!
Szóval még régen, majdnem egy teljes naptári évvel ezelőtt, januárban megfogadtam, hogy idén én bizony a könyvespolcomról fogok olvasni, ami annyit tenne, hogy nem veszek könyveket. Namost, mint tudjuk, nem eszik olyan forrón a kását, így most forró kása helyett, olyan könyvekről beszélek majd, amiket beszereztem, most sokat ingyen, néhányat pedig nagy kedvezménnyel.
1.) Recenziókat kaptam
Bálint Erika: Adj esélyt!
Bálint Erika regénye egy meleg apáról szól, aki elhagyta a gyermekét még 13 éve, és most próbál ismét a gyermeke élete részévé válni. De nem csak erről szól, sőt. Itt írtam róla, és még egyszer köszönöm az írónő megtisztelő bizalmát, hogy elküldte hozzám ezt a könyvet.
Elizabeth Stone: Mondd, hogy ez a valóság!
Január közepén érkezik róla egy hosszabb értékelés, elöljáróban egy meleg erotikus romantikus regény egy gyermekorvosról és egy szállodavezetőről Angliában. De tényleg írok még róla.
2.) Vettem
Csider István Zoltán: Rendrakás
Verseskötet. Vannak nagyon megkapó képek, és vannak nagyon elmés, kitalált megoldások benne, de összességében egy nem annyira jól sikerült első kötet. CsP ebben a kötetben rendetlen, és minden rendeztlenné válik általa, és ezen át beszél szerelemről és halálról, gyászról, gyászról különösen sokat. Érdekes kötet, érdemes néha fellapozni, de kifejezetten kedvenc nem igazán tud lenni.
Nem vittem magammal könyvet, így erre költöttem végül a félévi jegyzettámogatásom utolsó részét.
Isszaak Babel: Odesszai történetek
Megint beégek valami világirodalmi fontos szöveggel, amit még nem olvastam, és amiről nem igazán tudom, miről szól. Csak kíváncsi voltam rá, 200 Ft-ért egy könyvtári kiárusításon.
Fannie Flag: Sült zöld paradicsom
Az évem, hanem az életem legjobb olvasása. Polgárjogi, leszbikus és feminista nézőpontokat is mozgat, és fantasztikusan könnyeden teszi ezt. Imádtam, imádom, és imádni fogom, főleg ezután, hogy már saját példányom lett belőle. Itt írtam róla.
3.) Ajándékba kaptam
Patricia Highsmith: Carol
A híres leszbikus regény, amit még nem olvastam, és a filmet sem láttam, de moly.hu-s ajándékozás eredményeként már a polcomon van. És, szóba került A nagy sikolyról szóló beadandóm kapcsán is, hogy mint a „bamba nő ráébred a világára” témában a két könyv összeolvasható volna. Meglátjuk.
4.) Könyvbörzén jártam, könyveket cseréltem, ezekre:
Kukorelly Endre: Mind, átjavított, újak, régiek
Kukorelly Endre a posztmodern magyar líra egyik legnagyobb alakja, ez pedig egy gyűjteményes kötet, ami néhány éve jelent meg, minden versét tartalmazza, és még dedikált is. Régóta szerettem volna olvasni tőle, de féltem egy könyvét a kezembe venni. Most csaponghatok majd. 😀
Padisák Mihály: Kanóc az emberszelídítő
Padisák Mihály Éljen a száműzetés! című könyve életem első jelentős könyve. Két folytatás jelent meg Kanóc történetéből, és bár most a sorrendet nem ismerem, az egyik ez. A másik a következő könyv.
Padisák Mihály: Kanóc, az életművész
Kíváncsi vagyok rájuk. 🙂
5.) És megint vettem…
Először is kint voltam a Bödön Piacon, a Kóborló Könyvesboltnál, ahol egy törzsvásárlói kedvezményel, potom 800 Ft-ért sikerült beszereznem hibátlan állapotban:
China Miéville: A város és a város között
című könyvét, amit nagyon sokan nagyon szerettek idén, és amiről nem tudom ennél többet, csak hogy megláttam, és meg szerettem volna venni.
Aztán találkoztam egy kedves mollyal, aki elpasszolta nekem néhány könyvét, így hozzám került az év zárásaként:
Bódis Attila: Lázadni veletek akartam
Egy újabb könyv a román diktatúráról és annak leveréséről, ezúttal egy olyan srác nézőpontjából, aki gyermekkorában arról álmodozik, hogy a barátaival megdönti a rendszert. Ugyanitt: Miért reprezentáltabb a magyar irodalomban Cauchescu mint Kádár?
Emma Donnoghue: Érzékek tánca
Leszbikus regény ez, és történelmi és krimi. Nem igazán tudok erről sem többet.
Jim Crace: Az utolsó aratás
Szintén történelmi. Egy angol faluról, aminek nincs jövője egy új földtörvény értelmében, és tűz űzi el őket. Nem igazán tudok erről sem többet, de sokan szeretik, és a XXI. Század Kiadó adta ki, és az ő marketingjük tett kíváncsivá. 🙂
Sofi Oksanen: Baby Jane
Ez a nő úgy ír, ahogy Karafiáth Orsolya szeretne. Rideg, bántó és provokatív regény ez a depresszió különböző fajtáról egy leszbikus regényben. Nagyon szerettem, januárban biztosan írok róla.
És akkor térjünk is rá arra, miket olvastam decemberben:
Bálint Erika: Adj esélyt!
Mint már fentebb írtam.
Cate Woods: Bárcsak ismernélek
Egy nő megelégelte a kisvárosi, boldognak tűnő lehetséges életét, és elhatározza, hogy megvalósítja magát, miközben egy, a mindenki online forgalmát figyelő társkereső megtalálja a lelki társát. Érdekes könyv, de nem fogott meg igazán. Már értékelés is született róla, itt.
Csider István Zoltán: Rendrakás
Fentebb már említettem
Bakró-Nagy Marianne (szerk.): Okok és okozat
Ott kell kezdeni, hogy Bakró-Nagy Marianne az egyik olyan tanár, aki nagyon nagy hatással volt rám. Alapvetően finnugorista, de nagyon sok dologgal foglalkozik mellette, így a tabusított nyelvvel és a nyelvészet határtudományaival, például. Ez a könyv egy tanulmánykötet a finnugor kutatás határterületeiről, így a történetéről, társadalomrajzáról, lehetséges filozófiai vonatkozásairól. Olyan szerzők írtak bele, mint Szilárdi Réka vagy Krekó Péter, és nagyon fantasztikus tanulmánykötetke ez.
Medvefelhő a város felett
A könyv egy kortárs indián versantológia, ami sok szerzővel dolgozik. A kötet címe miatt valamelyest azt vártam, hogy az indián kultúra és a városiasodott amerikai polgári élet fog benne ütközni főleg, és bár voltak ilyen versek, ez sem jellemző rá. És nagyjából nincs is semmilyen vezérfonal az antológiában, pedig érdekes lett volna. Mindenesetre egy kötetnek érdekes, csak többet vártam vagy mást. És vannak benne durván jó, akár provokatív szövegek is, csak lehetett volna egy erősebb, progresszívebb válogatás szerintem.
Sofi Oksanen: Baby Jane
Fent írtam róla, és értékelés is várható, mert nagyon fantasztikus könyv.
Elizabeth Stone: Mondd, hogy ez a valóság
Fent írtam róla, és értékelés is várható.
Erdős Renée: A nagy sikoly
A könyv, amiből beadandót írtam. Másodszor olvastam el. A könyv Dóra házasságát és a házasságkötését követő éveit írja le a századforduló utáni nagypolgári családban. Amiért érdekes, hogy a szexualitást tematizálja, a női orgazmust, vagyis annak nemlétét, mindezt valami rendkívül nyárspolgári közegben, ahol minden a látszat, és minden az erkölcs. Főleg erről írtam a beadandómban.
Naomi Alderman: A hatalom
Ezen jót nevettem, amikor megláttam, hogy A nagy sikolyt, A hatalmat és az Előhívást egymás után olvastam, mert ez a három könyv egy-egy nagy feminista tömb. Naomi Alderman egy olyan világot indít el, ami megtévesztésig hasonlít a miénkhez, amíg egy nap a nők elkezdenek elektromos áramot közvetíteni a kezükkel. És lassan a nők kezébe (kezébe, érted) összpontosul a hatalom. Leginkább ennek a hosszú folyamatát írja le, több, egymástól független szereplő történetéből. A könyv végén pedig egy levelezéssel csavar az egészen még egy nagyot. Szerettem, eléggé.
George Lakoff: Ne gondolj az elefántra!
A könyv a szakdolgozatomhoz kellett, hogy megismerjem annak a kognitív keretnek a működését, amit Lakoff írt le, és amit én is használni fogok, de ennél több ez a könyv, sőt. A könyv egy az Egyesült Államok republikánus győzelmeit vizsgáló könyv, ami tanácsokat ad, és mélyre menően elemzi a republikánus történetet és logikát, és azzal szemben igyekszik stratégiát állítani. Beszél a melegek házasságának a nem támogatásáról, a nem zöld politikáról, a szociálisan érzéketlen kormányozásról, és arról, hogy lehet erről úgy beszélni, hogy ne a republikánus malmokra hajtsák a vizet. Nagyon jó kis könyv, fontos nyelvészeti, politikai és közéleti gondolattal.
Susan Faludi: Előhívás
Erről a könyvről már sok szó volt a blog facebook oldalán a Margó Irodalmi Fesztivál kapcsán, ahol az írónő is részt vett, és bemutatta a két év után végre magyarul is olvasható regényét. A könyv az apjáról szól, aki túl a hetvenes évein egyszercsak nővé operáltatta magát. És bár ez a könyv kiinduló helyzete, nagyobb hangsúlyt kap az apa magyar zsidósága, aki végignézte a magyar holokausztot, vagy a 2004-16 közötti hazai politikai helyzet. Nagyon progresszív könyv, szórakoztató, de tudományos alapossággal írja meg a budapesti zsidóság elmúlt 150 évét, de ugyanígy ír a transzexualitásról, a feminizmusról, vagy arról, ahogy felkutatta a családját. Nagyon izgalmas könyv, amivel végül zárom is az évet (még van belőle 20 oldal, de azt ma elolvasom), és biztosan erről is fogok írni. 😉
Nézzük kategóriák szerint:
Egyetemre olvastam, kötelező: A nagy sikoly
Szórakoztató irodalom: A hatalom, Mondd, hogy ez a valóság, Baby Jane, Bárcsak ismernélek!, Adj esélyt!, Előhívás
LMBT könyvek: Mondd, hogy ez a valóság!, Adj esélyt!, Bárcsak ismernélek!, Előhívás
Nem angol/magyar anyanyelvű írta: Baby Jane
Friss megjelenés: Előhívás, A hatalom, Mondd, hogy ez a valóság!, Okok és okozat, Adj esélyt!
És a blog.
Jó hónapot zártunk. A facebookon elég eredményesen lezajlott a karácsonyra hangolódó #ugyanazaszeretet kampány, a blogon pedig értékelés született az Adj esélyt!-ről, a Bárcsak ismernélekről és kiment az Engedj közelebb!-ről szóló értékelés is. Emellett összeszedtem egy kibeszélős bejegyzésben, mik azok a könyvek, amiket még el szerettem volna idén olvasni, kisebb nagyobb eredményekkel ez sikerült is, és az év olvasásait egy Újraolvasnám – újraírnám – elégetném bejegyzéssel mutattam be. És időben kint a summa is. 😉
Ennyi lettem volna mára, ennyi lettem volna a hónapra, és ennyi lettem volna az évre is. Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok. Biztosan érkezem hamarosan a jövő évi tervekkel, és az ígért értékelések is csordogálnak majd, tartsatok velem azokban a bejegyzésekben is. 🙂
Ha nem szeretnél lemaradni róluk, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek, less be facebookra, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, az instagram a te fórumod.
A következő bejegyzésig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió