Sziasztok,
a mai bejegyzésben a nagyon lelkesen várt új Marie Aubert regényről fogok nektek mesélni. A Felnőtt emberek című regénye konkrétan beragyogta a múlt évemet, és most itt ez az új regény, szintén az emberi kapcsolatok mélyére megy, mélyen, de nem ítélkezik. Erre volt szükségem, nézzük is, hogy miért, mielőtt megjön a nagyobb értékelő bejegyzés:
Mi tartja meg a testvérpárok között a kötelékeket, ha minden történetre másként emlékeznek, és ha egész életre kitartó sebeket okoztak egymásnak? Marie Aubert új regényében három nap történetét olvassuk, de ez lehetne két teljes életé. Bart középosztálybeli családi élete mindig tökéletesnek tűnt, Hanne szerint képmutatóan tökéletesnek, Hanne pedig a fővárosba menekült minden problémája elől, noha Bart szerint ezeket a problémákat Hanne maga okozta.
A testvérünk ismer minket a legjobban, de ők sem értik biztosan, hogy kik is vagyunk igazából. Aubert tudja, hogy azok a fontos dolgok, amikről nem beszél egy család az ebédlőasztalnál, és ezekből mutat pontos szemelvényeket.
Hamarosan érkezem róla az értékeléssel, addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió