Sziasztok,
most picit úgy érzem, mintha ezer év telt volna el az előző summa óta, pedig nagyon durván hihetetlen módon nem, és nem is olvastam igazán sokat az elmúlt hónapban, és könyveket sem vettem kifejezetten, csak egyszerűen sok minden történt. Szóval most nézzük, milyen újdonságok vannak a polcomon, miket olvastam az elmúlt hónapban, és hogy milyen menőségek történtek a blog háza táján. Csapjunk is bele:
Nyolc könyvet sikerült ebben a hónapban beszereznem,
ami közül három kiadóktól érkezett recenzióra, egyre felhasználtam a jegyzettámogatásomat, egyet használtan vettem, egyet pedig nagyon akciósan, szóval büszke is lehetek magamra, visszafogtam a lovakat. 🙂 De nézzük címek szerint:
Andri Snaer Magnason: Időláda
Az időláda egy nagyon izgalmas izlandi ifjúsági regény, aminek a középpontjában az idő áll, vagy talán pont nem. Lehet, hogy a regény középpontjában az időtlenség áll. Egy olyan jelenkori társadalomban játszódik ez a regény, aminek a terében mindenki befeküdt egy időládába, hogy megvárja, amíg a problémák elmúlnak. Azonban néhány gyerek ládája kinyílik, és meg kell tudniuk, hogy mi történt. A regény történelmi szálába viszont egy mesebeli királyságba repülünk, ahol a király meg akarja hódítani a világot. Amikor azonban ezen túlvan, rájön, hogy ez egyrészt egy nagyon sok bürokratikus feladattal járó dolog, másrészt, nincs ideje ezt kiélvezni. Erre a problémára ad megoldást az időláda, amibe csak a legnagyobb kincsét, egyetlen lányát őrzi. Nagyon különleges regény ez, tematizálja a vallásosságot, az időt, a közös teherviselés és a társadalmi felelősségvállalás kérdését, miközben egyszerű szöveg, nem hiszem, hogy valaha újra fogom olvasni, de örülök, hogy elolvastam.
Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek
Karin Tidbeck amerikai fantasyíró munkássága az Amatka cím regény miatt régóta izgat, mert benne szómágiával tartanak kordában egy várost, és van benne leszbikus szál is, én pedig egy egykori nyelvész hallgató, városi költészetben utazó LMBT blogger vagyok, valószínűleg mégsem az Amatkával kezdem el az ismerkedést, hanem ezzel a novelláskötettel. Most nagyon intenzíven foglalkoztam a peremlét, a kisebbségi helyzetek, több egyetemi kurzusom volt a témában, kutatok is a kérdésben, szóval megvettem ezt a fantasykötetet is. Megesik.
Robert Winston: Felnőtté válás lépésről lépésre
A Gentleman Jack recenziókérésemkor kaptam ezt a könyvet a HVG Könyvek kiadótól, mert foglalkoznak benne a szexualitással, illetve a különböző szexualitásokkal, elég érthetően, röviden, tömören, nagyon sok más téma mellett, ami a kamaszokat érintheti, testi változásokon át egészen addig, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Hasznos tanácsokat nyújt kamaszoknak és szülőknek egyaránt, jól ajánl más oldalakat is a témákhoz. Klassz kötet.
Anne Choma: Gentleman Jack
Anne Lister titkos naplója
Anne Lister a 19. század elejének Angliájában él kisbirtokosként, nőként, határozottként, erősként, tabukat nem ismerőként. Abban a 19. században vezeti a családjától örökölt kisbirtokát, amikor még férjezett nőknek nem is lehetne birtoka, és a leszbikus szót sem a társadalom, sem a jogalkotás nem ismerte. Az élete folyamán hosszú és részletes leírásokkal vezetett naplókat, amelyeknek alapján az HBO idén egy sorozattal érkezett, és aminek ez a bővített könyv is köszönhető. Novemberben jelent meg a HVG Könyveknél.
Papp Réka Kinga: Aki kurvának áll
Papp Réka Kinga a hazai középet egyik baloldali, újbaloldali feminista arca, aki 2017-ben jelent meg a szexmunkáról, vagyis a beleegyezésen alapuló szexuális szolgáltatásnyújtásról. Nagyon különleges a kötetben az, hogy nem erkölcsi piedesztáról beszél, tényleg közel megy a különböző szexmunkásokhoz, mer kérdezni, részletesen beszámol a társadalmi körülményekről, fontos kérdésekről… Nagyon szerettem olvasni, nem is értem mi tartott eddig a beszerzésig. Nagy örömömre két meleg interjúalany is van a könyvben, így fogtok még vele találkozni.
Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe
Amúgy az az érzésem ezzel a hónappal kapcsolatban, hogy nagyon a feminista térben játszódik, és a következő kötet ebből is egy nagyon menő cucc. Purosz Leonidasz új verseskötetében a férfiséget, sőt, a városi, megkockáztatom, körúton belüli, értelmiségi férfi lét újszerűségét, újraértelmezését kíséreli meg ebben a feminista, egyenjogúságra törekvő, az eddigi maszkulinságot már nem elváró világban. A versek, amiket olvastam, érdekesek. Nagyon más szerepekből, nagyon más férfiakból szólal meg, nagyon széles helyzetpalettából válogat.
Moskát Anita: Horgonyhely
Moskát Anita Horgonyhely című könyve a megjelenés óta érdekel, és folyamatosan belebotlottam, és tudtam is, hogy baromira fogom imádni. Aztán úgy alakult, hogy mivel a legfrissebb regényébe, az Irha és bőr-be van LMBT reprezentáció, ezért azt kezdem el olvasni. Aztán hónap végén volt Szegeden egy beszélgetés vele és Brandon Hackettel, és arra el akartam olvasni. Az csak később alakult ki, hogy interjú is készült vele az #LMBT-t olvasunk rovatba, de az egész olyan komplex érzést kelt.
De a Horgonyhely: A földön, ahol járunk, mindenki rögzítve van a születésének a pontján a terhes nők kivételével. Valamennyi távolságra mindenki képes elhagyni ezt a helyet, viszont ez a távolság általában a város határáig tart legkésőbb. A regényben egy hajón élő, és hajóhoz kötött férfit és a szintén hajóhoz kötött kamaszodó lányát követjük, akik képesek információkat cserélni a városok között, de követünk egy földevő férfit is, aki képes a termékenységet befolyásolni, és láthatjuk azt is, hogy hogyan képez ez a társadalmi berendezkedés intézményes keretek között elitet magának. Nagyon izgalmas szöveg volt, sok szempontból járt körül társadalmi kérdéseket, izgalmas volt a horgonyhelyek létének kialakulástörténete, a világ mágiaszerkezete és az azzal való játék… Szerettem. De tudtam, hogy szeretni fogom.
Ali Smith: Hogyan lehetnél mindkettő
Egy reneszánsz festő szellemének és egy angol srácnak a történet ez a könyv, ami sokak szerint az egyik legnagyobb világirodalmi megjelenés idén. Az angol srác anyja nemrég halt meg, próbálja bebizonyítani, hogy a titkosszolgálat lehallgatta őket, és most Firenzében áll a festő képei előtt. A festő a művészekre nehezedő nyomástól küzd az élet és a halál között, és egy olyan világot mutat be, ahol az embernek le kell mondania magáról, hogy érvényesülni tudjon. Nagyon vártam ezt a könyvet, és köszönöm a Magvetőnek, hogy kaptam tőlük egy példányt.
10 azaz tíz könyvet sikerült ebben a hónapban elolvasni. Mutatom azokat is:
Ritter Andrea: Melegek
Ritter Andrea pszichológus egy pszichológiai tanulmánykötetet állított össze a melegekkel kapcsolatos krízisekről, elsősorban a coming out helyzetekről, a pszichológiai terápiákról, egy négy üléses családterápia menetrendjét és célkitűzéseit is bemutatta, és beszélt arról, hogy különböző pszichológiatudományi korszakok hogyan vélekedtek elsősorban a melegségről és a leszbikusságról. Lesz még róla szó a blogon.
Patrick Ness: A daruasszony
Patrick Ness ezt a könyvét felnőtteknek írta, de pont annyira fantasztikus, mint szinte minden tőle. Egy elvált textilnyomdász férfi különös kalandjába nyerünk betekintést, amiben a férfi kihúz egy nyílvesszőt éjszaka egy darunak a szárnyából, ami a kertjében száll le. Rá néhány napra betér az üzletébe egy titokzatos nő, aki darutollakból készít képeket. A férfi is régóta kísérletezik régi, magára hagyott könyvek lapjainak szétvagdosásával,
Andri Snaer Magnason: Időláda
Fent már írtam róla.
Szvoren Edina: Pertu
Szvoren Edina egy kortárs novellairodalom egyik legnagyobb alakja. A Pertu a Jelenkor az elmúlt harminc év második legjelentősebb novelláskötetének tartja a Pertut, és nekem is alapjaiban határozta meg a kortárs irodalomhoz való viszonyomat. Négy évvel később, most olvastam el újra, és megerősödtem abban, hogy nagyon szeretem Szvoren Edinát. A novellái sötétek és hidegek, miközben csak családi, munkahelyi kapcsolatokra látunk rá. Nagyon különböző embereket és szituációkat látunk, amiben a közösség diszfunkciós, és nagyon erős állítása volt az írónak, amikor a hó eleji bemutatóján azt mondta, ilyeneket amúgy mi is ismerünk. Megint tovább bomlott a Pertu bennem, és egy csomó síkja van még, amihez úgyis vissza kell térnem majd.
Patrick Ness – Siobhan Down: Szólít a szörny
Patrick Ness eddig utolsó, általam nem olvasott könyve volt ez, amiben egy kisfiúról mesél. Ennek a kisfiúnak az anyukája rákos, és bármelyik pillanatban meghalhat. Hogy segítsen ezt a gyászt feldolgozni és elfogadni életre kel a házukkal szemben lévő tiszafa, és hatalmas szörnyé változva segít, vagy hát, legalább kezel valahogyan helyzeteket. Nem ez lett a kedvenc Patrick Ness könyvem, de egy jó szövegről van szó. Tudtam működni a kisfiúval, aki próbálja megérteni a szörny célját az elmesélt történeteken keresztül, és szerettem, hogy Ness okos. Itt is baromira okos volt.
Papp Réka Kinga: Aki kurvának áll
Fent már írtam róla.
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából
A Poket könyvek sorozatának ez az első versantológiájuk, amiben magyar verseket gyűjtöttek össze kortárs és klasszikus költőktől. Nagyon sok jó találat van köztük, de összességében nem hozott annyira lázba a kötet. Nem is igazán szerveződött egy könyvvé, hiszen a szerkesztés elve az ABC sorrend volt. A legnagyobb öröm számomra a kötettel kapcsolatban, hogy nem a legkézenfekvőbb verseket választották klasszikus költőktől, bár Arany Jánostól pont a Kertben sikerült beválasztani. Vegyes érzéseim vannak, de lehet, hogy túl sok kortárs és klasszikus verset olvasok, amivel kiesek a célcsoportból. Kapudrognak izgalmas lehet.
Moskát Anita: Horgonyhely
Fent már írtam róla.
Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit
A világunk nem az egyetlen világ, és vannak gyermekek, akik képesek átjárókat nyitni másik világokba. Ezeknek a gyerekeknek nagyon nehéz ezt követően beilleszkedni a mi világunkba, így a szülei egy intézetbe küldik őket, gyanútlanul egy korábbi csellengő gyermek megérő karjai közé. Egy rövid történet ez arról, hogy egy új lány érkezik, egyenesen a holtak csarnokából, és aztán sorban meghalnak a társaik. A lány aszexuális, és van transznemű karakter is, szóval lesz még róla szó a blogon, sőt, máshová is írok majd róla.
Kristin Newman: Amíg ti szültetek, én
Kristin Newman az Így jártam anyátokkal sorozat egyik vígjátékírója, és a vígjátékíró szüneteiben utazik és különböző útiszerelmeket keres. Nem igazán mond nemet a helyi szokásokra, férfiak érdeklődésére, és így él, miközben a barátnői lassan megházasodnak és gyermeket vállalnak. De a vígjátékok szövegei és szingli kalandjai nem írják meg magukat, szóval valakinek így is kell élni. Aztán egyszercsak Kristin is keresni kezdi a szerelmet, az igazit. Nagyon régóta szerettem volna megvenni ezt a könyvet, de mindig volt más, amikor viszont megláttam a könyvtárban gyorsan kikölcsönöztem és elolvastam. Több nehezebb női témájú szöveg után jó volt egy ilyen könnyű szöveget olvasni.
Nézzük az év elején meghatározott kategóriák szerint:
Kedvenc szerzők: Patrick Ness, két könyvvel is
Régóta meglévő LMBT könyv: Melegek, Minden szív kaput nyit
Kortárs széppróza: Pertu
Nem magyar vagy amerikai szerző műve: Időláda
Aztán még mi mindent történt a blogon?
November elsején indult újra az #LMBT-t olvasunk interjúsorozat, ami igyekszik kétheti rendszerességgel péntekenként megjelenni. Az első bejegyzésben Krausz Emmával, a másodikban Szerencsés Dániellel, a tegnap megérkező harmadikban pedig Moskát Anitával beszélgettem arról, hogy ők a saját területükön milyennek látják az LMBT reprezentációt, milyen kérdésekkel találkoztak, amikor ők belevágtak a különböző LMBT karaktereikbe.
Aztán érkezett a novemberi 1 és 6, amiből végül csak négy könyvet sikerült elolvasni. Az ötödiket, a Gentleman Jack-et most olvasom, az Ink pedig most nagyon kicsúszott a perifériámról, de nincs elfelejtve.
Értékelések és fülszövegek ebben a hónapban André Aciman: Találj rám (értékelés itt, alternatív fülszöveg itt) című regényéről és Laura Steven: Minden, csak nem oké (értékelés itt, alternatív fülszöveg itt) című szövegéről érkeztek. Két nagyon jó könyvről van szó, szeretettel ajánlottam. 🙂
És végül, a hét elején kitöltöttem az Év végi hajrá könyves kihívást, amitől nem jött meg ugyan az év lezáró kedvem, de legalább megnéztem, milyen megjelenéseket várok, miket szeretnék még mindenképp elolvasni, és átgondolhattam, hogy akarok-e jövőre is nagy terveket, ha az idei évben ezek a tervek szinte kivétel nélkül meghíúsultak.
És bár ez nyolc bejegyzést jelentett ebben a hónapban, ami most, az alternatív fülszövegekkel és interjúkkal együtt az alsó határa annak, amivel elégedett tudok lenni, éreztem, hogy nagyon rosszul voltak elosztva, két olyan hét napig tartó időszak is volt a hónapban, amikor nem volt bejegyzés… Igyekszem fejlődni ezen a téren. Attól nem félek, hogy valaha rendszeres lesz a blog, bár a summákkal, #LMBT-t olvasunk péntekekkel, facebookon hétindító versekkel általában fixen jelentkezem, de jó volna, ha nem is fix, de rendszeresebb, kiegyensúlyozottabb poszteloszlás. Ez most a nagy tanulsága a hónapnak. 🙂
Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok ebben a hónapban és ebben a bejegyzésben. 🙂 Dübörgünk tovább egy új hónappal, amiről ha nem szeretnél lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra. Ha háttértartalmak is érdekelnek, keress faceboookon, ahol az advent idején ismét elindul az #ugyanazaszeretet kampány, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra!
És semmiképp ne feledd a következő posztig:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió