Sziasztok,

tudom, hogy nem szokott ilyen hosszú szünet lenni két bejegyzés között, de most úgy alakult, hogy még csak a mai bejegyzésben érkezem a hónap elején szokásos 1 és 6-tal, amiben egy könyv erejéig visszatekintek az előző hónapi kedvencemre, aztán pedig belecsapunk a következő havi tervekbe. Októberben nagyon sok jó könyvet olvastam, és nehéz volt választani, de végül egy régóta várt könyvet hoztam nektek, ami nagyon megdolgoztatott olvasóként, a terveim közül pedig egy könyv átcsúszott októberről, de ennek is leírom majd az okát. 🙂 Csapjunk is bele!
kepkivagas_9.JPG

1: Az októberi kedvencem:

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezetecovers_572830.jpg
Molnár T. Eszter azt mondta a dedikáláskor, hogy ez a könyve nagyon más lesz, mint A számozottak című novelláskötete, aztán úgy javította, hogy meg nagyon hasonló is. És egy picit ez van, tényleg. Mindkét szöveg nagyon darabos és feszültséggel teli. A számozottak egy-egy feszült élethelyzetet mutat be, olyanokat, amikbe be-befúj egy eljövendő forradalom szele. A Teréz, vagy a test emlékezete egy gyermekkori szexuális trauma felnőttévekre való kivetülését mutatja be három pontszerűbb lehetséges életszakaszon keresztül. A regény rendkívül tagolt. Három fejezetben különböző ugyanazt megélt elbeszélők beszélnének egymás variánsaként különböző élethelyzetekben. Az elmesélést szótárszerű bejegyzések szakítják meg angol-magyar és német-magyar nyelven, és fotókollázsokat is láthatunk a regényben, amiben az arc szótároldalakkal van helyettesítve, tovább hangsúlyozva ennek a szimbolikáját. Ezzel együtt is húsba maróan személyes ez az elbeszélés, akár a jelenbéli gondolatokat, akár a visszaemlékezéseket látjuk, mégsem alakul ki egy egységes kép a főszereplő(k)ről, csak a személyiség legfontosabb mozzanatára zummol rá. A szégyenről, az elfojtásról és az elhallgatásról beszél. Különböző családi és munkahelyi környezetben látjuk a szereplőt, aki mindenhol hallgatni kényszerül, így az utolsó pillanatig maradnak hiátusok, amiket Molnár T. Eszter tisztáz, pontosan annyira, amennyire az ránk tartozik. Szépirodalom, nem akar minket megsiratni, nem akar feldühíteni, csak feszülté tenni, gondolkodtatni, működtetni. Azt hiszem, baszdmegoltatni a végén. Nálam abszolút elérte.

és

6: A hat novemberre betervezett cím:

Seanan McGire: Minden szív kaput nyits3.jpg
Ez a könyv egy nagy átcsúszó, talán pont azért mert nagyon rövid, és mindig azt hiszem, hogy lesz rá időm. Nagyon izgatottan várom már másfél éve, hogy elolvassam, már többször bele is olvastam, és tudom, hogy baromi jó lesz. A könyv világutazó gyerekekkel foglalkozik, akik a más világok nagyon különböző tapasztalatai miatt már nem tudnak beilleszkedni a társadalomba, és egy nevelőotthonban próbál meg egy felnőtt egykori csellengő gyermek segíteni rajtuk. És elolvasom novemberben. Ha november 29-én még nem kezdtem el, magamra zárom a szobaajtót, és addig nem megyek ki, amíg el nem olvastam. Enni sem. Sehová.

covers_458959.jpgSzvoren Edina: Pertu
Szvoren Edina a kortárs novellairodalom egyik legnagyobb alakja. Tavaly jelent meg a legújabb, Verseim című novelláskötete, ami számos rangos irodalmi díj mellett a Libri-díjat is megszerezte tavaly. Nagyon tartaléklángon tartott, sötét, feszült Szvoren Edina világa, egy molyos értékelés szerint kell a sapka, sál, különben megfázunk, és én ezt elsős egyetemistaként nagyon szerettem a novelláiban. A Verseim viszont nekem nem ugrották meg az emlékeim szintjét a nyáron olvasva, és ezért szeretném újraolvasni a Pertut. A könyv aktualitása, hogy Szvoren Edina a héten tartott Szegeden könyvbemutatót, ott voltam, és megőriztem a lelkesedésem Szvoren Edina deviáns kisközösségi novellavilága iránt

Moskát Anita: Horgonyhelycovers_352540.jpg
Szóval Moskát Anita csodálatos írónő, a hazai fiatal fantasyirodalom egyik szuper írója, és eddig csak az idén megjelent Irha és bőrt olvastam tőle (itt szerettem nagyon), de a Horgonyhely óta tudok róla, az egyik legjobb barátom rajongva szereti a könyvet, OlvaZsófi is nagyon kedveli, akinek nagyon adok a véleményére, és hát biztosan szuper lesz. A könyv egy olyan világot épít fel, ahol mindenki a talajhoz van rögzítve, és csak a terhes nők utazhatnak vagy egyáltalán változtathatnak helyet. Azok alapján, amit eddig olvastam, tele van feminizmussal és ökokritikával, amiket nagyon szeretek egy könyvben. A decemberi 1 és 6 kedvenc könyvének abszolút várományosa.

covers_429599.jpgPatrick Ness – Siobhan Down: Szólít a szörny
Ez most egy nagyon furcsa betervezett olvasás, és nem tudom mennyi tartozik ebből rátok. Ott kezdődött, hogy a hónapfordulón olvastam Patrick Ness: A daruasszony című munkáját, és már csak a Szólít a szörny maradt olvasatlan. Ezzel együtt, teljesen véletlenül a hónap végén bejelentették, hogy Patrick Ness kitüntetés van a moly.hu-n, és Patrick Ness a kedvenc szerzőm, így arra gondoltam, hogy végre sort kerítek erre a könyvre. És aztán egy hozzám nagyon közel álló ember meghalt. És ez a könyv a gyászról szól, gyerekszemszögből. Egy rákos anyáról, aki mellett egyedül él a gyermeke, és próbál megküzdeni a saját felfogásával azzal, hogy az anyja meg fog halni. Nagyon régóta nagyon kíváncsi vagyok erre a könyvre, és bármennyire barom módon hangzik, talán most kellett, hogy a kezembe kerüljön. Patrick Ness mindig lemossa a lelkem, és most nagyon úgy érzem, hogy lesz dolga.

Alice Broadway: Inkcovers_509652.jpg
Az Ink egy olyan világot hív elénk egy izgalmas ifjúsági krimiben, amiben az emberek testét születésüktől fogva tetoválások borítják, amik lassan az életük történetét mesélik el. A főszerepben egy árva lányt követünk, aki az apja testén felfedezte a világ legnagyobb bűnének a jelét, és próbálja kinyomozni az apjának az eddig számára ismeretlen múltját. A történetet egy gyönyörű borító fedi, és nagyon bizakodó vagyok a történettel kapcsolatban is.

covers_574883.jpgAnne Choma: Gentleman Jack
A könyv a 19. századi angol üzletasszonynak, Anne Listernek a naplóját dolgozza fel, aki fittyet hányt arra, hogy mit várnak el tőle a társadalom szigorú szabályai. Anatómiát tanult, politizált, üzletelt, utazott, nőket hajszolt, és nem is adott a látszatra, Egy nagyon őszinte naplót ígérnek a hírek a könyvvel kapcsolatban, ami a barátnői orgazmusának leplezetlen leírásán túl az akkori teljes társadalmat kívánja bemutatni egy általában perifériára szorult közösség tagján keresztül, aki nem hajlandó tudomást venni erről a perifériáról. Nagyon várom a könyvet, november 07-én jelent meg magyarul a HVG Könyvek kiadásában, érkezik belőle recenziós példány, izgatottan várom.

Ennyi lett volna ez a bejegyzés, köszönöm szépen, hogy velem tartottatok! 🙂
Ha volna kérdésetek, vagy megjegyzésetek, hagyjatok bátran kommentet, igyekszem gyorsan válaszolni. Éppen így igyekszem hamarosan érkezni a következő bejegyzéssel. Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, az instagram a te fórumod. 🙂

Hamarosan jövök a következő bejegyzéssel, de addig se feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió