Sziasztok,
A mai bejegyzés nagyon izgalmas lesz, ugyanis Krausz Emmával fogok beszélgetni benne, aki 2018 óta van jelen az LMBT könyves közegben, mint író. 2017-ben ő nyerte meg a Twister Média által meghirdetett [bekezdés] programot, a regényéről sokáig mégis csak azt lehetett tudni, hogy LMBT vonatkozású ifjúsági lesz. A 2018-as Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatta be elmondása szerint a második, kiadásban az első regényét, az Osztályképet, három meleg szereplővel és további izgalmas reprezentációkkal. Erről és még sok mindenről fogunk beszélgetni az újraindult #LMBT-t olvasunk sorozat első részében, ami kéthetente péntekenként érkezik majd.
Egy meleg srác olvas: Mi volt a legutóbbi LMBT témájú könyv, amit olvastál?
Krausz Emma: Mostanában elég sok ifjúsági regényt olvastam, amelyben megjelent az LMBT-szál. Ilyen volt a Két lépés távolság. Ami kimondottan a nemi identitásról és útkeresésről szólt, és egy gyönyörű történet, az a Trevor volt.
Emso: Mit gondolsz, akár ezen kötetek kapcsán, az LMBT reprezentációról? Mennyire tudnak különbözni például érintett mellékszereplők, vagy mennyire van az, hogy skatulyákból rántják elő a tipikus LMBT szereplőket?
KE: Sok sztereotípia létezik, és hajlamosak vagyunk dobozolni. Persze ez azért is van, mert az ember szereti rendszerben látni a világot, biztonságot nyújt számukra.
Azért tartom előrelépésnek és jónak, hogy a regényekben megjelennek az LMBT-szereplők, mert pont, hogy segít a sztereotípiák felszámolásában. Minél több árnyalt, hús-vér LMBT-szereplővel találkozni a papír- és filmvásznon. A mellékszereplők is akkor működnek jól, ha saját dilemmáik, nehézségeik vannak, ugyanakkor azt látom és érzem, a szerelem, az életben lévő kihívások mindenkié. Ahány ember, annyiféleképpen szembesülünk ezekkel a problémákkal, és ez jó, mert az olvasónak segíthet valahol a kategóriákon túl látni – meglátni önmagát.
Emso: És ezt erősen képviseli az Osztálykép is, három nagyon különböző meleg szereplőt találunk benne, akinek a szerelemmel kapcsolatos viszonya akár mindannyiunknak érdekes lehet, miközben a szerelmükről nehéz a melegségük nélkül beszélni. Az írás folyamata közben milyen meleg mintákkal dolgoztál? Hogyan ismerted meg a szereplők dilemmáit, kérdéseit?
KE: Az Osztálykép három fő férfi szereplője mind-mind máshol tart a melegsége elfogadásában. Levente ismerkedik a szexualitásával, Ákos egy önbántalmazó kapcsolatba menekül, míg Dávid nem lát túl a saját sérelmein, otthonról kapott minták szerint gyengeségnek tartja érzéseit. Kérdés, hogy ezzel a részükkel is meg tudnak-e barátkozni, együtt tudnak élni?
Ahogy a szereplők dinamikája változik, úgy változik az elképzelésünk is arról, mit jelenthet egy látszólag sztereotip motívum – például a rúzs – a szereplők életében. A rúzs egy eszköz Dávid kezében, forgatókönyveket mozgat, és a saját megnyugvására akarja átformálni a szerelmet, Ákost.
Emso: Tehát akkor mondhatjuk, hogy ezek már általános, mindenki által érthető utak a kamaszkori identitáskeresésekben?
KE: Úgy gondolom, hogy a kamaszkorban mindenki elér ehhez a fontos kérdéshez, ki vagyok én, miként változik a személyiségem, mi a nemi irányultságom.
Emso: És milyen volt egy erre az identitáskérdésekre nyitott LMBT-t olvasó közösségbe megérkezni elsőkönyvesként?
KE: Annyira kedvesek az olvasóim, annyira örülök a támogatásuknak, a bátorító szavaiknak. Minden rajz, beszélgetés és kérdés építi a közösséget.
Emso: És látni vélsz egy kifejezetten LMBT-t olvasó közönséget a kötet körül? Aki emiatt találtak rád, ők is aktív követő maradtak?
KE: Igen, van egy LMBT-t kedvelő réteg, de összességében az olvasók nyitottak a regényben megjelenő, különféle témákra, például a gyászfeldolgozásra, útkeresésre is.
Emso: És ha jól figyellek, kifejezetten ezek a témák téged is mozgatnak. Például a felnövéssel kapcsolatos az új eredményed, a Pagony fennállásának 18 évfordulójára készült kiadványában szerepelsz egy novellával. Van valami, amivel készülsz ezen közönség számára, vagy keresel más utakat? Esetleg van valami publikus már?
KE: Igen, különösen a szorongásaink, félelmeink elfogadása, ezek mind fontos kérdések.
Annyi minden téma foglalkoztat, szeretnék egy kicsit mélyebbre ásni, legyen akár ifjúsági, akár New Adult, vannak ötleteim, körbejárni még a családi mintákat, az énkeresést.
Emso: Köszönöm szépen az interjút, végezetül van még valami, amit üzennél az LMBT-t olvasóknak?
KE: Hálás vagyok mindazért, amit ez a közösség folyamatosan ad, azért a sok bizalomért, nyitottságért és odafordulásért. 🙂 Köszönöm az interjút!
Én is köszönöm szépen az interjút és az őszinteséget Krausz Emmának. Lessétek meg ti is az Osztálykép című regényét, keressétek Emmát facebookon, molyon és instagramon, ahol friss novellákat, rajzokat, kortárs írónőkkel közös tematikus bejegyzéseket is találtok. 🙂
Ennyi lettem volna mára, köszönöm szépen, hogy velem tartottatok, hamarosan érkezem a következő blogbejegyzéssel. Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, az instagram a te fórumod. 🙂 A következő bejegyzésig pedig ne feledd:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió