Halihó,

tudom, hogy a mai könyvtől hangos minden, de nem utálom, hogy így van, sőt, noha voltak az olvasást megelőzően félelmeim a könyvvel kapcsolatban, kifejezetten örülök annak, hogy sokan mondanak jókat erről a könyvről. Azért örülök ennek, mert bírom ezt a három nőt, akik a karantén alatt befutottak azzal, hogy valami elképesztően vicces dolgot csinálnak: az Instagramon nagyítják fel a mindennapi megmondásainkat és tanácsainkat, mióta pedig nyilvános, hogy ők regényt írnak (amit nem szeretnek regénynek nevezni), elképesztően vártam. Szóval vannak ők, írtak valamit, valami regényszerűt, és örömömre, jó volt olvasni, noha értem miért zárkóznak el a regény fogalmától.

A Nem akarok beleszólni tényleg az egyik legügyesebben felépített brandé vált ma az interneten, melynek nagyon frissítő foltjaként érkezett meg ez a könyv Innen szép nyerni alcímmel. A könyv egyrészt nagyon szervesen használja fel a lányok néhány perces Instagram videóinak a hangulatát, azzal, hogy itt is vicces, kedves karaktereket építenek fel, akik azért a vígjátékok kliséi között mozognak, szerethetőek és azonosulhatóak, másrészt, a könyv regényszerűségével óhatatlanul túllép ezeken a kereteken, nagy narratívákat és személyiségfejlődéseket kíván mozgatni, látjuk majd, mennyire sikeresen.

A szereplők rögtön egy igazi Nem akarok beleszólni helyzetben találják magukat, három nővér hazautazik Budapestről a legkisebbikük esküvőjére, ahol szembetalálják magukat a vidék-város, szülő-gyerek ellentétekkel, valamint egy különböző életvezetési döntések miatt végtelenül összetett konfliktusmátrixszal, amelyből tényleg lehetetlennek tűnik nyertesen kiszállni. És miközben mi olvasóként egyre közelebb kerülünk ehhez a karakterekhez, tényleg az van, amit Szvoren Edina mindig mondd, amikor a sötétnek vélt történeteiről kérdezik, itt is beláthatjuk: ilyenek tényleg minden családban vannak.

Mert miközben az egész könyv a maga didaxisával (erről majd később) egy nagyon szerethető, olvasmányos, kedves történetet zár magába, a szerzők a könyv bejelentésekor azonnal elugranak az íróság és a regény kategóriái elől, és ez egy nagyon jól felismert és ügyesen vállalt helyzet. A könyv legfőbb erénye, hogy meg van írva, jól, olvashatóan, nyilvánvalóan nem tör nagy irodalmi kreditekre, nem a például Szvorent olvasók az elsődleges közösségük (bár nem csalódik egyik átolvasó sem). Ahogy az Instagram oldalnak, úgy ennek a könyvnek is az a szerencséje, hogy baromira képbe van magával, és így tud egy kellemes, laza szöveg lenni. Fontos dolgokról beszél és gondolkodik ez az érzékeny szöveg (igen, ezekről is lesz még szó később), és közben tényleg szellemes tud maradni, és tud nem több lenni ennél.

A kötet történetét egy vidéki polgármester feleségének a lányaihoz való viszonya szervezi. Az anyát évtizedek óta bántja, hogy a saját legbelső elvárásai ellenére nem sikerült egy fiút sem szülne, és ez alapjaiban meghatározza a gyerekeivel szembeni karcos maximalizmusát, illetve a gyermekei kötődési nehézségeit is. Noha az elbeszélés központjában a három lány áll, az ő életüket, az ő működésüket követjük, mégis az anyával való probléma válik a szöveg fő fókuszává, olvasóként elsősorban ennek a problémának a megoldását várjuk, ez a kérdés jelenti a legnagyobb feszültséget.

Három jól ismert, a sitcomok struktúrájából kölcsönzött karakter látunk (Épp ma tanultunk a szituációs komédiákról az egyetemen, szóval bocsi a sok ilyen példáért, bár tényleg azt értem, hogy megvilágítóak.): Dorkát, aki anya, de amúgy, amikor nem anya, akkor diplomás nő, aki több nyelven beszél, ám az elmúlt néhány évben őt szinte csak anyaszerepben látjuk; Nusit, aki leszbikus, egy olvasott divatlap főszerkesztője, és akinek magánélete teljesen romokban; és Borit, aki épp a boldogító igent kívánja kimondani egy férfinak, aki mellett még az is lehet, hogy nem terem valami sok boldogság.

Ahogy a sitkomokban, úgy ebben a regényben is az a történet tétje, hogy a szereplők hogyan viszonyulnak ahhoz a normához, amit számukra felállítanak, mennyire képesek elütni, vagy kigúnyolni azt. Miközben mindhármuk életében béklyót jelentenek a norma olyan elvárásai, mint az anyaságban való kiteljesedés vagy épp a boldog házasélet megteremtése, a történet attól lesz egyre mélyebb, viccesebb és szürreálisabb, ahogy (nyilván Freud után ez sem nagy állítás) ezek a korlátok egyre jobban szabadulnak fel, akár rögtön azzal, hogy ezek a gátak kinevethetővé vállnak.

Dorka a tökéletesnek tűnő háromgyerekes családjában, úgy érzi, lassan kiüresedik, mert alig vállal bármi mást az anyaszerepen kívül. Odaadó anya volt, de most nem tud menekülni az elkényeztetett gyermekeinek a fogságából, miközben férje kapcsolaton kívül keresi a kielégülést. Úgy érzi, meg kell keresnie a helyét, miközben bellülről égeti a társadalmi elvárás:

Egy anyának megvan a helye.

Bori házassága szinte ideálisnak tűnik, a lány egy korábbi bántalmazó kapcsolatából felépülve áll most az oltár elé, és miközben látszólag minden rendben van, hamar kiderül, hogy nem a férj nemtörődömsége a legnagyobb probléma, miközben már önmagában is:

Egy tespedő férjnél minden más szórakoztatóbb.

És – nem tudom, hogy valóban igaz-e, vagy csak a személyes figyelmem terelte erre, de – számomra egyértelműen Nusi karaktere volt a legkidolgozottabb, talán éppen azért, mert az ő élete áll a legtávolabb az anya által elképzelt konzervatív heteroszexuális nősorstól. Nusit a szülei tizenhat évesen Budapestre küldik, hogy ne legyen szem előtt, és hamar beilleszkedik a „Madách téren nevelkedő filmes, zenész, dizájner, önjelölt celeb meleg közeg”-be. Látszólag, ahogy arra maga is reflektál, a vidékről magukat felküzdő meleg karakterek kliséje mentén alakul az élete, a családjáról való gondolkodásában ez a kívülállóság cinizmust és erősen mutatott közönyösségben jelenik meg, Dorkával kapcsolatban például így beszél a terápián:

Szerintem nem használja ki a tehetségét, mert állandóan szül, meg gyerekezik, szerinte meg én egy konformista picsa vagyok, akinek sosem lesz normális családja.

Ezzel együtt is Nusi egy jól felépített karcos és érző karakter, aki talán most először szerelmes igazán, mégpedig Laurába, ugyanakkor Laura előtt szégyelli a saját családját, anyját, vidéki, konzervatív származását, a kispolgáriság minden tobzódó gesztusát.

Ez az Innen szép nyerni alcímű regény kiinduló helyzete, és sokáig csak ennek a helyzetnek a felvázolása történik a vidéki lakodalom és a, mindegy véletlenül, családi nyaralássá váló nászút alatt. Mindezt követően jól kitalált, humoros és mély jelenetek mentén építkezik tovább a regény egészen egy nagyon katartikus, vicces és elkerülhetetlen tetőpontig és az elnagyolt megoldásig, megoldásokig. A regény olyan értékek mellett tesz eközben mindenféle álságosság nélkül hitet, mint a mentális egészség, az őszinte és tiszta kommunikáció, az önelfogadás vagy az egyenlőség, és miközben tényleg azt gondolom, hogy ezek jól működnek ebben a regényben, valahogy kevésnek is bizonyulnak, és ezt megpróbálom elmagyarázni.

Szóval, azokat, akiknek viszketésük van ezektől a lányoktól, teljesen megértem. Néhány perces Instragram videóból építkeznek, kénytelenek elnagyoltak, leegyszerűsítőek lenni, és sok szempontból ez a regény is ilyenre sikerült. A vázlatos karakterek minden problémájára az ad segítséget, hogy elmennek pszichológushoz, és ezek a problémák néhány ülés alatt megoldódni látszanak, aminek a valóságmagja kérdéses úgy is, hogy nem akarom megkérdőjelezni a pszichológiát, sőt, kifejezetten támogatom, hogy mindenki járjon pszichológushoz. Ezzel együtt persze azt is gondolom, hogy nem a megoldásánál kezd el ez a könyv elnagyolt lenni, tényleg az egész történet az, és itt utalnék vissza arra, hogy a lányok elugranak az íróság ás a regénylét fogalmaitól.

A Nem akarok beleszólni egy jó könyv a saját keretei szerint. Szerethető, és jól felismerhető karakterek vannak benne, olyanok, akik működnek elmélyítés nélkül, hiszen mi mind ismerünk – úgymond – ilyeneket, értjük ezt a fajta létezést, éppen ez működteti a lányok Instagram oldalát is. És közben pozitív, hogy a regényben szereplő lányok nem hagyják annyiban, ha húzogatják a hajukat, a benne szereplő nők pedig tudnak nevetni, mert tudják:

Ha valami könnyű olvasmányra vágysz, ami amúgy azért felelősséggel gondolkodik a világról, akkor erre a könyvre van szükséged, mert ez egy jó könyv, tele jó jelenetekkel, olyan, mint egy Szex és New York rész, aminél tudod, hogy képtelenség, hogy bármilyen értelemben is valóságos legyen, de végig hiteles marad a megéléseiben és a szabályaiban, tud szórakoztatni, és nem esik ki  a pozíciójából. Egy jó olvasást jelent ez a könyv, és örülök, hogy csak ennyit akart adni nekem, mert kínos lett volna bármi más, ebben viszont tényleg szuper volt.

Kedvenc részem: A lányok egy ponton az anyjukat kezdik el játszani egymásnak, és az egy elképesztően vicces jelenet, amiben jól áll össze mindaz, amiben itt szó van. Az Innen szép nyerni rengeteg mindent tud jelenteni, így például azt is, hogy a három lánynak újra meg kell találnia a szövetséget, és az a pillanat ennek az olvasatnak a csúcspontja.

Végezetül ajánlom a könyvet azoknak, akik szemeznek ezzel a könyvvel, azoknak, akik utolsó pillanatban valami csajos ajándékot adnának olyannak, aki szereti a lányokat, vagy olyannak, aki nem nagyon szokott olvasni, de jó a humora, azoknak, akik olvasnának egy olyan könnyű karácsonyi történetet, amiben nincs karácsony, de sok nevetés, elfogadás és szeretet van, és persze, mindenkinek, aki kedvet kapott a könyv elolvasásához.

Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni
Innen szép nyerni
Helikon, 2021
239 oldal
Így olvastam: Három kisebb 1-2 órás esti pihenős alkalommal. Könnyű, kényelmes a nyelve, nem feltűnően, de egy picit nagyobb fontokkal dolgozik a könyv, így szintén könnyebb haladni vele. Tényleg egy kellemes, pihentető olvasmány.
Itt írtam hozzá alternatív fülszöveget.

Ennyi lettem volna mára, örülök, hogy végre tudtam nektek is mesélni erről a könyvről.

Ha a bejegyzés meghozta a kedved a könyvhöz vagy volt olyan gondolat, ami megfogott vagy érdekesnek találtad, és és megteheted, hogy támogatod a munkámat, akkor megköszönöm, hogyha megteszed a blog Donalby oldalán.

Idén lehet, hogy már csak összefoglalósabb bejegyzések várhatóak, 2021 kedvencei, 2021 tanulságai, decemberi summa, de jövőre szeretnék vadabb értékelésekkel telibb hónapokat majd. Ami biztos, hogy rövidesen érkezem majd ezekkel a bejegyzésekkel, aztán pedig új év, új fogadalmak. Addig pedig, tudjátok:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió