Sziasztok,
nagyon durva, hogy olyan mintha ezer éve írtam volna a legutóbbi havi summát, pedig csupán pont egy hónap telt el azóta. De persze többnek tűnt, lassan megy az idő karanténban, sok könyvet sikerült rendelni, kevesebbet olvastam, viszont rengeteget blogoltam (Ez a 41. bejegyzésem ebben a hónapban a személyes blog posztjaival összeadva, de egy meleg srácként ezzel a 12. bejegyzésemmel sem maradok szégyenben.), és hát bőven van mit mesélni, szóval nem is nyújtom tovább a szót.
25 Könyvet szereztem az elmúlt hónapban
Elsősorban kiadói akciókat kerestem. Tök fontos, hogy most, amikor bezártak a könyvesboltok és elmaradt a könyvfesztivál, ha tehetjük, közvetlenül a kiadótól rendeljünk. Ezzel támogatjuk őket, miközben van, hogy olcsóbban ki is jövünk, mint egy terjesztői rendeléssel. Ha mégis úgy alakul, mert mondjuk jó akcióitok van, keressétek a Líra, Libri vagy Alexandra csoport könyveit a saját terjesztőiknél. Én is így igyekeztem támogatni a kiadók munkáját, és a kiadók szuper akciókkal hálálták ezt meg. Mutatom:
Maxim: Dream válogatás akció
Jesse Andrews: Manmon
Az álmokon túl
Az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni könyv írójának a tavaly megjelent egészen másirányú ifjúsági disztópiája ez a regény. Benne mindenki akkora, amennyit ér, így az élete során mindenki nőhet is és alacsonyodhat is a beleszületett helyzetéhez képest, és van egy tér, az álmoké, ahol mindenki egyenlő, és vannak emberek, akik képesek irányítani az álmok terében történteket. A regény során egy kamasz fiú-lány testvérpárt követünk, akik közül a lány ki akar házasodni egy gazdag magas jogásszal, aki képes őket az egészen apróságukból kiemelni. Elkezdem olvasni a regényt, de aztán mindig jöttek mások, így nem olvastam tovább, pedig érdekesnek tűnik.
Karen M. McManus: Tartsd meg a titkot
Karen M. McManus jegyzi a Lehull a lepel ifjúsági krimit, és úgy tűnik, hogy ebbe a krimijébe is került LMBT szereplő. Egy izgalmas regénynek ígérkezik egy lány főszereplővel, aki most csöppen a titkokkal teli kisvárosba, ahol néhány évente eltűnnek kamasz lányok. Karen McMannus érti a krimit, de az az igazság, hogy egy picit sok LMBT mellékszereplős ifjúsági krimi lesz ebben a bejegyzésben, és nem tudom, hogy pont ez a könyv mikor fog sorra kerülni.
GABO: 1000 könyv közül lehetett 999 forintért akció
Andrew Hodges: Kódjátszma
Alan Turing élete
Nem emlékszem mikor talált meg Alan Turing, de biztosan kamasz koromban, mert olyan kép él róla a fejemben, aki nagy történelmi karakter, akinek szenvednie kellett a melegsége miatt. Csak sokkal később láttam a filmet, aztán pedig nagyon sokat tanultunk róla az egyetemen, hiszen megalapozta a rövid matematikusi pályáján is a mesterséges intelligencia és mai általános nyelvészet, nyelvtechnológia alapjait. Nagyon régóta szemezek a könyvvel, de 5000 Ft az alapára, és nem azt mondom, hogy egyszer nem vettem volna meg, de eddig mindig volt helyette más.
Scott Westerfeld: Túlvilágok
Darcy egy nő, aki félbehagyta az egyetemet és New Yorkba költözött a készülő ifjúsági regényével, ahol gyorsan beilleszkedik a tapasztalt és fiatal írók közé. Közben pedig Darcy különleges regényével is megismerkedünk, aminek a főszereplője egy terrortámadás elől a -túlvilágra menekül, de könnyen lehet, hogy ez a különleges képessége nem elég ahhoz, hogy megmeneküljön. LMBT, Régóta figyelem. Örülök, hogy megvan, de nem tudom, mikor fogom elolvasni.
Caea Delevinge – Rowan Coleman: Mirror, mirror
Ezt a könyvet elmondhatatlanul jó volt olvasni. Egy ifjúsági krimi, amiben olvasás közben nem csak az elkövetés miértjét és tettesét kerestük sokáig, hanem azt is, hogy mitől lesz LMBT+ szöveg, és mindkettőtől leesik az állad. Egy osztály különceit egy iskolai énekóra feladata összehoz egy próbaterembe, és a közös dühük épít valami olyat, amit könnyen tarthatnak a következő egy évben otthonnak. A barátságuk kis törései azonban felszínre kerülnek, amikor az egyikük eltűnik, de ha nem kapaszkodnak össze, minden, ami jónak tartanak darabokra hull. Itt írtam róla.
Daryl Gregory: Afterparty
Ez a könyv szörnyen véletlenül jött felém az akcióban, de elképesztően boldog vagyok ettől. Mostanában nagyon érdekel a hit mint téma, és ez a szöveg nagyon erős kérdéseket tesz fel róla. Az Afterparty az okosdrog forradalom után játszódik, amikor már otthon mindenki képes lesz drogot nyomtatni. Egy tudós társaság ekkor felfedezi az ÚME 110-et, későbbi nevén a Jelenlétet, ami képes elhitetni a fogyasztóval, hogy isten fizikailag is ott van vele. A készítők úgy döntenek, hogy ez a szer nem kerülhet az utcára, évekkel később egy gyülekezet mégis használni kezdi. Ez után nyomoz az egyik, egyébként leszbikus feltaláló, így egy nagyon mozgalmas és cselekményes történetet kapunk. Itt írtam róla.
Ruth Ware: Sötét erdő közepén
Ezt még valamikor OlvaZsófi ajánlotta nagyon, és talán LMBT szálat is emlegetett, de lehet, hogy ez hülyeség. A fülszövegből nagyon kevés derül ki, igazából annyi, hogy ez egy thriller, aminek Nora a főhőse, aki meghívást kap Clare erdő közepére szervezett lánybúcsújára. Akad valami régóta elvarratlan szál is, és a dolgok egyébként sem alakulnak túl jól. Krimi, amiről azt szoktam mondani, hogy nem igazán az én műfajom.
Andrew Ridker: Jótét lelkek
Tavaly az év közepén jelent meg a Jótét lelkek, és szintén isten hozta a polcomon. Mindig bizalomgerjesztő, amikor egy regény címkéi között az erotikus, az LMBT és a családregény is szerepel, de közben sokan szeretik, és a fülszöveg is érdekesnek tűnik. Egy idősödő, jelzálogproblémákkal kűzdő középszerű egyetemi professzor áll a regény előterében, akit elhagyni készül a barátnője, a már felnőtt gyermekei nem foglalkoznak vele, kiderülhet, hogy valójában alig ismerte a halott feleségét, és most muszáj összeszednie magát. Izgalmas könyvnek tűnik, tudom, hogy lesz egy pillanat, amikor le fogom szedni a polcról, és egyben elolvasom. Ezekkel a könyvekkel mindig ez van.
Moskát Anita: Bábel fiai
A tavalyi év egyik nagy olvasói élménye volt Moskát Anita utóbbi két regénye az Irha és bőr (itt írtam róla) és a Horgonyhely (A két regény kapcsán itt beszélgettünk Anitával az LMBT irodalomról és a szórakoztató SFF irodalomban lévő LMBT lehetőségekről.) a tavalyi évem nagy kedvencei voltak, és most az első regényét is beszereztem. Bár nem volt akciós, de régóta vártam, és a kiadótól a legkorrektebb rendelni. A regényről azt tudom, hogy a különböző hatalmi struktúrák dolgoznak benne, egyház, főpapok meggyőződéséről és lehetőségeiről, próféták üzeneteiről olvashatunk bennük, miközben minden a vérről és a pénzről szól. Mindig azt hittem, ez lesz az első Moskát Anita regény, amit olvasok, mert a hatalom és a vallás olyan kérdések, amik nagyon-nagyon érdekelnek, de aztán az élet máshogy rendelte. No nem baj.
Líra: Nagyon kíváncsi voltam mindkét könyvre, könyvfesztiválon akartam őket beszerezni, és találtam 3000+ felett 25% + ingyen szállítós kupont
Sebastian Barry: Végtelen napok
A XIX. század közepén a 17 éves Thomas az éhinség elől az Egyesült Államokba szökik, ahol egy befogadó családot és szerelmet is lel a család fiatal férfija, John személyében. A pár együtt harcol a polgárháborúban, majd amikor a sors eléjük sodor egy sziú kislányt örökbe fogadják, hogy együtt bejárják az egész országot. Egy nagyon várt történet ez, ami most jelent meg a Magvető gondozásában, és nagyon örülök, hogy megjelent, de most egy picit félek tőle, mert nem kötnek le sokszor a történelmi szövegek, viszont a kedves kis család szeretetrevalósága úgy érzem nagyon fog tetszeni.
Bordás Máté: Egy völgy elárasztása
Ezt a kötetet a könyvfesztiválon akartam megvenni, hogy a kiadónál vegyem, de végül megvettem most. Bordás Máté egy nagyon jó és jófej fiatal költő és ijesztő volt kézbe venni a kötetét, mert Máté egy olyan srác, akit mondjuk 2017 óta folyamatosan követek. Időről időre jelenek meg a zseniális Rost folyóiratban, aminek ő az egyik szerkesztője, együtt laktunk JAK-táborban, ami egy meghatározó hét volt, azt hiszem mondhatjuk, hogy mindkettőnknek, és nem egymás miatt. És azért hablagyolok, mert eddig csak bele-belenéztem a kötetébe, ami egy tök bátor kötet. Nagyon más, mint amit itthon szoktak csinálni, kinyitva is látszik, hogy Máté olvas például kortárs világlírát. Itthon, ha ömlenek a gondolatok, akkor a beatből omlanak, és tök működnek, de Máté tök más és nagyon működik ez is. Annyira, hogy még nem volt bátorságom nekiállni szorosan olvasni.
Molybolt: Az unokaöcsém egy olyan könyvet szeretett volna húsvétra, ami csak ott volt, de kellett még venni két könyvet a postaköltség miatt
David Sheff: Csodálatos fiú
David Sheff újságíró, aki végigélte, ahogy a fiatal és tehetséges gyermeke metamfetamin függő lesz. Többszöri rehab és visszaesés, egyetemváltás története ez egy szülő szempontjából, aki mindig fél attól, hogy megcsörren a telefon, de közben mindig próbál reménykedni. Terápiára járnak, orvosokkal konzultálnak, majdnem megmérgeződik egy egész család élete, és próbálják elfogadni, hogy az a csodálatos fiú és a függő srác, akinek minden mindegy és akiből csak a drog beszél nem ugyanaz a személy. Egy apa szinte reményvesztve próbál küzdeni a gyermekéért, mert tudja, hogy különben pár héten belül holtan találnák túladagolva, és eközben újságíróént igyekszik a lehető legtöbb forrást felkutatni és a legtöbb szempontból vizsgálni a függést, különösen a metfüggést. Kemény dokumentum regény ez, és egy izgalmas önismereti kaland számomra. Tipikusan az a könyv, amit azért vettem meg, mert a borítója szép (Jó, de sokat segít, hogy Timothée Chalamet van a moziplakát alapján készült borítóján.), de örülök, hogy elolvastam.
Dimitry Glukhovsky: Poszt
Dimitry Glukhovsky az egyik legismertebb kortárs orosz író, itthon is sorra jelennek meg a regényei, és már többnél éreztem azt, hogy meg kellene vennem. A legutóbbi ilyen regénye volt a Text, ahol a közösségi média valóságában értelmezi a közeljövőben játszódó politikai katasztrófát. Most a fővárosra és vonzáskörzetére visszaszűkült Ororszországban járunk az egykori Volga mentén, amire most már csak folyóként hivatkozhatnak. Egy határőr és a 17 éves bajkereső, kíváncsi nevelt fia története vár a gyönyörű könyvtárgy belsejében. Az elejét elkezdtem, és tetszik, de nem most fogom folytatni, de tudom, hogy el fog jönni az ideje.
Agave: Nagyon szerettem volna Neil Gaiman könyvét, és akciós volt, és rendeltem hozzá még egyet, ami idén jelent meg és nagyon érdekelt.
Cory Doctorow: Radikálisok
Négy felkavaró történet a jelenből
A könyv négy nagyon izgalmas sci-fi novellát, kisregényt tartalmaz, amiben különböző Egyesült Államok béli összeomló jövőket ismerhetünk meg, amelynek alapja lehet akár a terrorizmus, akár a korrupció, akár a darknet vagy az apokalipszis pénzzel való túlélhetősége. Izgalmas szövegeket várok leginkább, és egy picit tartok ettől a kisregény formától, de tényleg nagyon akarom, hogy jó legyen.
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Neil Gaiman az SFF irodalom egyik hatalmas alakja. Olyan szövegek fűződnek a nevéhez, mint az Amerikai istenek vagy az Északi mitológia. Tudtam, hogy egyszer el fogom veszteni a Gaiman szüzességemet. Sokáig azt gondoltam, hogy a Coraline lesz ez a könyv, mert egy portálutazó kislányról szól, nyilván Alice, és a többi, amit behív ez a téma. Aztán Moskát Anita megosztott pár hónapja néhány idézetet ebből az esszégyűjteményéből, és úgy éreztem, hogy sokkal könnyebben függök rá a szerzőre, ha olyan elméleti szövegekkel kezdek, amik (1.) tök okosak, (2.) tök érdekelnek. Most pedig nagyon akciós volt, 1200-300 forintért rendeltem.
Libri: Random akciók
Cserna-Szabó András: Puszibolt
Mi más is lehetne egy nagy regénynek a fő kérdése, minthogy mi is a helyzet a boldogsággal? És Cserna-Szabó Pusziboltja nagy regény minden ismerősöm szerint, aki már olvasta. Ő a kortárs irodalomnak egy nagyon zseni alakja, humoros, de vérkomoly regényeket és tárcaszerű irodalmi szövegeket, novellákat ír, de van több receptkönyve is. Irodalmi receptkönyvek. Például a pacalról. Sokan ezt a könyvét tartják a legnagyobbnak, tavaly előtt újra megjelent a Helikonnál az új életműsorozata első darabjaként, de én akkor a friss (és zseniális) Az abbé a fejével játszik könyvét vettem meg. Aztán megnyertem a szintén zseniális Mérgezett hajtűket, és most 50%-kal árulták a Pusziboltot. Pedig nem akartam már könyvet venni. A Puszibolt egy városról beszél, ahol mindenki a bolgoságot keresi, de a boldogságok elég különböző dolgok. És az sem biztos, hogy ha megveszel valamit a Pusziboltban, az sokáig kitart. Cserna okos lesz és vicces. Várom, hogy megjöjjön az olvassunk Csernát hangulat. Szerintem a hangulatvárós könyvek közül ez jön majd meg először.
Gerőcs Péter: Árvaképek
Gerőcs Péter létezéséről régóta tudok, tudok a regényeiről, de nem gondoltam, hogy valaha olvasni fogok tőle. Szépirodalmi szerző, már több regénye és novelláskötete jelent meg, látszik a szövegein, hogy bölcsészebb regényeket ír. Aztán egy kedves régi ismerősöm mutatta a Győztesek köztársaságát, aminek meleg a főszereplője, és akciós volt a Librinél mindkét könyve, így megvettem. Egy gyanútlan csütörtök délután pedig úgy döntöttem, hogy kiolvasom, mert jól fog majd esni. És jól is esett. Egy lassú történetet mesél el a regény egy férfiről, aki nem hajlandó elköteleződni, csak a szakmájának, a fotográfiának él. Betekintést kapunk mind a gyermekkorába, mind öregségébe, és végig a gyermekkori szomszédjuk, egy ikerpár kíséri. Érdekes történet volt. Lassú, filozofálgató, bölcsészkedő, de jól működött, feszes volt, megvolt a maga különös misztériuma végig, és jól működtette a mágia, az őrültség és a hideg, mindent alaposan leíró ralitást egyszerre. Jó volt olvasni, fogok még tőle. Például a következő regényt:
Gerőcs Péter: Győztesek köztársasága
Semmit nem tudok róla, csak azt, hogy a szereplői egy már pusztulásba roskadt ország romhegyein szenvednek, talán valamiképpen disztópia is, és meleg a főszereplő. Tóth Krisztina gyönyörű fülszöveget írt hozzá, de valahol olvastam egy Bíró-Balogh Tamás írást (talán tárcát) arról, hogy a fülszövegbe írt ajánlás nem igazán az olvasónak szól, ezért nem is kifejezetten informatívak. Lehet benne valami.
Bill Clegg: Volt valaha családod
A könyv, ami nem igazán érdekel látszólag, de valami mégis mindig húzogatja a bajszom felé, és amúgy LMBT szöveg, szóval ebben az akcióban már muszáj volt megvennem egy ezresért. A regény egy nőt követ, aki a lánya esküvője előtti éjszaka mindenkit elveszt, aki egy picit is számított számára, és próbál tovább élni, miközben a szeretteiről féltve őrzött titkok kerülnek a napvilágra. Szkeptikus vagyok, de jó volna, ha jó volna. Családregény, gyász, titkok, magány, akár még egy jó szöveg is lehet.
Nathan Hill: Nix
Nathan Hill regénye 2018 óta olvasható magyarul, és szinte az első pillanattól kezdve tetszik, de szörnyen féltem is tőle, mert egy nagy és súlyos kötetről van szó. És egyszerűen gyönyörű a fülszövege, ezért nem is próbálom meg interpretálni. Tessék:
Samuel Andresen-Andersont tizenegy éves korában elhagyta az anyja. Az átlagos külvárosi nőnek ez volt az egyetlen radikális tette – legalábbis Samuel így hitte, ám évekkel később hippi terroristaként látja viszont őt a hírekben, mert állítólag rátámadt egy elnökségért kampányoló republikánus kormányzóra. A média rovott múltú militáns szélsőségesnek állítja be, de Samuel úgy tudja, hogy Faye sosem hagyta el az iowai kisvárost. Elhatározza, hogy megírja az anyja életrajzát, tabuk nélkül, ehhez azonban először meg kell találnia őt. Ahogy a múlt nyomába ered, a történet végighömpölyög a nyolcvanas évek álmos külvárosaitól a ’68-as chicagói zavargásokon át a második világháborús Norvégiáig, a rejtélyes Nix szülőföldjére, akiről kiskorában meséltek Samuelnek. A férfi rájön, hogy mindent át kell értékelnie, amit valaha az anyjáról gondolt.
A Nix különleges történet az anyai önzésről, alkotói válságról, a politika társadalmat megosztó hatalmáról és arról, hogy néha attól szenvedünk a leginkább, amit a legjobban szeretünk.
Ocean Vuong: Röpke pillanat csak földi ragyogásunk
Ocean Vuong egy fiatal, 32 éves vietnámi származású amerikai író, akinek a családja a háború elől menekült az Egyesült Államokba. Verseiben tematizálja a szegénységet, a melegségét, a származását és a beilleszkedés nehézségeit vagy épp az elsőgenerációs értelmiségi sorsát. Regényében gyönyörűen ír szemléletes metaforákkal ugyanerről az életről. A könyvet szinte a tavalyi külföldi megjelenése óta várom, és azt hittem sokkal később fog Magyarországra eljutni. Most olvasom, imádom. Nagyon más, hiperérzékeny, személyes lírai szöveg. Kedvenc lesz. Majd írok róla. 🙂
Prae: Minden könyvre 50% kedvezmény
Lesi Zoltán: Merül
Nagyon szeretem Lesi Zoltánt, szerintem zseniális kortárs alkotó, menő, ahogy a művészetre tekint. A költészet napi bejegyzésben már meséltem a tavaly megjelent Magasugrás című kötetéről, ami a tavalyi évem egyik nagy olvasmányélménye volt. Abban az 1936-os náci olimpia történetének interszex szereplőit járja körül, itt a család témát. Családtagokat ígér a fülszöveg, akik gyökértelenek, nem kapcsolódnak igazán családokhoz. Tudom, hogy Lesi zseni, szóval kíváncsi vagyok a kötetére. Mellesleg egy tojás úszik a vízfelszínen a borítón, amit már most imádok.
Nagy Péter: Alternatívák
A popkultúra kapcsolatrendszere
H. Nagy Péter kötete nagy izgalommal tölti el az egyik legjobb barátomat, és egyrészt emiatt, másrészt a széles tudományos merítés ígérete miatt szereztem be én is ezt a könyvet. Azt ígéri a fülszövege, hogy széles művészeti térben kutat, beszél irodalomról, filmről, zenéről (külön egy egész fejezetben Lady Gagáról), megnézi, hogyan viszonyul a magaskultúra a popkultúrális termékekhez, műfajokhoz, hogyan jönnek létre alternatív kánonok például sci-fi, fantasy területeken belül, beszél arról, hogy az SFF világ hogyan kapcsolódik Gaga klippjeihez és performanszaihoz, vagy hogy azokkal hogyan használja a médiateret. Nagyon várom, megvan az esélye, hogy nagyon szeressem, de majdnem elfelejtettem, hogy ez is a PRAE-nél jelent meg, így csak utólak rendeltem a többihez. Örülök, hogy van saját példányom, bár nálam van a barátomé is. 🙂
Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai
Ember, embertelen és ember utáni
A monografikus szöveg ugyanazt a kérdést járja körül, mint számos más tudomány az emberi gondolkodás óta: Micsoda az ember? Mi különbözteti meg őt a világ többi entitásától? Minek köszönheti a világ felett álló pozícióját? A poszthumanizmus már ezt a pozíciót vizsgálja. Az embert mint környezetében élő jelenséget, amely nem csak ágense a világnak, hanem el is szenved dolgokat. Tisztázza, hogy képtelenség az emberi képességeinken túl észlelni, és ezt akár például az állatjogok, akár a kibernetika világában is észbe kell tartanunk. Nagyon erősen elméleti, filozófiai szöveg, félek tőle, de a poszthumanizmus, úgy mint egy másfajta tudományos, gondolatelméleti narratíva elmondhatatlanul érdekel.
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra
Ezt mindig azzal kell kezdeni, hogy az írót egyszer ittasan megölelhettem Szigligeten, mert nagyon pozitív energiákat áraszt, ezért elfogult vagyok. Általában az ifjúsági regényeiből ismerjük, de ez egy vérkomoly magyar közegben játszódó huszonegyedik századi krimi, amit mindenki szétdícsér. Benne egy egykori osztálytársakból álló csoport teszi meg a 28 éve évről évre minden évben megrendezett kis túráját a Rókabérc közeli vadászházba, ahol idén az éjszakai pálinkázából nem ébred fel az egyik társuk. Nem vagyok egy krimis ember, talán ez már kiderült, de Mészöly Ágnes jó lesz. 🙂
8 könyvet sikerült ebben a hónapban elolvasni
Ez nem jó, persze, több kisebb olvasási válságon is átestem, és a két blog illetve az egyetem is vett el időt és energiát, így biztosan megnőtt az olvasásra szánt idő helyett a youtube-on töltött időm hossza, de ezzel együtt sem vagyok elégedetlen. Tartalmas hónap volt.
Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált
Egy fiú Schindler listáján
Egy lengyel zsidó családot, és annak a családnak a legkisebb gyermekét követjük a vészterhes időkben. Maga a szöveg szerintem a maga 200 oldalával nem igazán hoz újat a holokausztdiskurzusban. Beszél a gettósításról és a munkatáborokról is, viszont a regény szinte első felében csak a kis gyermekkori életét látjuk, ami értem, hogy miért lehet fontos, hiszen az elbeszélő még gyerek, amikor ezeket a dolgokat átéli, de szövegszinten ez nagyon vontatottan jelenik meg. Schindlert viszont tök másként mutatja be. Nem a munkatábor felől látjuk hanem egy olyan család gyermeke mesél róla, ahol az apa már a háború előtt is Schindler gyárában dolgozott. Ha nagyon unatkozol, és ez az egy könyv van a közelben, olvasd el nyugodtan. Egyébként a nővéremnek rendeltem a Maximos akcióban, csak előtte gyorsan elolvastam.
Daryl Gregory: Afterparty
Fent már írtam róla. Az értékelését ide kattintva találod. 🙂
David Sheff: Csodálatos fiú
Fent már írtam róla.
Cara Delevingne – Rowan Coleman: Mirror, mirror
Fent már írtam róla. Az értékelését ide kattintva találod. 🙂
Gerőcs Péter: Árva képek
Fent már írtam róla.
Tim Crane: A hit jelentése
A vallás egy ateista szemével
Tim Crane a CEU filozófiaprofesszora, és ebben az esszéjében azt próbálja megmutatni, mi az a vallás igazából, mik a definitív jegyei, amik megkülönböztetik a babonáktól vagy a mágiától, és mi az, amiért ez ma, ebben a tudománnyal teli században is fontossá teszi ezt a kérdést. Bemutatja a vallásos embert, betekintést kapunk a vallási erőszak sokszor leegyszerűsített vagy félreértett voltára (mint a délszláv-háború, ahol három különböző vallású nemzet kereste az érvényesülést), és végül megnézzük, mit jelent az, hogy ezen emberek felé toleránsaknak kell lennünk. Fontos könyv, sokáig halogattam az elolvasását, de rengeteget tanultam belőle, és mivel sokat gondolkodom vallási, hitbéli dolgokon, ezért fogom tudni ezt a tudást használni is.
Eberhard Staub: Az élő város
Urbánus életformák változása
Eberhard Staub könyvét tudtam, hogy nagyon fogom szeretni, és ez így is lett. Február óta olvastam, pedig alig 200 oldal, de érdemes lassan olvasni, hogy igazán értsük azt a folyamatot, amit leír. A városi polgárság elmúlt náhányezer évét tekinti át az esszéjében. A közös terek és a magánélet viszonyát, az életet működtető hatalmi struktúrákat és társadalmi rendet veszi sorra. Nem azt mondom, hogy úgy érdemes olvasni, mint aki soha nem hallott az urbanisztikáról semmit, mert vannak pontok, ahol szerintem kevesebbet merít, mint amennyit érdemes volna. Nem említi például Hausmann nevét, bár ott van a szövegben távolról minden, de valahogy nincs ott. Ezzel együtt izgalmas szöveg, nagyon szerettem, jól működő perspektívákkal tette tágabbá a látómezőmet, dolgok között teremtett összefüggéseket, és szemléletes metaforákat kaptam. Szerettem.
Terék Anna: Duna utca
Terék Anna a fiatal kortárs líra egyik legautonómabb hangja és legcsodálatosabb alkotója. De tényleg. Iszonyatosan zseniális. A Halott nők kötete a kedvenc verseskötetem evör, és mivel hamarosan érkezik egy régóta várt új kötete, amiben elsősorban az apjával való kapcsolatát, és a vele kapcsolatos gyászát fogja tisztázni, ezért úgy gondoltam, el kell olvasnom a másik polcomon lévő kötetét is. A Duna utca elsősorban a felnövést, a Jugoszláviában lévő gyermekkort, a Budapestre kerülést, a nemzetiségi és nyelvi kérdéseket valamint a szerelmeket tematizálja. Erős metaforákkal dolgozik, minden mondatában állít valami nagyon érvényest az emberekről, a városról, a dolgok állásáról, miközben leginkább éreztet mindent, ettől mégsem veszít a hiteléből. Nagyon szerettem Terék Annát, nagyon jó lesz a következő kötete is.
Nézzük az év elején meghatározott kategóriák szerint:
Nonfiction: A lehetetlen valóra vált, Csodálatos fiú, A hit jelentése, Az élő város
Város: Az élő város
Zsáner: Afterparty
Nem angol/magyar anyanyelvű szerző: Eberhard Staub, Leon Leyson
Kortárs magyar szépirodalom: Árva képek
LMBT: Afterparty, Mirror, mirror
Blogoltam
Amennyire nem az olvasás hónapja volt ez a hónap, annyira a blogolásé. Először is elindult egy személyes blogom, a Szilvió random blogol, ahol április elsején elindítottam egy 30 napos, egy önismereti munkafüzet alapján lévő önismereti posztsorozatot, ami most a 29. bejegyzésénél tart, jellemzően mindig este írom meg a bejegyzést rá, és eddig minden nap volt blogbejegyzés rajta. Ez azonban biztosan tarthatatlan lesz a következőkben, de igyekszem kialakítani egy rendszert és keresem a tereit, lehetőségeit ennek a felületnek is. Egyrészt már régóta kecsegtetett, hogy legyen egy személyesebb blogom, ahol nem adott ennyire a téma, másrészt pedig arra jutottam, hogy a karantén jó alkalom arra, hogy megtanuljak, elkezdjek megtanulni kvázi magazinszerűen írni.
Ugyanakkor blogbejegyzésekben ezen a blogon sem volt hiány. Szám szerint ez a 12. bejegyzés a hónapban, ami legalább a duplája a megszokottnak, és nyilvánvalóan nem tartható hosszútávon, de most vitt a hév.
Április elsején rögtön érkezett egy értékelés, méghozzá Seth Mendoza: Akit már egyszer magára hagytál című regényéről, ami történetesen nem létezik, egy kis áprilisi tréfa volt részemről, amit azért a poszt végén felfedtem, tartalomba integrálva. Harmadikán érkezett az új 1 és 6, amiből négy könyvet sikerült elolvasnom. A Mi a gender? olvasás alatt, az Eltűnt férjek galériája pedig most pihen egy ideig.
Ezt követően érkezett a régóta tologatott tanulmánykötet, Ritter Andrea: Melegek című szövegének az értékelése, aminek néhány izgalmas felvetését szemléztem is, majd kitöltöttem a karanténban otthon olvasós könyves kihívást, majd költészet napján öt korárs magyar verseskötetet ajánlottam a figyelmetekbe.
Azt követte Daryl Gregory: Afterparty című szövegének az alternatív fülszövege, majd két poszttal később az értékelése is. Március végétől szeretném, ha minnél gyorsabban jönnének ki az olvasott könyvekről a bejegyzések, ezért a lemaradtak mellett folyamatosan érkeznek majd az aktuális szövegek is. Hasonló a helyzet ennél is.
Az Afterpary alternatív fülszövege és értékelése között elindult/újraindult a Kibeszélős sorozat, amit nagyon régóa szerettem volna jól visszahozni. Az első részben az életem fordulópontjain velem lévő könyvekről meséltem, és három hetente péntekenként fog érkezni belőlük új rész a terveim szerint.
Az új alternatív fülszöveg és értékelés páros a hónapban utoljára Cala Delevinge és Rowan Comenan közös ifjúsági krimijükkel érkezett, köztük kitöltöttem egy szerintem szuper kérdéseket feltévő book tag-et, aminek nem láttam még a nevét, de molyon nagyon sokszor láttam már, és szeretem is olvasni. 🙂 És most ez a 12. bejegyzés. És erre tök büszke vagyok, mert gombócból már sok is az a 12. Ugye.
Szóval így, ennyi volt ez a hónap. Nem kevés, hosszúra is sikerült a bejegyzés. Búcsúzom is mára. Ha kérdésetek, megjegyzésetek, kommentetek volna bármivel kapcsolatban, keressetek bátran hozzászólásban, igyekszem gyorsan válaszolni. Éppígy igyekszem rövidesen érkezni a következő bejegyzéssel is.
Ha nem szeretnétek róla lemaradni, kattintsatok a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek lessetek be facebookra, vagy a frissen létrehozott személyesebb blogomra, ahol erről a blogról is sokat szoktam mesélni,
ha a kis személyes, nem feltétlenül könyves témák érdekelnek, nézzetek be twitterre vagy instagramra, és a hónap eleje óta patreonon is támogathatod a munkámat.
A következő bejegyzésben találkozunk, de addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig:
Szilvió