Sziasztok,

a mai bejegyzéshez egy szuperjó témát választottam, ami tele van reményekkel, még úgy is, hogy nem lottózom. Tele van személyes reményekkel, és tele van olyan dolgokkal is, amelyek az LMBT+ témához meg a könyves blog léthez is kapcsolódnak. Azt gondolom, hogy ez a gondolatkísérlet elképesztően adekvát forma ahhoz, hogy arról beszéljek, mi hiányzik számomra az LMBT+ diskurzusokból ma itthon és ezen a csodálatos magyar nyelven, és remélem ez tényleg így sikerül, kezdjük is el:

Ha megnyerném a lottót, létrehoznék egy új platformot, ami amúgy halványan talán emlékeztethet bárkit az Egy meleg srác olvas blogra, de lényegesen több volna ennél. Egy LMBT+ kulturális és közéleti portálról álmodom, aminek a cikkei öt csoportba szerveződnének, négy aszerint, hogy hazai-nemzetközi kérdésről van-e szó, illetve, hogy kulturális vagy közéleti dolgokról beszélnének-e, az ötödik rovat pedig egy tudományos rovat volna, ahol a csekély hazai és jelentős nemzetközi LMBT+ vonatkozású tudományos felfedezésekről, vitákról, gondolkodásokról lehetne olvasni magyar nyelven, a tudományos keretek szerinti fordításban, jegyzetelésben.

És ezzel meg is köszönhetném a figyelmet, de persze, bőven van még mondanivalóm erről a portálról. Én úgy képzelem, hogy ez egy elemzésekkel teli portál volna, ami nem csak beszámol egy 504., de mindig örömteli cikkben arról, hogy valamelyik országban mostantól engedélyezik az azonos neműek házasságát, vagy hogy egy híres színésznő aszexuálisként hivatkozott magára, hanem izgalmas elemzések mutatnák be az adott térség vagy kultúra, vagy épp a színésznő közegének saját helyzetét, milyen szerepe lehet egy házasságkötésnek vagy valaki előbújásának, és persze ugyanezek a diskurzusok folynának könyvek, filmek, albumok, videóklipek, kulturális rendezvények mentén is.

Azt hiszem, hogy miközben volnának olyan felületei, amelyek a friss hírekről, érkező könyvekről, megnézendő előadásokról szólnának, valójában ez a médium nem igazán venné ki a részét a hírversenyből, a valódi ereje abban volna, hogy mély tudást tud átadni, és olyan pontokra kérdez rá LMBT+ szempontból releváns hírek kapcsán, amelyek amúgy engem rengetegszer érdekelnének, de túl hosszú keresést jelentene, hogy adatokat, pláne elemző szövegeket találjak. Valójában azt hiszem, hogy nem baj, ha az emberek egy nappal később értesülnek itthon mondjuk az egyik ázsiai országban megvalósult házassági egyenlőségről, ha cserébe teljesebb képet kapnak azon túl, hogy ismét örülhetünk más sorstársaink miatt.

Igényem van arra, hogy folyamatosan olyan diskurzusokról olvassak, amik nem meghaladottak, nem ezerszer lerágottak, és a magyar nyelvű nyilvánosság nem igazán szolgálja ezt az igényemet. Szeretném, ha majd ezen a platformon okos és érdekes emberek esszéket, tárcákat írnánk arról, hogy mi nekik a fontos, szeretném, ha tizesével készülnek interjúk, nem csupán LMBT+ emberekkel, hanem azokkal is, akik az LMBT+ jelenségeket alapjaiban határozzák meg, legyenek azok poltikusok, civilek vagy kulturális aktorok.

Persze, ezen feladatok nagyon jelentős részéhez én egyáltalán nem értek, de közben meg állati nagy igényem volna ilyenekről információt kapni és ilyenekről lelkesítően olvasni. Ha meg tudnék fizetni mondjuk 15 embert, hogy egy szerkesztőséggként dolgozzanak nekem ezért, az elképesztően jó volna, és őszintén hiszek benne, hogy ez akár már most, de néhány év múlva biztosan elképesztően stabilan tudna létezni a piacon. És én közben csak főszerkesztőként vagy igazgatóként csak a háttérben innám a kis szójatejes enyhébb pörkölésű kávémat és pörgetném a jobbnál jobb cikkeket, amikhez már azon túl, hogy én adtam meg az irányt, szinte semmi közöm, olvasnék szuper könyveket, néhányat már biztosan a megjelenés előtt, és csak néha írnék könyvkritikákat – nosztalgiából –, mert tudom, hogy jobban csinálják azok, akik nekem dolgoznak.

Egy nagyobb médiumhoz képest kis bloggerekben, youtuberekben, vagy akár néhány hagyományos újságírást, elemzést, végző egyénben elképesztően sok potenciált látok, és néha csak elolvasok egy-egy jó cikket vagy értékelést és elkezdek azon gondolkodni, hogy mennyire csodálatos lesz majd velük dolgozni. Ők persze erről semmit nem tudnak, legnagyobb részüket nem is ismerem, de valahogy sokszor nekem ez az egész elképesztően valóságos. Mintha tudnám, hogy ez lesz majd, mert csak ennek van értelme. Sok vendégszerzővel, és stabil bázissal, bátran kérdezni rólunk és a miértekről, megnézni, hogy mi tanulható meg, és közben legalább olyan szintre emelni a diskurzust, hogy ne minden LMBT+ tartalom azzal kezdődjön, hogy ezt a betűszót kell megpróbálni feloldalni (túlzok persze, de nem annyira nagyon, mint ahogy gondoljátok).

Szükség van jó minőségű LMBT+ nyilvánosságra, mert tudom, hogy melegnek lenni nem csak azt jelenti, hogy férfiakkal szexelek, és nyilván leszbikusnak, biszexuálisnak, transzneműnek, queernek, interszexnek és aszexuális embernek lenni sem jelent. Ez egy identitás, aminek megvannak a maga kérdései és maga érdeklődései, ha megnyerem a lottót, meg akarom tudni, hogy tényleg vannak-e cikkek a hiányérzetem mögött. Addig pedig mutatok tíz cikket, amik nekem baromira hiányoznak, és a hétvégére azért veszek egy lottót.

Tíz cikk, amivel kezdenék, ha a jövő héten nyílna a portálom:

1. Ők felelnek az EU-ban az LMBT+ emberek emberi jogainak védelméért:

2. Ügynökakták és az LMBT+ státusz dekriminalizálása – Volt-e tényleges szabadság, és ha igen, annak mi volt az ára?

3. Nemzetközivé lesz-e holnapra az LMBT+ világ? – Nemzetközi mustra különböző nemzetű civil szervezetek főbb feladatairól

4. LMBT+ és műsorpolitika: Mit lát a tévében a nagyanyám a melegekről? – Programigazgatókat kérdeztünk

5. Tisztázzuk Kölcseyt és Szemere Pál viszonyát: Mit tudunk és miért titkoljuk évtizedek óta?

6. A bejegyzett élettársi kapcsolat első 12 éve Magyarországon

7. 2014 óta fut az Átriumban az Őrült nők ketrece című előadás, a mai napig lehetetlen rá jegyet kapni. Miért? – Beszélgetés az alkotókkal (és amúgy színházkritikusokat is kérdeznék)

8. Mi fér bele? – Novák Katalin elhatárolódott Palkovics László homofób megnyilatkozásától, de mi az, amitől nem határolódott el eddig

9. Könyvesboltok az iskolák és vallási intézmények közelében – Tényleg eltűnnek az LMBT+ könyvek a polcokról?

10. LMBT+ emberek a főváros határain túl – LMBT+ kérdések és a területfejlesztés politikája: civileket és politikusokat kérdezünk

Ennyit szerettem volna mára, köszönöm, hogy velem tartottatok, drukkoljatok a lottóhoz, ha nektek is van kedvetek ahhoz, amit leírtam, én pedig hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel, de addig se feledjétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió