Sziasztok,
tavaly szerencsére az egyetemen elém került de Sade márki Filozófia a budoárban című könyve, és bár amúgy nem szoktam ilyeneket olvasni, mindig örülök ezeknek a szövegeknek, mert általában nagyon lelkesítően és pontosan vannak megírva, tele vannak menő kérdésfelvetésekkel, és persze, pornográf szövegek, amik valamiért fennmaradtak, valamiért fontosak (vigyázat, nagy szavak) az egyetemes kultúrtörténetben. Erről pedig mind lesz szó az alternatív fülszövegben, és később az értékelésben:
De Sade márkival kapcsolatban minden igaz, amit csak mondanak, sőt. Az apácazárdában nevelődött lánnyal, Eugéniével együtt ebben a regényben az olvasó is betekintést kap a de sade-i működésbe és filozófiába, megtudhatja, valójában milyen kevés ember kiváltsága a libertinus életmód, számot vethet a kortárs világ problémával – ne tévessze meg az olvasót, hogy a regény 1795-re datálódik – és megértheti, hogy a vágyak legvadabb követésénél aligha lehet érdekesebb az élet. Dolmancé, a messzeföldön híres szodomita tanít, instruál és példát mutat: „Lelkierő és türelem kell csak, úgy a legnagyobb akadályok is legyőzhetők.” – hív kielégüléssel teli életre a mester, a budoárban pedig mindenki csüng a szavain.
Hamarosan érkezem róla az értékeléssel, addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió