Sziasztok,
Bálint Zsófival, a Pszt, Zsófi meseregényt olvas! blog bloggerinájával ahhoz igyekszünk fogódzót adni, hogy ha te hoznál létre olvasókört, vagy csak néhány barátoddal közösen olvastok egy könyvet, milyen konkrét kérdések mentén tudnátok azt kitárgyalni. A tizenharmadik posztban S. T. Gibson: Véres hozomány című kisregényéről beszélgetünk, arról, hogy az önéletírás hagyománya hogyan építi ezt a kivételes mély és erős humorral dolgozó regényt, mit kezdünk a már sokszor látott Drakula mítosszal, és hogy mit kezdünk a szöveg kedves didaxisával:
Milyen alapvető élményeitek vannak a Drakula mítosszal? Mennyire volt más élmény a felütés, amelyben már egyértelmű, hogy a felesége történetét meséli el?
Szerintetek megalapozott a regény fő akciója? A regény felépítésének melyik pontján kezdtétek el érteni miért történik ez? Nem volt különös, hogy nem a vámpírizmus rémszerűsége hozta el Drakula végét?
A töredékességnek és az elbeszélésnek tényleg csupán a vádirat jellege dominál, nem a teljes történetet magyarázza el, hanem csak azt, hogy miért történt, ami történt. Volt hiányérzetetek? Hogyan jöttetek ki ezzel az elbeszélésmóddal?
Volt szimpatikus házastárs ebben a kapcsolatban számotokra? Miért?
Mit gondoltok a történet leuralása kérdésről, amellyel Constanta azt magyarázza, miért nem említi a férjét a nevén? Hagyományos feminista gesztusnak tűnik, de nem ürül ki azzal, hogy csupán a férjével történtek elbeszélésében vagyunk?
Magdalena és Constanta viszonya mennyire látszódik a történetben? A nagy bajtársi összetartás fel van építve a szereplők között?
Volt számotokra humor a történetben, a történetvezetésben? Ha igen, mi adta ezt?
Mit gondoltok, mit szán a szerző az ajánlás alapján tanulságul az egész regény végére a toxikus szerelemben szenvedők számára?
Hamarosan érkezünk a következő bejegyzéssel, addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Zsófi és Szilvió
Amikor nem blogolok, akkor sokszor máshová olvasok és máshová írok, hogy megteremtsem magamnak azt az anyagi biztonságot, ami mellett képes vagyok blogot írni, de ahogy láthatod is, a blog el-elcsúszik a friss megjelenések követésének és a folyamatos értékelések vágyában. Hogy ez ne így legyen, kérlek, ha teheted, támogasd a munkámat a blog Donalby oldalán.