Sziasztok,

ezzel az utolsó bejegyzéssel most feltöltöttük a Könyvekkel a szivárványig! beszélgetéssorozat négy beszélgetését, amelyet a Háttér Társaság Emberek vagyunk, nem propaganda programjával közösen csináltunk a Grand Caféban. Szép ívet jártunk be a négy rész alatt, a Kádár-rendszer irodalmán és a hazai queer irodalmi mozgolódások kezdetén át a Meseország Mindenkié megjelenésén, a hazai fantasy és sci-fi megjelenéseken keresztül egészen máig, a legfiatalabb irodalmi alkotókig. Ebben a negyedik beszélgetésben a Nincs online folyóirat tavaszi, queer tematikájú lapszámát mutattuk be, a bemutatóban pedig érintett szerzőként is ültem ott Szabolcsi Alexander szerkesztővel, Petri Flóra kritikussal és Papp-Sebők Attila költővel.

A beszélgetés elején azért beszélgettünk hosszabban a Nincs Online-ról, mert a portál egy fontos intézményévé kezd válni a fiatal irodalom számára, és különösen fontos az a munka, amit az irodalom és az alkotás alacsonyküszöbűbbé tétele kapcsán végeznek akkor, ha olyan reprezentációkról beszélünk, amelyből nagyobb nehézséget és további belső bizonytalanságokat, bátortalanságot jelent belépni. Attila is beszélt arról, és én is úgy éltem meg, hogy nagy lépés volt számunka az irodalmi önfelvállalásban a saját melegségünk tematizálása, és ha biztonságos műhelymunkában dolgozhatunk, az végsősoron tényleg segítség.

Ami miatt azt hiszem nagyon izgalmas volt a Queer lapszám, hogy a szerkesztők pontosan találták meg azokat az alkotókat, akik nagyon sokféle gesztust vállaltak fel, az én nem mindig artikulált, mégis radikális ellenkulturális gondolataimtól, ami mentén nem szeretném áldozatnak látni magamat költőként, Attila bajtársias, a fiatal irodalom közegére nyitni kívánó esszéjén át Flóra a megbotránkoztatás esztétikájával szembeni kritikájával egy konkrét előadás kapcsán, és jó volt, hogy ezek az álláspontok a színpadon is meg tudtak jelenni. A Queer lapszám a Nincs korábbi lapszámaihoz képest most nem egy irodalmi hagyomány tanulságainak és kritikájának az összességeként szólalt meg, hanem egy épp folyó és széttartó beszélgetés mentén, és szerintem szuper, hogy ezek mind meg tudtak mutatkozni ebben a beszélgetésben is.

És persze a személyes részek sem utolsók. Ez a beszélgetés egy ajándék volt számomra így a programsorozat végén, hiszen arról a témáról szólt, amiről bármikor tudnék éveket átbeszélni. A fiatal irodalom és a queer reprezentációk mibenléte önmagukban olyan kérdések, amikről nehéz nem hosszú terjengős mondatokkal vagy dühödt hangulatban beszélni, a kettő együtt pláne ingoványos terep, de nagyon jó beszélgetőtársaink voltak. Nehéz igazságokat mondani egy nagyon különböző embereket gyűjtő közösség reprezentációjáról, de nem nagy igazságokat akartunk mondani, hanem beszélgetés (és lapszerkesztés) végtelen munkájával többnek lenni, mint amit korábban mutatni tudtunk volna ebből. Mert ez most a queer irodalom, ezek a lehetséges dilemmák, ezek lesznek azok a kérdések, amelyek majd a szcénát meghatározza majd. Találkozunk abban a queer irodalomban, amit az eget nézve álmodunk most. Addig pedig lapozzátok fel a lapszámot, és persze hallgassátok meg az egész beszélgetést!

Rövidesen érkezem már igazi értékelésekkel, de addig se feledjétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió