Sziasztok,
a múlt évben olvasókörök tömegein vettem részt Szegeden, és egyre jobban látom azt, hogy mennyire állati csodálatos is ez a formátum. Sokban bajtársam Bálint Zsófi, a Pszt, Zsófi meseregényt olvas! blog bloggerinája, akivel közösen visszük ezt a posztsorozatot az olvasott, értékelt könyvekhez kapcsolódóan. Ahhoz igyekszünk ebben fogódzót adni, hogy ha te hoznál létre olvasókört, vagy csak néhány barátoddal közösen olvastok egy könyvet, milyen konkrét kérdések mentén tudnátok azt kitárgyalni. A hetedik posztban Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötetéről beszélgetünk, amiben leszbikus életutak nagy dilemmáiról gondolkodhatunk.
Hogy tetszett a kötet, volt kedvenc versetek?
Volt olyan, a gyerekkori idegenség tapasztalatot feldolgozó szöveg, ami különösen ismerős vagy váratlan, meglepő volt számotokra?
Mennyire nehéz a hitről vagy Istenről beszélnetek úgy, ahogy a kötet teszi, mit gondoltok, mi az üzenete a verseknek a címben jelölt heterók istenéhez?
Mit gondoltok arról az össztársadalmi- otthoni magánvilág szembeállításról, ami a kötetben feltűnik? Mennyire veletek élő a homofóbia ezen a mindennapi szinten, ahogy a versek bemutatják?
Mit gondoltok, a kötetben megjelenő idegenség, gyerekvállalás, nőkép, női szexualitás kérdések mennyire szűken a leszbikusok kérdései, mennyire vethetőek fel queer, női vagy össztársadalmi kontextusokban?
Van még olyan különleges, az azonos neműek közti kapcsolatot bemutató kép, mint például a nőnapon egy lány virágot vásárol? Hoznátok példákat?
Örülünk, ha hasznát veszitek a kérdéseknek, ötleteknek, ha van sajátotok, vagy megosztanátok a dilemmáitokat, terveiteket a saját könyvklubotokkal kapcsolatban, keressetek minket bizalommal!
Hamarosan érkezünk a következő bejegyzéssel, addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Zsófi és Szilvió
Amikor nem blogolok, akkor sokszor máshová olvasok és máshová írok, hogy megteremtsem magamnak azt az anyagi biztonságot, ami mellett képes vagyok blogot írni, de ahogy láthatod is, a blog el-elcsúszik a friss megjelenések követésének és a folyamatos értékelések vágyában. Hogy ez ne így legyen, kérlek, ha teheted, támogasd a munkámat a blog Donalby oldalán.