Sziasztok,

ismét egy olyan hétfő, amikor #LMBT-t olvasunk interjúval érkezem, ezúttal pedig Edmonddal, az Edmond Könyvkuckója booktube csatorna vloggerével beszélgettünk kedvenc és első LMBT+ regényekről, LMBT mellékszereplőkről, olvasási és tartalomkészítői motivációkról. Még itt gyorsan megköszönöm Edmondnak, hogy elvállalta a szereplést, aztán kezdhetjük is:

Egy meleg srác olvas (Emso): Van kedvenc LMBT+ könyved? Mesélnél róla pár mondatban?

Edmond: Sokat gondolkodtam azon, melyik LMBT+ történetre mondanám azt, hogy a kedvencem, mivel mindegyik különleges a maga módján a szívemnek és sokat adtak számomra. Választhatnék nehezebb irodalmi művet is, de az első gondolatom a Simon és a homo sapiens lobbi volt, Becky Albertalli tollából, amiért a könnyed, szórakoztató irodalmi stílusával lágyan tudta felmelegíteni a 16 éves pici szívem. Ez a történet olyan, mint a porcukorral megszórt, édes, barackos fánk és mindig pozitív érzések kerítenek hatalmukba, ha visszaemlékezem a könyv soraira. Emellett egyszerre voltam tini a könyv szereplőivel, így számomra közelebbinek tűnt a regény, hasonló problémák jelentek meg benne, mint amik akkor engem is foglalkoztattak, ugyanazok a platformjaink voltak, mint például a Tumblr, ami akkoriban a mindenséget jelentette nekem, és ami talán a mai fiataloknak a TikTok lehet, emellett a sok popkulturális utalás is mind aktuális volt számomra, így mondhatni együtt nőttem fel a szereplőkkel. A könyvből készült filmet szintén nagyon szerettem. 🙂

Emso: Emlékszel arra, hogy mire számítottál, mit vártál, mielőtt még olvastad a könyvet? És változtak az elvárásaid azóta az LMBT+ könyvekkel kapcsolatban?

Edmond: Hú, nagyjából a második meleg könyv volt, amit személyesen vásároltam meg, ezt a regényt pont a Könyvfesztiválon. Nagyon félve vettem le a polcról és sietve fizettem ki,  izgultam, mintha rosszat tennék vele és nem is mertem akkor a körülöttem lévő emberekre nézni, viszont muszáj voltam megszerezni a könyvet, mert mindennél jobban el akartam olvasni. Akkoriban nem volt ennyi könyv és történet a piacon meleg fiú szemszögéből, így pláne kíváncsi voltam rá, milyen lehet ez a perspektíva. Arra számítottam, hogy olyan jó lesz, mint Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el! c. könyve. Amikor hazafelé tartottam Budapestről, azonnal elkezdtem olvasni a vonaton és mire leszálltam, már a felénél jártam. Tudtam, hogy nagyon be fog rántani, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. Aznap este kiolvastam.

Az elvárásaimat nehéz meghatározni, mert hiába várok el valamit egy könyvtől, általában teljesen mást kapok, emellett minden LMBTQ regény máshogy közelíti meg a kérdést, ezért nem mondanám, hogy változott volna az elvárásom. Eddig nem csalódtam egyetlen ilyen témájú könyvben sem.

Emso: Nagyon széles palettáról válogatod az olvasmányaidat, klasszikus-kortárs és szórakoztató területeken is. Jellemzően keresed az LMBT+ könyveket ezeken a könyvpiaci polcokon, vagy csak örülsz, ha ilyen szereplőre bukkansz az épp olvasott könyvben?

Edmond: Próbálkozom minél szélesebb körben olvasni, egyrészt, mert nagyon nyitott személyiség vagyok, másrészt mindig örülök, ha új nézőpontból láthatom a világot – szerintem a meleg könyvek funkciója is hasonló a hetero emberek számára. Persze, sűrűn keresem őket és mindig örülök, ha egy LMBTQ könyvet látok megjelenni a magyar könyvpiacon, viszont sokszor akaratom ellenére botlok bele egy-egy mellékszálba, mert szerencsére már egyre több regényben téma, sőt vannak olyan alkotások, ahol nélkülözhetetlen az, hogy legyen a főhősnek egy meleg legjobb barátja. Örülök, hogy erre tart a világ és egyre nyitottabbak a fiatalabb generációk tagjai is.

Emso: Szerinted inkább néhány jól megírt LMBT+ főszereplőre, vagy több jól megírt LMBT+ mellékszereplőre volna szükség? Van kedvenc LMBT+ mellékszereplőd?

Edmond: Az a baj a mellékszereplőkkel, hogy sokszor nem térnek jobban ki rájuk a könyvekben, viszont ha nagyobb körökbe szeretnénk eljuttatni a meleg irodalmat, esetleg olyan emberek kezébe is, akik alapjáraton nem olvasnának, azok nagyobb eséllyel találkoznak egy meleg mellékszereplővel, ilyen esetben úgy vélem fontosabbak lennének a meleg mellékszereplőknek a részletes ábrázolása. Viszont egy meleg vagy önmagát kereső fiúnak vagy lánynak pedig kulcsfontosságú lehet az életében egy jól megírt főhős, így azt mondanám, a közönségtől függ, hogy melyik a fontosabb. A kedvenc meleg mellékszereplőnek talán Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzéseiből Patrick karakterét mondanám, azt hiszem ő is volt az első ilyen mellékszál, amivel találkoztam.

Emso: Ha a csatornádon előkerül egy-egy LMBT+ könyv, akkor mindig elmondod, hogy szívesen adsz nyilvánosságot ilyen könyveknek, így ez picit olyan ezen mondatok után, mintha egy jól megírt, elő-előtűnő mellékszereplők volnának az LMBT+ könyvek a csatornádon, de más diverzitás felé mutató területekkel is ez a helyzet nálad. Miért fontos ez neked?

Edmond: Számomra mindig fontos volt az, hogy minél sokszínűbb legyen az olvasmánylistám és az embereket is arra tudjon ösztönözni, járjanak nyitott szemmel a világban. Én a szeretetet szoktam hirdetni, biztos vagyok benne, hogy az összes konfliktus így oldható meg a legjobban. Ezek a nézeteltérések sokszor abból fakadnak, hogy nem ismerjük a másik embert igazán, egy embert pedig hogy máshogy lehetne legjobban megismerni, minthogy a helyzetébe képzeljük magunkat? Erre pedig a tökéletes eszköz a könyv: Minden könyv mögött egy ember van, azzal, hogy elolvassunk egy könyvet, egy új nézőpontot ismerünk meg. Ez lehet talán az oka annak, hogy próbálok minél szélesebb látókörben nézni a világra, és erre ösztönözni a nézőimet is.

Emso: Éppen ezért tartottam tök menőnek a Család az család témában készített videódat, mert nem ragadt be az kézenfekvő azonos nemű párok örökbefogadása témában, hanem komolyan vette a család, mint szeretetközösség vállalást. Mennyire volt egyértelmű, hogy készítesz a témában videót, és mennyire volt adott, hogy így ragadod meg a témát?

Edmond: Mikor elindult a mozgalom, azonnal tudtam, valahogy ki kell fejeznem a csatornán a támogatásom, viszont nem szerettem volna egy szimpla LMBTQ könyvajánlót, picit elcsépeltnek éreztem ehhez a mozgalomhoz, ami végülis nem a melegséget, hanem a szeretetet és az alapvető emberi jogokat hirdeti. Ekkor kezdett el trend lenni a könyves instagramokon (bookstagramokon) az olyan jellegű bejegyzések, melyekben azt mutatják be, mennyire sok család jelenik meg, természetesen könyvek segítségével. Innen jött az ötletet, hogy áthelyezzem YouTubera, azonnal a könyvespolcom elé álltam és végig vizslattam a regényeimet, arra törekedtem, hogy pozitív és negatív példákat is fel tudjak mutatni, hogy vegyes legyen a lista, lássák az emberek, hogy nem minden fekete és fehér. Ami a legfontosabb volt számomra, hogy olyan példák is legyenek, ahol árva gyerekek sorsát mutatják be a könyvek, emellett lényeges volt beszélnem a családon belüli erőszakról is, mert hiába apa-anya-gyerekek, sajnos sokszor az figyelhető meg, hogy súlyos dolgok történnek a ház falain belül. Úgy vélem ilyen és ehhez hasonló helyzetekkel kellene törődni és jobban foglalkozni, nem pedig azzal, hogy esélyt és lehetőséget vesznek el gyerekektől, hogy egy boldog közegben nőhessenek fel.

Emso: Ezzel együtt is azt mondhatjuk, hogy mind a magyar YouTube, mint a magyar booktube eléggé apolitikus, a tartalomgyártók nem igazán tesznek direkt mozgalmi gesztusokat, és ebben a csatornád sem volt korábban kivétel. El tudod képzelni, hogy ez oldódik, akár a közegben (ami egyébként nagyon feminista, nagyon LMBT+ barát, nagyon érzékeny és nagyon befogadó, de nem programosan az), akár a saját csatornádon a jövőben?

Edmond: Szerintem irigylésre méltó a magyar Booktube közösség, minden hónapban vannak közös könyveink, együtt beszéljük ki az élményeinket live formájában, ahogyan fogalmaztad, tényleg kivétel nélkül mindenki nagyon nyitott és csodálatos érzés ennek a közösségnek a tagjának lenni, viszont főként a könyvek szeretetéről, az olvasás népszerűsítéséről szólnak a tartalmaink, nem szeretnénk befolyni a politikai életbe. Mi csak  mezei olvasók vagyunk, akik könyvekről beszélnek a neten. Bár a Meseország mindenkié könyvről egy külön Booktube Könyklub kibeszélő is volt, szerintem nem fogunk a politikai életbe drasztikusan belefolyni. Nekem sem az volt a célom a videóval, hogy politizáljak, én csak rá akartam vezetni az embereket arra a lehetőségre, hogy más, vagy akár több út is van, mint amit sokan beszűkülten látnak -, kanyarokkal, dombokkal és lejtőkkel.

Emso: Van most LMBT+ könyv a várólistádon vagy a rövid távú olvasási terveid között?

Edmond: A várólistám amúgy is mindig tele van könyvekkel, hát még LMBTQ regényekkel! A tavalyi évben egyik legkiemelkedő könyv volt külföldön T. J. Klune: Ház az égszínkék  tengernél c. regény, amely május 15.-én jelenik meg nálunk, arra abszolút kíváncsi vagyok, mert sok külföldi booktubernél láttam már, emellett olyan klasszikusokat is tervezek idén bepótolni, mint Virginia Woolf Orlandoja vagy akár Oscar Wilde-nak a Dorian Gray arcképe.

Emso: Van még valami, amit üzenni szeretnél az LMBT+-t olvasó közösségnek?

Edmond: Azt üzenném az LMBT+ közösségnek, hogy tudom, sokszor borús a helyzet, de sose feledjük el, bármekkora klisé is, ha egyszerre esik az eső és süt a nap, megjelenik az égen a szivárvány. Merjetek lenni a nap, merjetek szeretni, ami fontos, hogy azokat is, akik gyűlölködve néznek rátok, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a viharfelhők elvonuljanak. És emellett olvassatok sokat!

Egy ilyen végszó után nem rabolnám sokat az időtöket a kiköszönéssel, köszönöm, hogy velem, velünk tartottatok ebben a bejegyzésben is, ha eddig nem tettétek volna lessetek be Edmond youtube csatornájára vagy instagramjára, én pedig hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel, de addig se felejtsétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió