Sziasztok,
töltjük fel a videókat Könyvekkel a szivárványig! beszélgetéssorozatról, amelyet a Háttér Társaság Emberek vagyunk, nem propaganda programjával közösen csinálunk a Grand Caféban. Harmadik alkalommal Kleinheincz Csilla írót, műfordítót és szerkesztőt, valamint Szalai Zsófia könyves youtubert, az OlvaZsófi csatorna tartalomgyártóját kérdeztem arról, hogy milyen a kortárs fantasy és science fiction irodalom queer reprezentációja, de a kitett beszélgetés mellé szeretnék egy picit mesélni, nem csak a videót tenném ki bután magában, mert ez egy blog – tudjátok – és, hát, vannak csudaklassz személyes élményeim!
Ez megint egy olyan beszélgetés volt, amiben kivételes alkalomnak érzem már azt is, hogy ezekkel az emberekkel egy színpadon ülhettem. Csilla a hazai zsánerirodalom egyik fontos, megkerülhetetlen szerzője, aki a Gabo Kiadó szerkesztőjeként külön kivételes alakítója is ennek a kérdésnek, Zsófi pedig egy olyan könyves youtuber, akit a csatornájának az indulása óta követetek, és kivételes érzékenységgel és ízléssel beszélt mindig is a queer témákról, ebben pedig óriási trenddiktáló személlyé vált az évek munkája alatt. Én pedig olvasó vagyok, aki figyeli ezeket a tartalmakat, lelkesen figyel trendeket, és miközben a szórakoztató irodalom fantasy és sci-fi vonalán nem mozgok erősen, úgy érzem, ők azok, akiknek a figyelméből és ajánlásából szemezgetve válogatni tudok.
Ebben a beszélgetésben tényleg úgy vettem részt, mint őszinte érdeklődő, akit nagyon érdekel, mit kezd a zsáner a sokszor nagyon barátságosnak, átélhetőnek, különcnek ábrázolt queer karakterekkel. Nem válaszaim voltak, nem kritikáim, hanem valóban kérdéseim, sokszor talán naivak is vagy rácsodálkozóak, amikre bőséges válaszokat kaptam a zsáner múltjáról, kortárs piacáról és épülni látszó tendenciáiról egyaránt. Izgalmas kérdések merültek fel annak kapcsán például, hogy ha egy jövőben játszódó szöveg nem foglalkozik sokszínű szereplőkkel, az jelenti-e azt, hogy nem sokszínű a társadalom, amit elénk vetít, vagy hogy tényleg elvárható-e minden szerzőtől, hogy alaposan beleássa magát a különböző kultúrákba, ha azokról akár csak egy-egy oldalnyit is, de írni szeretne.
Azt szerettem nagyon ebben a beszélgetésben, hogy elfogadó volt és megérteni igyekezett dolgokat, nem megítélni, miközben annyi beszélgetést szervezhetnénk külön-külön az egyes kérdések köré, amivel életeket lehet eltölteni. És közben ajánlottak magyarul is megjelent könyveket, miközben ez a piac még mindig kevéssé fordított magyarra, beszéltünk ifjúsági és hard fantasy szövegekről, és nekem, aki ezt a szubkultúrát mindegyre csak csodálja, de nem figyeli minden tevékenységét, teljesen befogadható volt az egész, mégsem vesztettek a lelkesedésükből. Remélem titeket is fenntart majd ez a beszélgetés, szerintem borzasztó nagy szükség volt rá, és örülök, hogy meg tudtam szervezni:
Rövidesen érkezem a következő beszélgetés felvételével, de addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió