Sziasztok,
a múlt évben olvasókörök tömegein vettem részt Szegeden, és egyre jobban látom azt, hogy mennyire állati csodálatos is ez a formátum. Sokban bajtársam Bálint Zsófi, a Pszt, Zsófi meseregényt olvas! blog bloggerinája, akivel közösen visszük ezt a posztsorozatot az olvasott, értékelt könyvekhez kapcsolódóan. Ahhoz igyekszünk fogódzót adni, hogy ha te hoznál létre olvasókört, vagy csak néhány barátoddal közösen olvastok egy könyvet, milyen konkrét kérdések mentén tudnátok azt kitárgyalni. A nyolcadik posztban Douglas Stuart Az ifjú Mungo című regényéről beszélgetünk, mélyszegénységről, halmozott identitásokról, és karakterekről, akik talán szerethetőek, talán kifejezetten utálhatóak, de ami biztos, érzünk velünk kapcsolatban.
Nagyon nehéz témákat feldolgozó regény kibeszélésére vállalkoztunk, milyen érzésekkel érkeztetek? Hogy érzitek magatokat a könyv elolvasása után?
Volt olyan pillanata a regénynek, amikor tudtatok bízni vagy remélni? Mennyire váratlanul mélyült számotokra az elbeszélés?
Hogy áltatok a szeretettel ebben a regényben? A testvérek összetartása és felelősségvállalása példás lehet, még ha a maga módján is az, a regény végi családi élőképnek is van egy fajta személyes intimitása, ezek tudtak szerethető pillanatok vagy epizódok lenni ebben a regényben, ezzel a háttérrel és történettel?
Mit gondoltok az anya karakteréről? Lehet bármifajta felmentés a számára? Fiatal, eszköztelen nő, aki számára nem igazán érhető el semmilyen öröm az életben. Számonkérhető, ha mégis a pillanatnyi öröm felé tart?
Van olyan mozzanat, a nagy történetben, amikor még megváltozhatott volna a végkifejlete a regénynek? Mi változhatott volna benne?
A regény végén feltűnő apa karakter azért nagyon fontos figura, mert bemutat egy olyan homoszexuális fiú sorsot az elbeszélése, ami középoszálybeli és az elfogadás felé tart. Mit gondoltok, hogyan tudunk olyan mozgalmi munkát végezni, ami Mungón is képes segíteni? Milyen eszközök azok, amelyekkel akár egy magyar panelszegénységben élő kamasz használhat? Szerintetek ezek eljutnak hozzájuk?
Mungo traumája szerintetek változtathatott a családi dinamikákon vagy az elérhető jövőképeken, vagy minden zajlik majd ugyanúgy a szereplők világában?
Örülünk, ha hasznát veszitek a kérdéseknek, ötleteknek, ha van sajátotok, vagy megosztanátok a dilemmáitokat, terveiteket a saját könyvklubotokkal kapcsolatban, keressetek minket bizalommal!
Hamarosan érkezünk a következő bejegyzéssel, addig se feledjétek:
Könyvekkel a szivárványig!
Zsófi és Szilvió
Amikor nem blogolok, akkor sokszor máshová olvasok és máshová írok, hogy megteremtsem magamnak azt az anyagi biztonságot, ami mellett képes vagyok blogot írni, de ahogy láthatod is, a blog el-elcsúszik a friss megjelenések követésének és a folyamatos értékelések vágyában. Hogy ez ne így legyen, kérlek, ha teheted, támogasd a munkámat a blog Donalby oldalán.