Sziasztok,
tök ijesztő dolog tényleg megírni ezeket a dolgokat, pedig már mióta készülünk rá sokan. Mert valahogy mindig ott volt a levegőben, hogy valami történhet az Indexszel, sokszor beszéltünk át, hogy lehet-e maradni, és sokszor jutottunk arra, hogy igen, lehet, de ki tudja meddig. 
Úgy tűnik, hogy én eddig tudok. Nem állítom, hogy tudom, hogy mi történt az Index vezetőségében az elmúlt hetekben-hónapokban-években, sőt azt sem gondolom, hogy tisztában vagyok azzal, hogy Dull Szabolcs, az Index menesztett főszerkesztője valóban megérdemelte-e a menesztést. Nem tudom, hogy azoknak van-e igaza, akik próbálják reálisan látni a helyzetet, vagy azoknak a példa értékű összefogást mutató újságíróknak, akik együtt felálltak a múlt hét pénteken.
Ezzel együtt azt érzem napok, sőt lassan hetek óta, hogy oldalt kell választanom, és nem akarok sunyin lapulni arra az esetre, ha később minden rendbe jönne. Nem gondolom, hogy sunyi vagy számító volna ezzel együtt bárki, aki a blog.hu-felületen marad, de magamról azt gondolnám, ha maradnék.
Nekem semmi közöm Indexhez, bár a vállalat, amely a blog.hu felületeket biztosítja, ugyanaz, amely az Index működéséért felel. Éppen ezért lehettem kint sokszor az index címlapján a blogketrecben, vagy az index2-n, ami az utóbbi időszakban Blog.hu címlap néven működött.
Azért cserébe, hogy a bejegyzéseim kikerülhettek ezekre a felületekre, én engedélyeztem, hogy reklámbannerek jelenjenek meg a blogon, amiket a vállalat értékesített. Jó lehetőség volt, és örülök, hogy ebbe belementem, mert nem gondolom, hogy spamelte volna a valódi tartalmakat az a néhány banner, és cserébe egy-egy bejegyzésem akár kiugróan nagy nyilvánosságot is kapott, és olyan emberek is megtalálták így a blogot, akiknek egyébként szól, de korábban nem keresték.
Azt mondhatjuk, hogy az egyik nagy blognak éreztem magam az Blog.hu címlapon. Rendszeresen voltak kiemelve bejegyzéseim, volt, hogy akár egyszerre kettő, gyakran voltam az Index főoldalán is, volt, hogy akár egy teljes napon át. Szinte minden olyan bejegyzésem járt kint, ami egy-egy témát vagy egy-egy könyvet járt körül. Szerettem kint lenni, jó visszajelzés volt számomra, hogy jól csinálom azt, amit csinálok, és azt mások is érdekesnek tartják.
Most mégis, itt fogom hagyni a blog.hu oldalt, de a költözés időigényes lesz, és több lépésben fog megtörténni:
1. Ma reggel kikapcsoltam a hirdetéseket a blogon, ezáltal a további bejegyzéseimet nem fogják kiemelni, és nem keres pénzt a blog a fenntartó számára.
2. Egy ideig még maradok itt, mert nem szeretnék két szék közül a földre esni. Lehet, hogy új bejegyzések is lesznek, ez csak attól függ majd, hogy mennyire gyorsan tudok haladni.
3. Amikor élesítem ezt a bejegyzést, már elkezdtem ismerkedni a WordPress nyújtotta lehetőségekkel. Már megvettem az egymelegsracolvas.hu domaint (e-mail címem is lesz majd, igazi céges, ami elég wáó), a Szilvió random blogol bele a vakvilágba blog pedig valószínűleg ennek az aloldalaként fog létrejönni, de ezek még csak kiinduló szándékok.
4. Augusztus 20-ig szeretném, ha sikerülne a blogot teljesen átköltöztetni, és a legtöbb helyen eltűntetni a blog.hu-végű linkeket, hogy tényleg az új oldalt találjátok meg.
5. Itt egy ideig még állni fog a blog, de csak azért, hogy biztosan mindenki az egymelegsracolvas.hu-ra találjon.
6. Szeptember végéig bízom benne, hogy le tudom állítani a melegkonyvek.blog.hu oldalt, mert mindenkihez elér, hogy új felületen él tovább a blog.
Azt gondolom, hogy ezzel majd rengeteg munka lesz, éppen ezért féltem korábban belevágni. Egyszerre rémít meg annak a lehetősége, hogy szinte egyedül maradok egy felülettel, ami tényleg csak annyi ember fog elérni, amennyit én elérek, és egyszerre lelkesedem az új helyet kihívásai és lehetőségei iránt.
Tudom, hogy nem fog minden gördülékenyen menni elsőre, de nem tudom, hogy mennyire fog akadozni. Mentségeim sincsenek. Ez egy új szint lesz, és örülök, hogy meglépjük, még akkor is, ha a körülmények, amelyek ezt okozták, nem kellemesek.
Bízom magamban, bízom bennetek, és bízom az ügyben, amit ez a blog számomra és számotokra jelent.
Valószínű, hogy a hónap végi summa még ezen a felületen érkezik, lehet, hogy más tartalmak is, de mindenről azonnal foglak titeket értesíteni.
Most egy nagyobb, nehezebb lépést kell tennünk, de tudjátok, könyvekkel a szivárványig!
Szilvió