Címke: Pille_a_lángban

Sziasztok,

számomra hihetetlen, de ismét eltelt egy hónap, sőt, és nem is akármilyen volt. Nagyon sok minden történt, miközben nem is éreztem az idő múlását. És a nagyon sok történés között nagyon sok, 50 feletti könyv beszerzés, és 15 olvasás is helyet kapott. Így meglett a 100 könyv, amit idén sikerült elolvasni, és betelt a polcom, amit hamarosan át kell rendeznem. De nézzük sorra!

Idén a polcomról fogok olvasni…

Azt terveztem januárban, hogy idén a polcomról fogok olvasni. Tehát nem veszek könyveket. Aztán ez arra finomult, hogy nem veszek könyveket, kedvezmény nélkül. És ennek a kitételnek volt a csúcsa ez a hónap, ugyanis több könyv frissen jelent meg, többet a Margó Irodalmi Fesztiválon szereztem be, és volt egy nagy Európa Kiadós leárazás is, ahol elvesztettem a fejem.

1.) Magyar Könyvkiadók napja, Könyvvásár és Kreatív könyvtárosok Társasága barter

Az egyetemünk másodszor szervezi meg a programsorozatot, ahol szépirodalmi kiadók mutatják be friss kiadványaikat, és érdekes beszélgetéseket hallhatunk kiadásról, írásról, tanulmányírásról… Ennek a keretében van lehetőség könyvet cserélni, és én így szereztem meg:

George Orwell: Állatfarm
A kisregény egy diktatúra alakulását mutatja be egy állatfarmon keresztül, ahol az állatok megszerzik a hatalmat, és a disznók, akik a legokosabbak, igyekeznek elirányítani a többi állat életét, egyre diktatórikusabb módszerekkel. Nem véletlenül alapmű a könyv, nagyon komikus, ugyanakkor az emberi gondolkodást alaposan modellező rövid könyvecskéről van szó, amit már olvastam is.

 

 

Szerb Antal: A Pendragon legenda

Szerb Antal könyve szintén alapmű, de még nem olvastam, és nem is tudok róla semmit azon kívül, hogy mindenki nagyon szereti. Remélem én is fogom. 🙂

Vera Panova: Hány óra van?
Az igazat megvallva semmit nem tudok erről a könyvről, de a borítója eléggé megfogott, és a fülszövege sem segített, hogy ott hagyjam. Mutatom:

És, bár nem aznap vettem meg, de a nap első könyvbemutatója ezen könyv köré szerveződött, szóval ide írom be, hogy megvettem októberben Hódosy Annamária: Biomozi című könyvét, ami a mai, populáris filmeket vizsgálja közérthetően és olvasmányosan az irodalomelmélet ökokritikai olvasataiban. Ide kattintva egy nagyon szuper honlapon böngészhetsz erről bővebben. Bár hónap végén vettem meg a könyvet, a hónapom legkönnyebb vásárlása volt, mert több órát tartott és vettem fel én is a tanárnőnél, és amellett, hogy rendkívül szerethető, és rendkívül okos, nagyon összetetten gondolkozik a világról, ami a könyvében is kiderül.

 

2.) Aztán megjelentek új verseskötetek:

Simon Márton: Rókák esküvője
Szóval Simon Marci új könyvét meg kellett venni, és el is kellett olvasni, és milyen jól van ez így. Egyrészt megszólalásmódjában hozott valami rendkívül ismerőst, ami közel áll ahhoz a slam poetryhez, amit ő képvisel, másrészt viszont sokkal komplexebbek lettek a szövegei, abszolút olvasásra szántak. Nagyon egyszeri, de jól működő, akár esetleges képeket használ, azzal az önkénnyel, hogy például ír a hűtőmágnes készítésről. Egy nagyon izgalmas kötetet kapunk, meglepően nagy terjedelemben. Érdesek fúziója ez a slamnek és a költészetnek, de, bár én inkább efelől olvastam, nem zár ki más olvasatot. Szerettem, na.

Izsó Zita: Éjszakai földet érés
Izsó Zita kötete fantasztikus. Nagyon erős, a társadalomban élő olvasó számára nagyon gyenge pontokat mozgat, mint amilyen a migráció, a nevelőintézet, az abortusz vagy a meddőség. És teszi mindezt a legemberibb mértékkel, mérhetetlen érzékenységgel és empátiával, női sorosokon keresztül. Óriási kötet, a kis méretétől függetlenül, és nagyon nagyon ajánlom.

Vajna Ádám: Oda
Vaja Ádám baromi jó fej srác, ezt tudhattuk a kötet előtt is. De ha mégsem, a kötetből nyilvánvalóvá vált. A versek igyekeznek valamiféle párbeszédet létrehozni a mai költészet és a posztmodern lírahagyomány között, ami általában jól működik, de nem én vagyok az ideális olvasója ennek a kötetnek, legalábbis még. Ettől függetlenül, vagy pont ezért nagyon várom a kritikáit a kötetnek, és kíváncsian, tudásszomjasan fogom olvasni őket.

3.) Aztán akciósak voltak a Libirben a Jaffa Kiadó Michael Cunningham könyvei

Michael Cuningham az Otthon a világ végénnel egy nagyon korai, de nagyon szeretett olvasmányélményem, és most beszereztem tőle a legismertebb, feminista diskurzusokban is gyakran előcitált Az órák című könyvét, illetve a Mire leszáll az éjt, és A hókirálynőt. Mert nagyon bízom a szerzőben.

4.) És a Líra is belehúzott

David Levithan: Engedj közelebb
A Will&Will spinoff musicalének a szövegkönyve ez, és hamarosan érkezik róla az értékelés. 😉

Takács Zsuzsa: A test imádásra / India
Takács Zsuzsa költőnőt hagyományában Pilinszkyhez tudnám hasonlítani, mert nehéz szövegeket írnak. Mindkettőről azt gondolom, hogy óriási szerzők, akikhez még nem nőttem fel ahhoz, hogy élvezzem a verseiket, de egy fontos első lépés volt Takács felé, hogy megvettem az egyik kötetét.

Bartis Attila – Kemény István: Amiről lehet
Bartis Attila és Kemény István két kortárs szerző, akik nagyon okosak, és ők leültek egymással beszélgetni. Hiszen barátok. És biztosan fontos dolgokról beszélgetnek, mert arról szoktak a fontos emberek a beszélgetős könyveikben. Én pedig majd kíváncsian olvasom.

5.) Aztán voltam kint a vásárban, ahol már arra jutottam, hogy bármit vehetek, csak könyvet nem. Ahogy azt Móricka elképzelte, ugye.

Salman Rushdie: Talpa alatt a föld
Salman Rushide nagyon népszerű író manapság, és nem olvastam még semmit tőle, és nem is vagyok kimondottan tájékozott ezügyben sem, de nagyon szeretnék. Nem ezzel a könyvvel kezdtem volna magamtól, de 700 Ft volt. És vadi új.

6.) Országos Könyvtári Napok, Könyves vasárnap a Somogyi Könyvtárban

A városi könyvtárban egy napijegy áráért lehetett beiratkozni félévre, és arra gondoltam, hogy ha már három éve itt élek, ideje volna beiratkozni. És voltak eladó könyveik is nyilván, vadi újak, és 500 Ft-ért dobálták utánunk, szóval vettem még két verseskötetet.

Marno János: Hideghullám
Marno Jánostól még nem olvastam, de mindenki nagyon szereti, így ez a vaskosabb kötet tőle kezdésnek jónak tűnik.

Gál Ferenc: Az élet sűrűjében
Gál Ferencről, mint költő nem igazán hallottam még, de a Pre adta ki, és belelapozva nem volt rossz, így ennek a beszerzését is eszközöltem.

7.) És még voltam Bödön Piacon is, ahol a Kóborló könyvesbolttól sikerült beszereznem néhány könyvet.

Ismét, de ez minden hónapban be van tervezve.

Delphine de Vigan: No és Én
A könyvről azt kell tudni, hogy egy lányról szól, aki koraérett, és gimnazista, és egy hajléktalan lánnyal köt barátságot. És ez nem lesz giccses, nem lesz rózsaszín, ami nagyon jót tesz a könyvnek. Egy könnyed ifjúsági könyvet olvastam a képében. Valamiért azt képzeltem, hogy LMBT, de nem találtam erről semmit, szóval valószínűleg ez csak az én kényszerképzetem volt. 😀 Ezzel együtt egy jobb ifjúsági könyvet olvastam, és örülök, hogy így alakult.

Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam
Janikovszky Éva könyveit nagyon szerettem gyerekkoromban, és kíváncsi vagyok, mit írt felnőtteknek. Ennyi. 🙂

Németh Gábor: Egy mormota nyara
Szóval Németh Gábor nagyon jól ír, és azt mondják az Egy mormota nyara a legjobb regénye. Ennyit tudtam róla, és ennyi nekem itt is elég.

Milan Kundera: Tréfa
Kunderától már nyáron olvastam A lét elviselhetetlen könnyűségét, amit nagyon szerettem, filozofikus és közben egyszerűen regényszerű volt. A Tréfa nem volt akciós az Alexandrán, így nagyon örültem, amikor megláttam, és meg is vettem. Így ebben a hónapban négy Kunderát szereztem be, de őt megéri azt hiszem. 🙂

8.) És molyon is sefteltem

Augusten Burroughs: Farkas az asztalnál
Augusten Borroughs második könyvét, a Kiszáradvát nagyon szerettem. Ott az alkoholizmusáról és egy meleg elvonóról mesél, ebben pedig a gyermekkora, és elsősorban az apjával való kapcsolata kerül terítékre. Nem volt akkora olvasmányélmény, mint a Kiszáradva, de érdekes volt, és örülök, hogy elolvastam.

Ashley Woodfolk: Ami utánad maradt
A könyv a GABO Kiadó LMBT újdonsága, egy ifjúsági könyv a gyászfeldolgozásról. Nem tudom, hogy mikor fogom elolvasni, de tudom, hogy meglesz az a pillanat.

9.) És megérkezett egy újabb recenzió, amiről már a következő bejegyzésben mesélek.

De elöljáróban annyit, hogy Naomi Alderman: Engedetlenség című könyve eléggé tetszik, és nagyon hálás vagyok a XXI. Század Kiadónak, hogy megtisztelt bizalmával.

10.) És akkor az Alexandra webshop hatalmas Európa Kiadós akciózásba kezdet,

én pedig, szóval elkezdtem vásárolni.

Innen szereztem be Milan Kunderától Az élet máshol van, A regény művészete és a Halhatatlanság című regényét, és a Zabhegyező írójának, J. D. Salingernek Franny és Zooey című könyvét.

Illetve még sokat:

Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Egy családtörténet mögé bújtatott triller, ami érzékenyen mutatja be, hogyan reagál egy kínai-amerikai család arra, hogy az egyik lányuk, a szülei nagy reménysége meghal. Nem emlékszem, hogy hogy került a könyv a kívánságlistámra, mert nem igazán olvasok trillert, de tudom, hogy nagyon kíváncsi voltam rá sokáig.

Nick Hornby: A Meztelen Juliet
A filmről lemaradtam a szegedi mozikban, mert előbb akartam elolvasni a könyvet, de megérte így is. A könyv egy fantasztikus romantikus komédia, amiben egy férfi őrülten rajong egy zenészért, aki 20 éve nem adott életjelet magáról, és ebbe a rajongásába magával viszi a barátnőjét is, aki egyre biztosabb benne, hogy elcseszte az elmúlt 15 évét. És akkor ímélezni kezdenek a zenésszel, aki élete elmúlt 20 évét cseszte el. Rendkívül jó könyv, és biztosan a film is az. 🙂

 

 

Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Oké, itt a borító fogott meg először. Aztán az, hogy Wurtzel megragadja a torkánál fogva a depressziót és kendőzetlenül leírja nekünk, majd beszél arról, miért probléma az, hogyha minden depresszióst kemikáliákkal, nevesítve Prozackal kezelünk, ahogy azt az ezredforduló Amerikájában űzték. Nagyon sokat várok a könyvtől. 🙂

Aztán mivel az abszolút kedvenc olvasásom evör Patrick Nesstől a Soha nincs vége (itt írtam 20 pontban arról, miért neked szól ez a könyv), ezért nem volt kérdés, hogy megveszem a Daruasszonyt tőle, anélkül, hogy bármit tudnék róla. Ha Patrick Ness elkezd akciósan porszívó használati utasításokat kiadni, akkor az is érdekelni fog. Ebben majdhogynem biztos vagyok.

És akkor még az LMBT-kről nem is beszéltünk.

Philip Roth: Kiégés
A könyv elvileg egy kiöregedett színész élethez ragaszkodását, és tenni vágyását írja meg. Ennél többet majd, ha olvastam. 🙂

Truman Capone: Pille a lángban
Megint valaki, akivel nem vagyok tisztába, pedig a Hidegvérrel című regényét Simon Marci ajánlotta csak nekem (igen, az a Simon Marci, a fenti :D) a 2016-os Országos Slam Poetry Találkozón Szegeden. Nyilván nem fogja ezt olvasni, de szánom, hogy azóta sem olvastam el, de beszereztem a szerző korábbi novelláit, szóval nagy terveim vannak vele. Legyen ez mentségem, mert más nincs. 😉

Reinaldo Arenas: Mielőtt leszáll az éj
Reinardo Arenas kubai meleg író, aki vállalta szexuális orientációját, ezért a Castro rendszer börtönbe küldte, majd később az USA-ban talált menedéket. Élete utolsó éveiben AIDS-esen publikálta számos nagy munkáját, de ez az életrajzi regénye, amiben elsősorban a homoszexualitását és a Castro rendszerrel való ütközését firtatja, csak halála után került kiadásra. Ez a könyv az.

Perihan Magden: Ali és Ramazan
Az Ali és Ramazan egy török helyszínen játszódó, ám a jól ismert árvaházi történettel dolgozó regény. Itt két srác együtt nő fel az árvaházba, és aztán szinte együtt kerülnek ki Isztambul utcáira, ahol semmit nem ismernek, és ahol csak egymásra számíthatnak. Felütésnek egyáltalán nem rossz.

11.) És végezetül voltam Budapesten,

amiről már írtam korábban (katt a képre a bejegyzésért), így csak felsorolás szerűen:

Könyvudvarból szereztem:
Géczi János: Kívül
Jean Mattern: Király Fürdő
Németh Gábor: Zsidó vagy?
Németh Gábor: A tejszínről
Lux Terka: Budapest
Patrick McCabe: Reggeli a Plútón
Helen Cross: Szerelmem nyara
Martin C. Putna: János nevében

Poket:
Virginia Wolf: Orlando
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Margó Fesztivál:
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Cserna Szabó András: Az abbé a fejével játszik
Susan Faludi: Előhívás, mindent apámról
Fenyvesi Orsolya: A látvány, Kommentárok meg nem írt versekhez
Juhász Tibor: Salgó blues
Géczi János – Csányi Vilmos: Őszi kék
Szvoren Edina: Verseim
Szvoren Edina: Pertu
Szálinger Balázs: 361°
Rakovszky Zsuzsa: Történések
Neszlár Sándor: Egy ács nevelt fiának lenni
Fehér Boldizsár: Vak majom

Úgy mondják, ez gombócból is sok, és a hétvégémet épp ezért a summaírás mellett a polcrendezéssel is töltöttem, és a facebookon hamarosan ennek az eredményeit is láthatjátok. 🙂

Idén 70 könyvet fogok elolvasni, és akad néhány kategória is

A másik dolog, amit az év elején beterveztem, az az, hogy elolvasok hetven könyvet idén, és októberben túlléptem a 100 olvasáson. De nézzük, hogy mikkel is:

Szép Ernő: Emberszag
Szép Ernő ezen regénye egy holokausztregény, de nem feltétlenül a Sorstalanság fajtájából. Nem a haláltáborokról beszél, hanem egy magyarországi munkatáborba vitték, és bár a körülmények hasonlóak, a táborhoz való hozzáállás rendkívül különböző. Szép Ernő regénye legalább közömbös, de néha még vidám is, akár. Egy idősebb férfi nézőpontjából nézzük az egészet, aki híres író, mint ahogy Szép Ernő az, és tárgyilagosan tudósít arról, amit tapasztal. Szerettem, hogy még az általunk ismert holokausztnarratívák előtt született, és hogy olvasmányos volt.

Izsó Zita: Éjszakai földet érés
már fentebb írtam róla.

Vajna Ádám: Oda
Szintén fent.

Kádár Judit: Engedelmes lázadók
Ez egy irodalomtudományos, irodalomtörténeti, talán irodalomszociológiai monográfia, a múlt század magyar női írósorsairól és regényeiről. Egyetemre olvastam, de még a nyáron szereztem be, hogy egyszer majd elolvasom. Örülök, hogy a következő könyv alkalmat adott rá.

Erdős Renée: A nagy sikoly
Erdős Renée regénye egy magyar regény a viktoriánus hagyománnyal párbeszédben. Főhőse, Dóra prűd, és nem élvezi a szexualitását. Alapvetően ebből indul ki az egész regény. Dórát nagyon sok hatás éri, olyan, aki szerint a nőnek meg kell élnie a szexualitását, és olyan, aki szerint be kell simulni, háziangyallá válni, és gyermekeket szülni. És ebben a hosszú és nehezen olvasható, talán vontatott regényben egy lány életéről olvashatunk, aki csak meg akar felelni, aki kapcsán mindenki elmondja a saját morális gondolatait, és ami egyáltalán felveti a női szexualitását. Szerintem fontos regény, és nagyon szerettem benne a szereplők kis esszészerű monológjait. Lehet, hogy ebből írok majd beadandót.

Simon Márton: Rókák esküvője
Lásd fent.

George Orwell: Állatfarm
Szintén fent írtam róla.

David Levithan: Engedj közelebb
Pár szót írtam fent, de a hónapban érkezik róla az értékelés

Augusten Borroughs: Farkas az asztalnál
Pár szót szintén találsz fent, de írni is fogok róla.

Margot Lee Shetterly: A számolás joga
Általában a film felől ismerik az emberek a könyvet, de ez ebben az esetben rendben is van így. A könyv a fekete női élő számítógépekről, matematikus zsenikről szól, akik a NASA-nál dolgoztak a háború után, egészen a Holdra szállásig. A film elsősorban egy hangulatot mutat be, és az érzéseinkre próbál hatni nagyon szemléletes, okos, és reális példákon keresztül, hogy bemutassa, miért volt szükség a feketék polgárjogi mozgalmára, és hogy milyen hétköznapi tereken játszódott a diszkrimináció, miközben valamennyire a tudást és a matematikát is dramatizálja. Ehhez képest a könyv sokkal tárgyilagosabb, alaposan bemutatja annak a néhány nőnek a történet előtti sorsát, hogy hogy kellett küzdeniük a szegregált oktatásban, és hogy mi mindent kellett feláldozniuk, hogy a matematikának szenteljék az életüket. A könyv mégis sokkal dokumentalistább, nem értékel és nem direkt hat. És tovább is megy a könyv a filmnél időben, mégis nagyon jól kiegészítik egymást. A kedvenc adaptáció – könyv párosom lett.

 

 

Naomi Alderman: Engedetlenség
A következő posztban hosszan fogok beszélni erről a remek, ortodox zsidó közegben játszódó, leszbikus témát is eléggé felhozó regényről, és arról, mennyire badass az egész.

Fehér Boldizsár: Vak majom
Fehér Boldizsár a legfiatalabb milliárdos szerepéből ír egy első szám első személyű elbeszélésben, arról, hogy egy szállodában két Nobel-díjas boldogságkutató tudós bejelenti, ők mostantól egy kísérlet részesei. És nem mondanak többet. Nagyon vicces, egy picit talán Rejtőien abszurd elbeszélés ez, miközben komoly mondanivalója van a döntésképtelenségről. Nagyon szerettem. Frissen, ropogósan olvastam.

Géczi János – Csányi Vilmos: Őszi Kék
Szóval ez megint egy beszélgetőkönyv. Két barátról. Géczi kérdez, egy picit mesterkélten, okoskodóan, ahogy ír és ahogy él, azt hiszem, és Csányi Vilmos beszél, nagyon puritánon, de nagyon okosan. Csányi Vilmos az egyik olyan szerző, akitől mindent el akarok olvasni. Baromi ügyes etológia könyvet írt a kentaurokról, ebben a könyvben pedig az életről beszéltek. A kultúráról, az ételekről, az utazásról, a barátságról, a halálról és további ilyen apró-cseprő dolgokról. És a hónap végére dedikálódott is a könyv, sőt, Csányi Vilmos kutyáját, Jankát, a husky pumi keveréket is megsimogathattam, ami külön öröm. 🙂

Fejes Endre: Rozsdatemető
A könyv egy krimi akar lenni az első oldalak szerint, de csak viccesen az. Vagy talán nem is, mert végig bennünk marad a feszültség, hogy bizony minket Fejes Endre átver. Fejes Endre egy gyilkosság apropóján beszél egy család két generációjáról, akik Budapesten élnek, gyermekeket szülnek, házasodnak, válnak, és közben elhalad mellettük a történelem. Számomra hatalmas olvasási élmény volt, hogy ennyire lehet írni arról, hogy semmi izgalmas nem történik, sok tekintetben a Száz év magánnyal rokon, ahogy azt a kritika rendre említi. A szocialista realizmus vitathatatlanul fontos darabja.

És végül:

Delphine de Vigan: No és Én
Amiről már szintén írtam fent.

És akkor nézzük a meghatározott kategóriákat

Kötelező olvasmány: Emberszag, A nagy sikoly, Rozsdatemető
Kortárs szépirodalmi próza: Őszi kék, Vak majom
Szórakoztató irodalom: A számolás joga
LMBT címkés: Engedj közelebb!, Farkas az asztalnál, Engedetlenség
Nem angol vagy magyar szerző: No és Én
2017-18-as megjelenések: Éjszakai földet érés, Oda, Rókák esküvője, A számolás joga, Engedetlenség, Vak majom
LMBT szerző könyve: Farkas az asztalnál

A blogról is essen pár szó

Szeptemberben az volt a cél, hogy a havi hat bejegyzés meg tudjon maradni, és októberben ez a szám öt volt. Ebből kettő bejegyzés szólt az előbújásról, amit nagyon szerettem megírni nektek:

Kettő értékelést olvashattatok. Az egyiket az Éjszakai fürdésről, a másikat az Uszadékfáról. És végül olvashattatok a Margóról, ami már ebben a posztban előkerült. Novemberben a terveim szerint marad a 2-3 értékelés, és érkeznek majd a kibeszélős sorozat következő részei. 🙂

Ennyi lett volna az október, köszönöm szépen a türelmet, és hogy velem tartottatok ebben a hónapban. Hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel.

Ha gyakoribb háttértartalmak is érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, keress instagramon. 🙂

És semmiképp se feledd a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió