Sziasztok,
megint egy hónappal öregebbek lettünk, és bölcsebbek is, talán, így ideje megírni az újabb summát azokról a könyvekről, amiket szeptemberben szereztem be, vagy szeptemberben olvastam. Az újévi fogadalmaim szerint. 🙂
1, Majd a polcomról olvasok, nem fogok új könyveket beszerezni.
Mivel már januárban nem volt komolyan vehető ez a feltételezés, így szeptemberben kifejezetten büszke vagyok rá, hogy csak 2000 Ft-ot, csalás nélkül is csak 2600 Ft-ot költöttem könyvekre a hónapban. Bár majd nekem is lesz egy nagyobb kiadásom az egyikért cserébe. De nézzük címek szerint:
Csányi Vilmos: A kentaur kultúra
Már elolvastam, és most rá vagyok pörögve Csányi Vilmosra mert rendkívül okos ember. Humánetológus, tehát a társadalmat vizsgálja, biológiai meghatározottság és fajspecifikusság szempontrendszeréből. És ez történik ebben a könyvben, tudományos alapossággal, a kentaurokról, társadalmukról, kultúrájukról és hitükről, szokásaikról, életükről. Nagyon érdekes, és sokhelyütt elgondolkodtató olvasmány volt, ami reflektál a mi, akár magyar, világunkra is, és közben nagyon jól eltávolította, és szórakoztató volt. 🙂
És 800 forintért találtam. 🙂
Gayle Forman: Itt voltam
Az LMBT könyv, ami nem volt LMBT. De jó volt. Mert már ezt is olvastam. Egy lányról szól, aki távol került a legjobb barátnőjétől, aki öngyilkos lett. Arról, hogy ez a lány nem tud beletörődni ebbe, keresi a felelősséget és az okokat, amik idáig vezettek, és meg is találja őket. Nagyon jó fordulatokkal teli, mozgalmas és az öngyilkosság köré épült populáris könyvek közül kiemelkedik egyedi, napjainkra is reflektáló megoldásaival.
A beszerzésnél megírt csalás itt történt, ugyanis két topjoy üdítőért, és egy energiaitalért cseréltem. 🙂
Donna Tart: A titkos történet
A könyv egy kis vermonti egyetem ógörög szakos csoportjáról mesél, akik nem csupán megtanulják, hanem el is játsszák, magukévá is teszik az antik viselkedéskultúrát, szokásokat, ezzel relativizálva a mi világunk erkölcsi és jogi kereteit. Nagyjából ennyit tudok róla, de elég testes darab, és LMBT könyves ajándékozáson kaptam, és majd jövő hónap közepéig nekem is küldenem kell egyet, de mivel csak egyszer van kézműves vásár Szegeden, így kicentizve utolsó nap tervezem elküldeni. 🙂 De cserébe nagyon jó lesz. 😉
Örkény István: Egyperces novellák
Újabb monstrummal bővült a polcom, és ez pedig az új kiadású, Helikonos, 762 oldalas könyv, amit már irigyeltem más polcán, de én nem voltam hajlandó megvenni. Na most már nem is kell, mert megnyertem a szeptemberi szegedi slam poetry esten. 🙂
Jean Mattern: Szeptember
Már szintén olvastam, és erről még értékelés is érkezik. De elöljáróban az 1972-es müncheni olimpián történt izraeli sportolók által elszenvedett palesztin túszejtésről szól. Arról, hogy milyen volt újságíróként közel, és közben két férfi közti vonzalomról, szerelemről is szól. 🙂 Írom az értékelést majd lassan. 🙂
600 forint a Libriben, október 7-ig. 🙂
Vidra Szabó Ferenc: Uszadékfa
Most jelent meg az Aposztróf kiadónál, és ez az első magyar nyelven olvasható interszex, született kétneműségről szóló, regény. Nagyon vártam már, és egy jó regényt kaptam néhány szépséghibával, amiről majd írok az értékelésben. Köszönöm szépen a szerzőnek, hogy eljuttatta hozzám a könyvét. 🙂
És akkor most következzenek a szeptember 28-ai beszerzések:
Először is azért fontos ez a nap, mert aznap kezdődött a kipakolás az egyetemi könyvtárban, ahol 200 Ft darabáron vettem 4 db könyvet,és aznap volt a Kreatív Könyvtárosok Társaságának a nagy őszi könyves piknike, ahol nagyon jó könyveket cseréltem. A reggeli pakkban az elcserélendő könyveket látjátok, a délutániban pedig a már elcserélteket, és a könyvtárban beszerzetteket. A méretarányt nem igazán sikerült eltalálnom. 😀
Könyvtári beszerzés:
Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől
Orbán Ottót nagyon szeretem, és már megvan a két kötetbe rendezett összes verse, de most meg kellett vennem a kötetét, amiben az izraeli, biblikus mitológiát éleszti újra, és reflektál rá. Meg kellett venni, na.
Gustav Flaubert: Érzelmek iskolája
Mivel kétkötetes, ezért ezért fizettem a legtöbbet. 400 forintot. Már lehet tudni, hogy a Bovaryné hatalmas kedvenc regényem a világirodalmi palettán, de Flauberttől mégsem olvastam még semmit. De legalább már beszereztem. 😉
Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről
Ez a kakukktojás, kb. semmit sem tudok róla, de Juhász Ferenc, és ez a címe, és Juhász Ferenc biztosan komolyan gondolja.
Baráti csere:
Esterházy Péter: Daisy
Esterházy Péter: A szív segédigéi
Szóval még mindig nem olvastam Esterházyt, de neki van a legtöbb könyve a polcomon, mert ha egyszer fogok, akkor nagyon fogok. 🙂
Könyvcsere a Kreatív Könyvtárasok Társaságánál:
Itt én alávaló módon a jónak értékelt, és jó állapotú könyvekre mentem rá. Egyrészt mert én is olyanokat vittem (ha érdekel titeket, miket, szívesen csinálok egy unhaul bejegyzést, amiben arról írok, miért passzoltam le könyveket, és melyek ezek), másrészt mert olyan nagyon konkrétan semmi nem érdekelt a felhozatalból, és ez egy nagyon erős szabály, mert van két kivétel.
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Szilvási Lajos szocialista író volt, de ettől még jó író, és csoporttársam szerint ez egy jó regény, és talán nem is véletlenül adták ki újra. 🙂 Ki fog derülni. 🙂
Fejes Endre: Rozsdatemető
Nagyon régóta bassza a csőrömet ez a könyv, és most végre kötelező is, így el fogom olvasni. De valószínűleg majd az új Magvető zsebkönyv kiadásban, ha addig beszerzem, így ez majd tovább is passzolódik.
Jack Keruac: Művésztelep
Szóval Jack Keruac írta az Útont, és Allen Ginsberg mellett a legnagyobb beat író. De az Útont félbehagytam, pedig tetszett, és nagyon várom, hogy megérkezzek hozzá, és folytassam. Nem tudom mikor, de ezt is szeretném elolvasni tőle, és ez az egyik kivétel, aminek nagyon örültem.
Német Gábor: Ez nem munka
És ez a másik. Német Gábor nagyon jól ír, de még nem olvastam tőle kötetet. Ebben a könyvben a kisprózáit gyűjtötte össze, 2017-ben, és bele-belekapva továbbra is azt gondolom, hogy nagyon jó író.
Alex Shearer: Felhővadászok
A könyv a hónap egyik legjobb olvasása számomra. Egy ifjúsági regény egy olyan világgal, ahol ritkaság a víz, és a föld kis szigetei lebegnek a levegőben. Mindez a mi világunk után. Ebben a világban a felhőkből nyerik ki a vizet, és a felhővadászatnak különös kultúrája van. Egy fiatal felhővadász lány és egy fiatal nem felhővadász fiú története ez, amiben a fiúnak tetszik a felhővadászok szabadsága. És nekem is. 🙂
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. A havi hat bejegyzés egyetem mellett is megmarad
Ezt az ígéretet nagyon szeretném tartani, de szeptemberben ez lesz a negyedik bejegyzésem. Az igazat megvallva még csak nem is az egyetem miatt nem volt időm, hanem csak nem akartam, hogy időm legyen, nem volt kreatív energiám tartalmakat kitalálni, aztán meg nem volt időm, mert hónap végére besűrűsödött minden tennivalóm. Így hónap elején, az augusztusi summa után, egy bejegyzésben az új helyzetről írtam, ami a blogot övezni fogja, majd Laurie Frankel: Mindig ez van című könyvét ajánlottam nektek, amit nagyon szerettem. 🙂
Igyekezni fogok az értékelésekkel és az életmenedzseléssel, és egyáltalán. 🙂
3. 70 könyvet elolvasok majd 2018-ban
Bár a 70 könyvet augusztusban már meghaladtuk, már érdekel a statisztikám, szóval folytatom, havonta. Nézzük is:
Michael Ende: Momo
Momo egy árva nincstelen kislány, akinek van ideje mindenkit meghallgatni, így segít kezelni a környék problémáit, de egy idő után nem jön hozzá senki, és Momo az egyetlen, aki meg tudja oldani, miért nem. A Momo egy nagyon fontos könyv az időről, az egymásra való figyelésről és arról, ami minket emberré tesz. Fantasztikus történet, és nagyon jó altatónak is. Én nem igazán tudtam 5-6 oldalnál tovább olvasni bealvás nélkül, de nagyon izgalmas közben, szóval esti felolvasásra rendkívül ideális.
Guillaume Méteyar: Türelemüveg
A Magvető időmérték sorozatának áprilisi darabja ez, ami egy fiatal francia szerző első magyar nyelvű kötete. Nagyon érdekes nyelvet használ, szonetteket ír sokat, és prózavarset néhányat. Érdekes, ahogy diskurzusba kerülnek a szövegei a hagyománnyal, de engem nem igazán nyűgözött le a kötet. Inkább a prózaversek működtek velem, de a dicshimnusznak sem gyenge utószóban a fordítók azt írják, ez lesz a költészet új mértéke, hát költőként is kíváncsian várom. 🙂
Csányi Vilmos: A kentaur kultúra
már fentebb írtam róla
Hevesi András: Párizsi eső
A könyv szerepel a 22 könyv, amit el kell olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listámon, és nagyon nem szerettem olvasni mégsem. Egy magányosan kóborló párizsi zsánerregényt vártam, amihez képest egy zavarbaejtően sok hagyományos történettel dolgozó, de azokat nem végigvezető, csak felmutató, és összességében cselekmény és lelkesedés nélküli regényt kaptunk, ami lehet, hogy irodalomtörténetileg alapmű, de olvasmányélményben annál elkeserítőbb.
Potoczky László: Éles
A könyv mindenhol egy generációs regény skatulyából van kommunikálva, miközben egy bűnözésre jutott értelmiségi áll a középpontjában, aki szerez magának egy nőt, akit kvázi bezár, vagy akivel bezárják egymást, ezzel egy érdekes térstruktúrát létrehozva. Potoczky tud írni, és biztosan jobban szerettem volna a könyvet, ha nem a generációs regény címszó alatt olvasom, mert így többször szélsőséges, öncélúan szélsőséges volt. A megoldásai és maga a sodró nyelve viszont tetszett, és megértem miért sikerkönyv.
Potoczky László: Égéstermék
Potoczky még mindig nagyon tud írni, és ebben kimerül a könyv pozitívuma. Vett egy Szabadság, szerelem típusú történetet egy radikálisan passzív szereplővel és ráolvasta a 2006-os rendőrattak elszámolatlanságát és az aktuálpolitikai kommunikáció paródiaszerű eltúlzását, és megírta belőle ezt a könyvet. Említésre méltó, de már a Kőszívű ember fiaiból ismert probléma, hogy a főszereplő tüntető, a bátya pedig rendőr, ami izgalmas szituációkat hozhatott volna, de nem hozott, így maradt a főszereplő lány elvhűsége, ami emberileg példaértékű, egyébként pedig érdekes volt. Sajnálom, hogy nem lett releváns könyv, mert Potoczky tényleg tud írni, üdítően jól.
Gayle Forman: Itt voltam
már fentebb írtam róla
Mohácsi Balázs: Hungária út, hazafelé
Ez a kötet megírta Pécset, és nem volt állandó megszólalásmódja, nem fixálta le a nyelvét, ezzel egy nagyobb távolságot tudott bejárni a városban. Összességében nagyon tetszett a kötet, és sok pécsi hasonlatom lenne róla, de csak kettőt engedek meg magamnak: Olyan mint Pécs, hogy folyamatos párbeszédben van a hagyománnyal, miközben folyamatosan megújul, és olyan mint Pécs, mert vannak részek, amik nem tetszenek (a kötetben elsősorban nyelvileg van tőlem távolabb álló vers) és van több, amit imádok. És szerettem az egész Lassú város elképzelést, bár nem feltétlenül tudom Pécsbe vetíteni, de ez már az én, és az első 18 évem problémája. 😀 Szerettem, és ajánlom. 🙂
Alex Shearer: Felhővadászok
már fentebb írtam róla
Vidra Szabó Ferenc: Uszadékfa
már fentebb írtam róla, és lesz róla értékelés is
Jean Mattern: Szeptember
Már fentebb írtam róla, és lesz róla értékelés is
Kategóriák szerint:
Szépirodalmi kötelező: Párizsi eső
Kortárs szépirodalmi próza: Égéstermék, Éles, A kentaur kultúra
Szórakoztató irodalom: Felhővadászok, Itt voltam, Momo
LMBTQIA: Szeptember, Uszadékfa
Nem angol/magyar nyelven íródott: Szeptember (francia), Momo (német), Türelemüveg (francia)
Friss, 2017-18-as megjelenés: Uszadékfa, Égéstermék, Hungária út, hazafelé, Türelemüveg
Ennyi lett volna a szeptember. 16 könyvbeszerzés, 4 poszt, 11 olvasás, sok szeretet. 🙂
Ha kérdésed, megjegyzésed, hozzászólásod volna, keress bátran a komment szekcióban, ha háttértartalmak is érdekelnek, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra.
Hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel. Ha nem szeretnél róla lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra. És semmiképp ne feledd:
Könyvekkel a szivárványig:
Szilvió