LMBT-ről, meleg könyvekről, olvasmányélményekről, a szivárványon túlról

Címke: Gumimatrac_a_Gangeszen

Nyárzáró posztocska

Sziasztok,

holnap nekem is megkezdőik az egyetem, és a nyár elején csináltam egy nyárra hangolódó könyves kihívást, amiben kitértem a nyári olvasási terveimre is. Most ennek kapcsán összegzem a nyári olvasmányokat, meg az egész nyarat. 

Szóval, a nyár elején úgy képzeltem, hogy a nyáron ezeket a könyveket fogom elolvasni:

 A Születésnapi kívánságlistámról a héten érkezik Becca Prior Talált celEB-je, Hayden Moore Nem játék-a, és Patrick Ness Soha nincs vége című regénye. Emellett jön még Karafiáth Orsolyától a Kicsi Lili (Utóbbi kettő szuper akcióban van most a Librinél, én is onnan rendeltem meg.).

A könyvfesztiválról való szerzemények közül sem olvastam el mindent, így Allan Hollinghurst: Más apától és Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát könyvek is befuthatnak. (A többit is szeretném a szerzemények közül elolvasni, de azokról valószínűleg nem lesz értékelés.)

Illetve szeretném a meglévő és már olvasott meleg témájú könyveket újraolvasni, hogy értékelést írjak róluk, így várhatóan újraolvasom Ryen Lovelesstől az Ethan és Cartelt, Paul Burstontól aSzégyentelent, Michael Cunninghamtől azOtthon a világ végént, és talán ha egyszer egyébként is rossz napom lesz, így nem húz le az életről az, hogy nem szeretem, akkor Róbert Katalin Színből, szívből, igazánt is.

És még tervben van, mert megvan, csak nem fért bele egy fenti csoportba sem: Zuzana Brabcová Gyöngyök éve című regénye is, így tizenegyediknek. 🙂 Majd meglátom, meglátjátok, mi teljesül ebből.

A születésnapi kívánságlistámnak ezen részéről sikerült mindent kiolvasnom, így került ki poszt ki először a Talált celEBről majd a Nem játékról, és a Kicsi Liliről. A Soha nincs végét olvastam a nyári blogszünet alatt, de nem tudok róla azóta sem értékelést írni (ahogy az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomábanról sem),mert nagyon tetszik, és nem szeretném elszpojlerezni az izgalmakban.

A meglévő könyvek közül a Pride hét szombatján, öt #LMBT-t olvasunk poszt között megérkezett a Szégyentelen értékelése, ami akkor a valamikori legolvasottabb bejegyzéssé vált, de ma már a negyedik helyre csúszott vissza. A szünet előtt elolvastam a Vázlatok című mangát, és még egy gyors értékelést is hoztam róla. 🙂 

A szünetre magammal vittem az Otthon a világ végént, a Vastagbőrű mimózát, és megszereztem korábbi polcomról a Gumimatrac a Gangeszent és a New Yorkban minden mást. És legutóbb olvastam az Ethan és Cartelt, amiről az ezelőtti posztom szólt.

Szóval summázva: a nyári terveim szerint 10 LMBT témájú könyvet szerettem volna olvasni, és a terveim közül kimaradt:

  • Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát
  • Allan Hollinghurst: Más apától 
  • Róbert Katalin: Színből, szívből, igazán
  • Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve

És 11 könyvet sikerült kiolvasnom, így öt csak random jött: 

  • Hinako Takanaga: Vázlatok
  • Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen
  • Nádasdy Ádám: Vastagbőrű mimóza
  • John Donovan: New Yorkban minden más
  • Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában

Szóval elég jó nyár volt, olvasási szempontból is, különösen, ha hozzáteszem, hogy olvastam nem LMBT könyveket is dögivel. 🙂 Mindenesetre várhatóan elkezdem majd olvasni a nyárról kimaradtakat, de vannak új projektek is, amiket fogok majd csinálni, de igyekszem. 🙂 

Ti mit olvastatok a nyáron? Vagy mi van betervezve a jövőben? Írjátok meg kommentben. Ha van kedvetek, iratkozzatok fel facebookra, vagy kövessetek instagrammon, ha érdekel, ki áll a blog mögött. Most töltöttem fel néhány képet arról, miért csak hétfőn volt poszt. Baloldalt fent minden elérhetőséget megtaláltok. 🙂

A következő posztig ne felejtsétek: Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen

Sziasztok,

az elmúlt tíz évben számos médiában dolgozó írt saját könyvet, így olvashattam D. Tóth Krisztát, Szentesi Évát, Jakupcsek Gabriellát, Alföldi Róbertet, Kálmán Olgát, vagy épp olvashatott Stohl Andrást, Szalai Vivient, Zámbó Krisztiánt, Demcsák Zsuzsát és Friderikusz Sándort, ha valakinek ahhoz van kedve.

És ebben a felsorolásban talán helye volna Steiner Kristófnak is, akiről nem volt meg a véleményem a könyv előtt. Állatira gyermek voltam, állatira kint játszottam, és bár a létezéséről tudtam (sőt, meg merem kockáztatni a melegségéről is), nem ismertem a munkásságát, és nem marasztaltam el, vagy nem növeltem a hírét. Szóval elég közömbös voltam vele, amíg néhány éve szembe nem jött velem ez a könyv a szép emlékű, de csúf végű Alexandrában, ezzel a címmel és fülszöveggel, úgy, hogy a könyv bevételének 10%-át még egy muszlim-zsidó-keresztény békeprogramnak is ajánlja… És akkor még nem olvastam bele.

gumimatrac.jpg

A Gumimatrac a Gangeszen Steiner Kristóf saját műfajbesorolása szerint 27 novellát tartalmaz, amiben az eddigi éltét, munkásságát mutatja be. Megismerjük az egész családot, akik

A hedonista életmód elkötelezett híveiként mindenféle-fajta vegyes házasság, számos világvallás és politikai nézet csereberéje után leginkább keverék kutyákra hasonlítanak.

Mesél a fiúról, Erdődi Kristófról, akitől a nevét kapta, a szüleivel való kapcsolatáról, a válásukról, és szülei új partnereiről, barátairól, és mesél arról a médiahackről, amit ő képviselt a magyar televíziózásban.

És tényleg mesél. Nem kioktat, nem bizonygat, hanem mesél, mintha egy kedd délután kiültünk volna egy pohár teával, és elkezdenénk az életünkről beszélgetni. Felhozzuk a vicces rokonokat, és családi ügyeket, megemlékezünk régi barátainkról, és mesélünk a nagy útjainkról, az elviselhetetlennek tartott és később benne mégis otthont találó Indiáról, ahová az ember visszavágyik, buddhizmusról és zsidó miszticizmusról, és teszi mindezt mérhetetlen nyugalmat sugározva.

És hogy mitől meleg ez a könyv nagyon?

  • Attól, hogy a mesélés közben olyan melegesnek tulajdonított hasonlatok vagy személyek fordulnak elő csak úgy, hogy megáll az ész. Bármikor előjön egy Cortney Love-s vagy Spice Girlsös hasonlat, vagy csak úgy beugrik Angelina Jolie a szövegbe.
  • Mert Madonna. És mert ikonként tartja számon, sőt, a tökéletes önazonosság manifesztációjának.
  • És mert Paris Hiltonnal együtt pontosan tudják, mi kell nekünk, és nekünk is el kell ismernünk, ha mélyen magunkba nézünk:

Nyalókát és cirkuszt a népnek.

Kedvenc rész: Erdődi Kristóf története, a harmadik novella. Nagyon.

Miért ajánlom? Mert ez a könyv jó. Sőt szívmelengető, kellemes nyári olvasmány, és mert olyan fontos dolgokról beszél, mint a szeretet, az élet vagy épp a halál, könnyen és viccesen, és mert azt üzeni, hogy ismerjük meg egymást. Vagy ahogy ő írja, Kipling szavaival:

Egy vérből valók vagyunk, te meg én!

Alapvetően mindig félve állok neki egy nem egységes könyv ajánlásába, mert tudom, hogy nem sikerülhet úgy átadni, vagy megkritizálni, vagy írni róla, ahogy általában szoktam. Itt tudtam, hogy így lesz de nem zavart, mert azt hiszem érteni fogjátok.

Ha mégsem, vagy bármilyen más kérdésetek vagy megjegyzésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban. Ha nem szeretnétek lemaradni a következő tartalmakról, kövessetek be a jobb felső sarokban, vagy a facebook oldalon, ha pedig csak úgy általában érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagrammra, szintén jobb oldalt, a leírás doboz felett. A következő posztban egy értékelést hozok, bár egy tag is nagyon készülőben van, szóval még bármi lehet, de addig se felejtsétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Ezeket olvastam a nyári szünetben

Sziasztok,

egy picit rendhagyó lesz ez a poszt, mert egy picit mesélnék arról, hogy telt ez a bő három hét, miket sikerült olvasnom, ehhez viszont kell egy hosszabb és az eddigieknél személyesebb leírást adnom a családi helyzetemről:

visszsteros.JPG

Alapvetően három földrajzi helységre hivatkozom otthonként.

  • Szeged az a hely, ahol élek, és igazán az otthonomnak tartok. Itt képzelem el a hátralevő életemet.
  • Ide egy dunántúli kisváros harmadik emeleti panellakásából érkeztem, ahol most a nevelőapám él, és ahol a cuccaim jelentős része van. Mivel már két éve ettől a szobától függetlenül élek, ezért egyre inkább csak a gyakori pörgetést nem igénylő könyvekre, és főleg dísztárgyakra meg a magnómra és a kazettáimra korlátozódnak a személyes dolgaim ott. Ide csak felugrottam nyáron, de nem töltöttem huzamosabb időt itt.
  • Most édesapám falujában voltam, ami ennek a kisvárosnak a vonzáskörzetében található. Itt ritkább a buszközlekedés és a hálózati lefedettségből is kimaradtunk.

És maradék kreatív időmben verseket is írok, amit apró sikerekkel próbálok fejleszteni is egy fantasztikus ember és költő segítséggel, aki több könyvet is ajánlott a szünetre, és nekem is voltak más olvasási céljaim is.

Most pedig nézzük, mikkel érkeztem a csöpp kis faluba, négy csoportra bontva:

  • Ajánlott volt:
    • Garaczi László: Pompásan buszozunk
      Régóta el szerettem volna olvasni, mert emelt magyar érettségin kötelező, és nem tudom, hogy mit lehet vele kezdeni úgy, hogy középiskolában átugorják a posztmodernt, de úgy, hogy egyetemen az előző félévben elég sokat tanultam posztmodernről és egyáltalán az irodalomelméletről, imádtam ezt a könyvet. Nagyon.
    • Rubin Szilád: Csirkejáték
      Ha nem is egy szerelmi történetről szól, de egy kapcsolatról, egy függésről, gyermekkortól felnőttkorig, a német megszállástól 56 nyaráig. Fantasztikus a könyv, nagyon jó a stílusa, átadja a kort, és a kedvencem mind közül amiket ebben az ajánlottak között felsorolok.
    • Hajnóczy Péter: A halál kilovagol Perzsiából
      Itt két történetet ismerünk meg. Az egyik egy alkoholproblémákkal küzdő író lelki vívódása a másik egy ettől teljesen különálló, de ezzel összefont férfi-nő kapcsolat, ami nagyon szórakoztatóra, ugyanakkor mélye és őszintére sikerült. Nyelvezetben az ajánlottak közül pedig ez a legsajátosabb.
  • Én akartam:
    • Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
      Három nagyon érzékeny és tűpontosan megírt kisregény Babits Mihályról, Jókai Mórról és Bessenyei Györgyről. Lassan tudtam haladni vele, mert nagyon nehéz az egész szöveg, és szüneteket kellett tartanom, de örülök, hogy rászántam magam, mert régóta szemeztem vele.
    • Antonio de Sant Exupéry: A kis herceg
      Nekem eddig kimaradt. Éreztem a lelki nyomorultságomat, és mióta tudom, hogy Dunajcsik Mátyás is lefordította, ez a nyomorultság egyrecsak nőtt… De most már olvastam, tetszett, értettem, és nem is biztos, hogy olyan jót tett volna a lelki fejlődésemnek korábban.
      kh.jpg
    • Vida Gábor: A kétely meg a hiába
      December 6-án vettem meg ezt a könyvet, mert tetszett a cím, és Magvető kiadós, ami bennem valami minőséget rendel a könyvekhez, ami persze elitizmus, de hát mit csináljon az ember.
      December 6.-a óta idegesít, hogy nem olvastam el, és ez folytatódik, ugyanis nem sikerült még elolvasnom.
  • Én akartam és meleg könyv (avagy ezekről érkezik bejegyzés a következő időszakban)
    • Michael Cunningham: Otthon a világ végén
      Bobby és Jonathan viszonya gyermekkoruk óta eléggé speciális, hisz egyikük sem hétköznapi komformista karakter. Amikor először olvastam nagyon szerettem. Ez nem változott, de már látom a hibáit is.
    • Patrick Ness: Soha nincs vége
      Utálni fogom ezt a bejegyzést írni, mert ez az új kedvenc könyvem, de olyan orbitális nagy csavarok vannak a történetben, amikről persze nem akarok írni, és enélkül annyira nem tudom mit is mondhatnék. Három ponton kívül mindent imádtam benne.
  • Nem voltam otthon, mióta csinálom a meleg könyves blogot, és két könyv még a kisvárosi polcomon volt, pedig nagyon szeretem őket. Na most őket is elhoztam.
    • Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen
      Amikor ezt a könyvet megvettem, még nem kedveltem annyira Steiner Kristófot, mert túl különc volt számomra. Most is az, de jól magyarázza a könyv az okát, a személyiségét alakító tényezőket állati érdekesen írja le, és nagyon szeretem a történetet. Meg általában a publicisztikáit ma.
    • John Donovan: New Yorkban minden más
      Sokáig volt kedvenc könyvem, és még nem olvastam újra, de majd érkezik erről is értékelés.

Alapvetően nem számítottam rá, hogy ennyire eredményes leszek, a szünetről pedig azt gondoltam, hogy rosszabbul viselem, hogy kiesett három hét az online létezésből, de élek, és feltöltődve folytatnám a tartalomgyártást. Nektek. 🙂

Ha bármilyen kérdésetek vagy megjegyzésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban. Ha nem szeretnétek lemaradni a következő tartalmakról, kövessetek be a jobb felső sarokban, vagy a facebook oldalon, ha pedig csak úgy általában érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra, szintén jobb oldalt, a leírás doboz felett. 🙂

A következő posztban egy értékelést hozok, de addig se felejtsétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén