Címke: Billie

5 LMBT regény menő nőkről, nem csak nőnapra

Dátum: 2019.03.08.

Sziasztok,

ez a nap más, mint a többi. A virágboltosok megtermelik ma az éves profitjuk egy nagyobb részét, a legtöbb női táskában estére szétolvad egy-egy Melba kocka, és igen, úgy tűnik, most ide sem tudsz felnézni anélkül, hogy ne a nőnap jöjjön veled szemben. 🙂 De mivel is szeretnék többet adni egy Melba szeletnél? Olyan nő főszereplőket szeretnék mutatni nektek, akikről érdemes volna az év többi napján is beszélni, ráadásul, ha az oldalszámokat összeadjuk kisül, hogy ez a kupac nem is falható be egy este alatt, míg egy csomó csoki, mint tudjuk…. 🙂 De nézzük is.

Naomi Alderman: Engedetlenség
Ki mással is kellene kezdeni egy nőnapi, könyvekről szóló posztot, mint Naomi Aldermannel, akinek a magyarul tavaly megjelent A hatalom című munkája berobbant a könyvpiacra, és hamar tényezővé is vált. Mégsem A hatalomról beszélek most, és ennek nem az az egyetlen oka, hogy nem LMBT. Az Engedetlenség igazán arról beszél, ami miatt fontos a nőnap. A főszereplő egy olyan társadalomból menekült el, ahol nincs tere a női önmegvalósításnak. Mindez napjainkban, Nyugat Európában. Ez a könyv egy mélyen vallásos ortodox zsidó közösség és egy a közösségből elszármazó leszbikus nő egymáshoz való viszonyát, konfliktusos kapcsolatát mutatja be, miközben egy nő arra is ráébred, hogy sokkal több tud lenni a ráaggatott szerepeknél, és tud ezen túl is hasznos tagja lenni a társadalomnak, csak újra kell gondolni ezeket a kereteket. Fontos szöveg, tavaly novemberben írtam róla, itt.

Taylor Jenkins Read: Evelyn hét férje
Evelyn az a nő, aki ment az álmai után, és mindent képes volt megtenni érte. Evelyn egy olyan nő, aki tudja, hogy mire képes a testével, és hollywoodi karrierre vágyik, amit rövid úton el is ér, pedig a mélyszegénységből, amibe született, ez az út mindenbizonyal hosszabbnak tűnhet. És Evelyn nem szégyell semmit. Feljut a csúcsra, hatalmas vagy hatalmasnak tűnő magánéleti kanyarokkal, és tudja azt is, hol kell abbahagyni. Aztán ismét csak évtizedek múlva ad interjút, egy fiatal zöldfülű újságírónőnek. És ekkorra is maradt neki valami az egykori szexszimbólumságából, ízlések és gesztusok, amik nem válhatnak semmivé, és őszinteség, az eddigi legleplezetlenebb. Az idős Evelyn nem bán semmit az életében. Végig magáért harcolt, hogy élhessen és szerethessen, és tudja mit jelent mindeközben egyre többet akarni. Evelyn egy olyan nővé vált, akiről fontos beszélni. Az első idei olvasásomról van szó, januárban írtam róla, itt.

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
Cameron Post 12-14 éves, amikor megismerjük először 1989-ben majd 1992-ben. Egy lány ezekben az években kezd el nővé válni, ekkor nő melle, ekkor kezd el ismerkedni a saját szexualitásával, így Cameron is ekkor döbben rá saját leszbikusságára. Ami nagyon finoman és pillanatról-pillanatra alakul ki nála, és erről így is tudósít a regény. És amiért ez nagyon szuper volt, hogy eddig ilyet csak a melegséggel kapcsolatban olvastam, illetve nyilván azzal is kapcsolatban éltem meg, de jó volt olvasni, mennyire hasonló folyamatok zajlanak le bennünk. Olyan kérdéseket foglalkoztat a regény ezen a téren, mint az első szerelem, a tapasztalatszerzés lehetőségei, mértékadó példaképek akár nőként, akár leszbikusként, vagy hogy mi mindent kell titkolniuk. És a regény második felében egy átnevelő táborban találjuk magunkat, ahol a leszbikus Cameront igyekeznek visszavezetni Krisztushoz. Szóval elég fontos könyv. Alig egy hónapja olvasható magyarul, néhány hete írtam róla, itt.

Anna Gavalda: Billie
Ha erről a könyvről beszélek, mindig az jut eszembe, hogy mennyire mocskosul a példaképem Billie. Billie egy lány, aki Franciaország egyik lemaradó körzetében kénytelen felnőni és ez nagyon sok terhet jelent neki. Egy iskolai előadás közben ismerkedik meg Franckkal, aki nem a szerelmi, hanem az LMBT szálat mozgatja a regényben. Ettől a ponttól kezdve erősödik fel a kettejük kitörni vágyása, közös álmokat szőnek, akár Párizsról, és ahogy halad előre a regény, tesznek is érte. Főleg Billie. De ez a regény mégsem a konstans előre haladás regénye. Billie nagyon mély árkokon veri keresztül magát, és igen, van hogy szüksége van Franckra, ahogy Francknak is rá. Ők két ember, akik emlékeztetik egymást arra, honnan is jöttek, és miért fontos boldognak lenniük, különösen boldognak.
A könyv szerepel a még futó 22 könyv, amit el kell olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listámon, és tavaly augusztusban írtam róla.

Laurie Frankel: Mindig ez van
A Mindig ez van egy kislányról szól, aki kisfiú testbe született, de már az ovi előtt tisztázódott a kérdés. A könyv azt járja körül egyrészt, milyen nehéz, különös vagy épp vicces helyzeteket hoz a transzneműség egy olyan családban, ahol a nehézség a különcség és humor már eddig is ismert fogalom, és ahol a nemi szerepek önmagában nem is jelentenek sokat. Anya dolgozik ebben a családban, sürgősségi orvos, az apjuk pedig író, aki otthon marad a gyerekekkel, és biztos hátteret nyújt a feleségének. És egy ilyen családban érkezik egy transznemű zseni, akinek át kell mennie a maga krízisein, és meg kell ismernie a világot, ahol a nők van hogy kevesebbet keresnek, van hogy kevésbé megbecsültek, miközben ő maga mást igyekszik gondolni róla. Ez a regény állati nagy merítést ad kérdésekből neveléssel, gyerekséggel, társadalommal kapcsolatban, miközben egy vicces, szórakoztató, kedves, esetenként megható fontos olvasmány, amit mindenkinek bátran ajánlok. Tavaly szeptemberben írtam róla, és azóta is imádatom egyik tárgya. 🙂

Ennyi lettem volna mára. 🙂 Szeretnék még egyszer mindenkinek boldog nőnapot kívánni, és megköszönni, hogy velem tartottatok ma. 🙂 Ha kérdésetek, hozzászólásotok akad, keressetek bátran komment szekcióban. 🙂

Ha nem szeretnél a következő posztokról lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra. 🙂

Hamarosan érkezem a következő poszttal, de addig se feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Előbújós #S2E1 Kitalált barátok könyves kihívás

Szerző: Szilvió

Dátum: 2018.10.09.

Kategória: Uncategorized

Sziasztok,

csütörtökön ünnepli a világ a Nemzetközi előbújás napját, ami igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az LMBT+ emberek nincsenek egyedül a világban, és fontos a láthatóságunk, miközben lassan évek óta egyre nagyobb közösségépítő ereje is van az eseménynek.

Ma, már ünnepibe öltöztetve a lelkem, a fikciós szerelmekről hoztam egy kérdéssort, amit nagyon régóta szerettem volna kitölteni, de azt hiszem valamiféle gátlás mindig elnapolta bennem. De úgy érzem, bemutatni, hogy milyen meleg szereplőkkel találkozhatunk a könyvekben, akik ráadásul annyira jó karakterek, hogy még szerelmes is lehet belé az ember, na, az igazán vállalható ügy. 🙂 A kihívást legutóbb Barby a Barby és a könyvek blog bloggere felületén láttam, így most onnan hozom. 🙂

Viszont mielőtt belecsapnánk, le kell szögezni, hogy nem szoktam beleszeretni olvasás közben könyvhősökbe (Ebből egy ponton lesz kivétel, de ott csoportos beleszeretés történt, és felosztottuk egymás között a szereplőket, ahogy azt az ügyes óvodások is csinálják.), de persze nem ítélek el senkit, aki igen. 😀

Ezzel együtt nagyon izgalmas volt úgy nézni most ezekre a meleg srácokra, hogy mi az, ami vonzó bennük, és hogy egyáltalán kik azok, akik szóba jöhetnek egy adott kérdésnél.

Most már remélem eléggé húztam az idegeiteket, kezdjük! 🙂

1. A legromantikusabb férfikarakter

Ellis, a Bádogemberből
Szóval Sarah Winman megmutatta milyen az, amikor valakinek van szíve, és fel kell fedeznie, vagy újra fel kell ismernie magában ezt. Ellis már idősebb, özvegy, egyedül él, szakmunkás, de egy olyan ember, aki egy bizonyos ponton fel tudja ismerni, hogy egy helyzet nem teszi őt boldoggá, és képes felállni onnan. Ellis egy olyan férfi, akinek a szíve elég nagy ahhoz, hogy két embert tudjon tiszta szívből szeretni, és tudja, hogy sosem késő rájönni: A fiúknak is képesnek kell lenniük csodálatos dolgokat létrehozni. És Ellisben az a csodálatos, hogy felismeri, hallgatnia kell a szívére, és hogy tényleg sosem késő.
Ellis nem az javíthatatlan romantikus, de javítottan rendkívül az, és ezért megérdemli tőlem ezt a címet.

A Bádogemberről szóló értékelésemért katt. ide.

2. A sötét és melankolikus rosszfiú, akinek azért van jó oldala is

Augusten, a Kiszáradvából
Augusten fiatal, meleg, marketinges, sikeres és alkoholista. A főnökei beutalják őt egy elvonóra, és ő megpróbál leszokni. És közben megtudjuk róla, hogy vicces, hogy különlegesen látja ezt a mocsok nagy eladható világot, és társadalomkritikus. Megjárja a könyv alatt a mélységeit, a sajátját és a világét, közelebb kerül magához, és mi is megismerjük. Megismerjük, hogy van jó oldala is. 🙂

A Kiszáradváról szóló értékelésemért katt. ide.

3. A természetfölötti pasi

Oké, oké. 😀 Szóval nem olvasok Fantasy-t és itt most ez kiütközik, de választottam valakit. Aki talán természetfeletti dolgokra képes: Standlich Treadwell, A Hold legsötétebb oldala című könyv főhőse.
Standlichnek különböző színűek a szemei, és diszlexiája van, amivel különbözik az egyformák világában, és bátran elindul azért, hogy ő is érvényesülhessen, és ezzel talán még a világot is meg tudja menteni. Ez elég természetfölötti, nem? 😀

A Hold legsötétebb oldaláról szóló bejegyzésemhez katt. ide.

4. A srác, akit megszelídítenél

Szóvalhogy. Igencsak érzem, hogy a meleg könyveknek behozandó hátránya van a romantikus könyvekkel szemben, mivel ide is csak bemagyarázni tudok egy szereplőt. De! Miért lennék bölcsész, ha már bemagyarázni se volnék képes. Naugye!

Szóval a választottam Noah a Neked adom a napot című könyvből. Az a Noah, akit csak a testvére leírásából ismerünk. Mert hatalmas titkokat őriz, és mert emiatt kurvára nem önmaga. Pedig mocskosul csodálatos lehetne, és azt hiszem érdemes volna érte tenni, és felelősséget vállalni érte, és annak is örülnék, ha fontos lennék számára, mert A kis hercegben azt mondja a róka:

De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…

5. A barát zónába tett szerencsés/szerencsétlen

Dante, az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában című könyvből
Nagyon vicces, hogy ebben a könyvben Arival tudtam rendkívül azonosulni, és ennél jobban azt hiszem nem is tudnám megmagyarázni, mit keres Dante a listán. Azt hiszem rengeteget beszélgetnénk, és néha okosakat hallgatnánk, mondjuk a csillagok alatt. Dante egy olyan srác, aki nagyon könnyen megnyílik, aki vágyik a figyelemre, akit minden érdekel, és aki vevő volna a kérdéseimre. Ugyanakkor egy olyan szertelen és vadóc srác, aki mellett nem kötnék ki szívesen. Azt hiszem Dante tipikusan a „szeretem, de nem élnék vele” karakter.

Itt összegyűjtöttem húsz jellemzőt, amiért szerintem el kellene olvasnod a könyvet. Ide kattintva találod.

6. A lelki társad

És itt jön a srác, akibe tényleg bele vagyok esve, és a moziplakátja alatt írom ezeket a posztokat, mert elkértem a mozitól:

Elio a Szólíts a neveden mesélője. Ez a srác kibaszott okos, rendkívül művelt és olvasott. Egy olyan családban nőt fel, ahol a sárgabarack szó etimológiáján lehet gondolkodni, és nagyon mélyen érez, és nagyon okos meglátásai vannak, miközben szereti ezerfelé cincálni a dolgokat. Már a könyvben is nagyon szerettem, de Timothée Chalamet alakítása sem segített kizúgni belőle.

Az értékelésemet itt;
A filmváró bejegyzésemet itt;
A mozis élménybeszámolómat itt;
A filmről írt slam poetry szövegemet pedig itt találod.

7. Akivel megszöknél

Billie a Billie-ből.
Anna Gavalda nagyon csodálatos regényének meleg főszereplője épp szökésben van a barátnőjével, és ketten megkeresik maguknak a saját életük értelmét, azt hiszem. És most egy olyan időszakban vagyok, ahol egy ilyen szökés, állatira hasznomra válna. Szóval fognám a hátizsákomat, átugranék Billie-hez, és megkeresnék a pásztort, aki Jézusnak néz ki, és nagyon szexi. 🙂

A Billie-ről szóló értékelésemet ide kattintva találod meg.

8. A férfi, akiért kockára tennél mindent

Seth, a Soha nincs végéből.
Mert Patrick Ness megírta a legjobb LMBT könyvet, és a legjobb barátot. Seth fantasztikus srác, azzal együtt is, hogy követett el hibákat, viszont képes bármit megtenni egy olyan világban, ahol az élete, az élet lehetősége a tét. Rendkívül imponáló és magával ragadó, talán példát mutató az önzetlensége, szóval megérdemelné. 🙂

Ha szükséged van 20 okra, amiért a Soha nincs vége neked való, akkor csak ide kell kattintanod. 😉

9. Akivel szívesen ragadnék egy lakatlan szigeten

Két alaptézisem, hogy nem érezném magam jól abban a helyzetben, és hogy rendkívül béna vagyok, és meghalnék. Ez alapján a választásom Malcolm-ra esett az Egy kis életből.
És önző vagyok, mert azért választottam őt, mert önzetlen, eredendően. Mert azt nézi másnak mi a jó, és tudja, hogy mikor kell hallgatni, de képes a jó beszélgetésekre is. Nekem a lakatlan szigeten erre volna szükségem. Sajnálom.

Az Egy kis életről szóló értékelésemért kattints ide.

10. Kedvenc badass rosszfiúd

A badass szó szerintem sírni valóan fenszi, de legyen. Itt szintén azt érzem, hogy nem bővelkedtünk a lehetőségekben, és az igazi rosszfiúk még megírásra várnak, de én most Dávidot választanám Krausz Emma: Osztálykép című könyvéből. De azért mert nem önmagáért rossz, és mert egy picit külső szemlélő. Utólagos belegondolással nagyon meg tudtam érteni az ő szemszögét, ami nem látja a regényben közölteket, csak következtet, szerelmes és fél. Nagyon kíváncsi lennék egy vele kapcsolatos spin-off folytatásra az ő szemszögéből. Vagy akár a többiekéből.

Az Osztályképről szóló értékelésemet itt találod.

Ennyi lett volna mára ez az tag, nagyon szépen köszönöm, hogy velem tartottatok. 🙂 Ha megjegyzésetek vagy kérdésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban, ha háttértartalmak érdekelnek, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra. 🙂 Hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel, Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra,

és a következő posztig semmiképp ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Anna Gavalda: Billie

Szerző: Szilvió

Dátum: 2018.08.28.

Kategória: Uncategorized

Sziasztok,

a mai bejegyzésben meglepő módon egy fiú és egy lány kapcsolatáról fogok beszélni. De hogy ez a helyére kerüljön, a fiú meleg. A lány pedig mélyszegény, és ők a legjobb barátok. Anna Gavalda Billie című könyvéről fogok beszélni.

A fiú, Franck, anyja imádta Franck Alamo énekest, a lány, Billie, anyja pedig rajongott Michael Jeacksonért. Együtt jártak felsőbe, és az első napon észrevették egymást. De nem beszéltek egymással, mert látták, hogy nagy terhet cipel a másik.

Franck meleg, és a szülei nem biztos, hogy el tudnák fogadni. Sőt, egyáltalán a társadalom sem. Nem igazán van szociális élete. Billie a nyomornegyedből jár iskolába, ahol nagyobb érdem, ha valakinek pasija van, mint ha jó jegyet szerezne… És egy iskolai feladat kapcsán egymás mellé kerültek, ami lassan barátokká tette őket. De ez persze már a múlt. Amikor a könyv elindul, nem tudjuk meg sokáig, hogy mennyi idővel később egy igazi szakadék alján vannak, és éjszaka van. Billie ébren van, és tehetetlen és fél, mert mellette fekszik öntudatlanul, több töréssel Franck, és csak annyit tudunk a helyzetről, hogy Billie hibájából vannak itt. Billie pedig tehetetlenségében elkezdi mesélni a történetüket az ő kicsi csillaguknak.

És ez rendkívül aranyos, hogy végig kicsi csillagnak nevez minket, és azon túl, hogy nyilván leírja és jellemzi Franckot, néhány történetet elmesél az ő nézőpontjából is, vagyis úgy, ahogy ő látja Franck nézőpontját, és a drámaszerű párbeszédes forma is kipróbáltatik a regényben. Aztán lassan, közeledve a hajnalhoz, odaérünk a jelenhez, és megismerjük a kettejük gyönyörű, szívbemarkoló és kedves történetét.

A történet kiinduló helye a francia harmadik világ, ahogy Billie fogalmaz. Nagyon hasonló, mint amit a Leszámolás Eddyvel című könyvben olvashattunk, szintén a mélyszegény francia vidékiségről. Itt a generációk roncsolják egymást, nincs lehetőség kitörésre, a különbözőség messze nem fullad érdektelenségbe, a háttérszereplők isznak, dohányoznak, züllenek és várják a csodát, az oktatás nincs felkészülve a megjelenő problémákra, és csak kevés igazán jó embert ismernek.

Franck és Billie nem voltak mindig együtt, de mindig figyeltek egymásra, és mindketten tudták, hogy a másik ismeri őt a legjobban. Együtt tesznek meg hatalmas és fontos lépéseket az életben, és közösen kárpótolják magukat a gyermekkorukért.

Nem bánok semmit, és soha nem is fogok semmit megbánni az életben, mert már egy jó nagy szeletét elvették tőlem. Ráadásul egy olyan szeletét, aminek állítólag szépnek kellett volna lennie.

Anna Gavalda története csodálatos és kalandos történet, szinte mese a fiatal fiúról és a fiatal lányról, akik elindultak szerencsét próbálni, és nem találták mindenhol, de elindultak legalább, és így, mint a mesékben, egyszer csak meg kell találniuk a maguk boldogságát, miközben ők nem a maguk boldogságát keresték, hanem egymáséit, és ebben csodálatos igazán ez a regény. A barátság nagyon őszinte és tiszta formáját mutatja meg, amiben mindkét félnek szüksége van a másikra. És igazából csak ez számít.

Mindketten tudjuk, honnan jövünk, és valahányszor boldognak látjuk a másikat, az olyan frissítőleg hat ránk, mint a mentolos Fisherman’s Friend. Élvezzük a másik miatt, élvezzük magunk miatt, és a nagy öröm miatt, hogy leszarhatjuk az eredeti leosztást.

Kedvenc részem: Ez az idézet, szerintem óriási, és meg tudom bocsájtani az írónőnek, hogy nyilvánvalóan hatásvadász akart lenni, mert engem a hatása alá vont:

Komolyan, esküszöm, tényleg Jézus Krisztushoz hasonlított, és nagyon-nagyon szexi volt…

Végezetül szeretettel ajánlom mindenkinek, aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, de szereti, ha azért figyelni is kell a szövegre. Ajánlom mindenkinek, aki hisz a mesékben vagy a csodákban egy picit, vagy legalább nyitott az akár valószínűtlenül életigenlő, mégis nehéz témát feldolgozó könyvekre. És végezetül ajánlom a rejtőzködőknek, mert az írónő is nekik, nekünk ajánlotta ezt a könyvet.

Anna Gavalda: Billie
Magvető, 2015
222 oldal
Így olvastam: Négy nagyobb ülésben, de könnyen, jól olvasható és lapozható, de nekem fáradt el a szöveg több ponton, mert alapos az írónő. Olyankor pihentetni kellett, de hagyott feszültséget, és könnyen megszerettem a szereplőket, így nem pihenhetett sokat.

Ennyi lettem volna mára. Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok. 🙂 Ha megjegyzésetek, kérdésetek volna, keressetek komment szekcióban. Hamarosan érkezem a következő poszttal.

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, vagy keress facebookon, ahol háttértartalmakkal is várlak titeket, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, keress bátran instagramon. 🙂 És a következő posztig semmiképp ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

2018 júliusi summa

Szerző: Szilvió

Dátum: 2018.07.31.

Kategória: Uncategorized

Sziasztok,

év elején voltak nagy álmaim, elképzeléseim arról, hogy majd a polcomról fogok olvasni, azazhogy nem veszek nagyon új könyveket, és hogy 70 könyvet elolvasok, ezeket különböző kategóriák szerint. És azt is megígértem, hogy havonta részletezem, hogy mi történt ezen ügyekben. Jelentem, egy nagyon tartalmas hónapot zárunk. 🙂

1. A havi szerzemények

Erre a listára most nagyon büszke vagyok. Mindössze három könyvet sikerült beszereznem a Líra nagy nyári leárazásában, és ezek közül egyet már el is olvastam, egyet most olvasok, és a harmadikra is rövidesen sor kerül.

Laczkovich Miklós: Laboda
Laczkovich tanít az egyetemen, és rendkívül elvont, és roppant vicces, és imádom. És azt mondják,ez a novelláskötet pont ilyen, és én nagyon sajnáltam, hogy tavaly nem vettem meg, szóval idén. 😉

Caroline Solé: Szavazz rám!
(részletesen az olvasásnál)

Richard Yates: Egy jó iskola
Az Egy jó iskola egy bentlakásos konzervatív suliról szól az Egyesült Államokban a második világháború idején. Témájában nagyon hasonlít az Iskola a határonhoz, és talán megszólalásban is. Ez volt az első könyv, amit Pécsen olvastam középiskolásként. És most olvasom újra.

2. 11 db könyvet sikerült elolvasnom a hónapban,

ezzel 56-ra nőtt az éves olvasásaim száma, ami a betervezett 70-hez már elég közel áll, és vannak pontok, amikor a százon is elálmodozom. 🙂 De nézzük konkretizálva:

Jónía Leósdóttir: Halálkomoly
Ez egy ifjúsági könyv. Kvázi krimi egy levélről, amit egy tanulócsoport asztalán talál egy lány, és nyomozásba kezd, nehogy túl késő legyen. Érdekes volt a felvetés, és régóta szerettem volna beszerezni, és a múlt hónapban sikerült. És nagyon lelkesen csaptam bele, és nagyon rossz volt. A történet rendkívül gagyi volt, eltolódtak a hangsúlyok, és bár tudom, hogy a fordító, Dunajcsik Mátyás, tud fiatalul, mert olvastam az ifjúsági regényét, de a nyelve is csapnivaló volt. Nem volt fiatalos, mű volt, és kényszeres talán. Nem igazán tudom ajánlani.

Takács Judit: Meleg század
Ez egy érdekes és informatív tanulmánykötet volt a melegségről és a múlt századi Budapestről, amiről értékelést itt írtam, itt pedig a hat kedvenc történetemet szemléztem belőle.

Hanya Yanagihara: Egy kis élet
Az Egy kis élet egy masszív könyv egy srácról, akinek nem volt vidám élete, tele van titkokkal és traumákkal, és rettenetesen mélyre megy az emberben, és ténylegesen fáj, de nagyon megéri, és rettenetesen szerettem. Itt írtam róla egy hosszabb ajánlót.

Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak
Ezt a könyvet az unokahúgom kapta tőlem karácsonyra. 100 nőről szól, a világ számos pontjáról, és mindről egy rövid történetet és egy nagyobb képet tartalmaz. Nagyon inspiráló, és fontos beszélgetéseket indított köztem és a 10 éves unokahúgom között, akinek még a rapper a példaképe, de fontosnak tartja Malala küzdelmét az oktatás egyenlőségéért, és el sem tudja képzelni, milyen lehet tudni, hogy nem a nemednek megfelelő testben élsz.

Tompa Andrea: Omerta
Ezt vártam a legjobban a nyári olvasmányaim közül. Egy idős cseléd, egy rózsanemesítő, egy gazdálkodó lány és egy apáca történtét meséli el a román diktatúra idejéből, ahol mindenkinek meg kellett kötnie a maga kompromisszumait, és el kell hallgatniuk a mondanivalójukat.

Mészáros Dorka: Én vagy senki
Egy nem igazán izgalmas ifjúsági krimi azzal a jó felvetéssel, hogy hét fiatalt meg fognak ölni. Nem tudom, hogy írok-e majd bővebben. Szintén Tilos az Á kiadó, és szintén csalódtam, amit kezelni sem tudok, mert eddig nagyon odáig voltam a kiadóért.

Anna Gavalda: Billie
Egy fiú és lány barátság rettenetesen aranyos, kedves, de nehéz története, amiről még írok majd. 🙂

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Krusovszky friss első regénye beszél arról, milyen egy kisvárosban ’56, milyen elképzelések éltek az emberekben a csernobili atomkatasztrófáról ugyanebben a kisvárosban, és egy magánéleti válság közepébe helyezi mindezt, ami napjainkban történik. Állati izgalmas regény, amiről fogok még írni. 🙂

Caroline Solé: Szavazz rám!
A Móra tavaly könyvfesztiválra megjelent ifjúságijában egy online valóságshowt ismerhetünk meg, amire jelentkezik egy hajléktalan fiatal. A valóságshow a Maslov-piramis alapján építkezik, vagyis azt mutatja be, hogyan vannak jelen a jelentkező életében a fiziológiai szükségletek, a biztonság, a valahová tartozás, a státusz és az önmegvalósítás. Óriási regény a maga kis terjedelmében, mindenkinek ajánlom.

Nadia Murad: Az utolsó lány
Nadia népcsoportja ellen az Iszlám Állam népirtást hajt végre. A férfiakat megölik, a nőket szexrabszolgaként adják veszik, a gyermekeiket pedig kiképzik, és terroristává teszik. Nadia szexrabszolga volt, akinek sikerült kimenekülnie a rendszerből, és most elmeséli a történetét. Bár magával a kiadással voltak gondjaim, és elég nehezen kapcsolódtam rá a könyvre, eléggé elrendezte az Iszlám Állam konfliktusgócról alkotott tudásrendszeremet, és örültem, hogy nem hallgatja el, hogy az Egyesült Államoknak felelőssége van itt.

Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
Mán-Várhegyi Rékának most jelent meg az új regénye, de ez egy novelláskötet, néhány évvel korábbról. Egy fantasztikus novelláskötet, amiről nem tudok korrektebbül írni, mint a fülszöveg író Németh Gábor:

Mindenkit megmért, és senkit sem talált elég nehéznek. Éles és csúfondáros pillantást vetett a világra, mire a világ összecsinálta magát, és szépen bevallott mindent. Így aztán ezekben a történetekben pont olyannak látszik, amilyen. Rémületesnek és nevetségesnek. Istennél a kegyelem, tréfálkozunk vele, mint a bíró egy nem létező viccben. És tényleg lehet nevetni, igaz, csak befelé, mozdulatlan arccal – a szerző vélhetően attól tart, a sírást esetleg nem találnánk elegánsnak. Hősei úgy merülnek el a Semmiben, mintha a „Heidegger” egy menő fitnesszterem neve volna, a boldogtalanság pedig csak a szórakozás finoman perverz, trendi fajtája. A gonoszság mint esztétikai kategória? Ugyan. Ez a könyv tele van megértéssel. Ne mondják, hogy nem szóltam – nagy, realista írót köszönthetünk Mán-Várhegyi Rékában.

3. És most nézzük a kategóriákat:

Kortárs szépirodalmi próza: Omerta, Akik már nem leszünk sosem, Boldogtalanság az Auróra-telepen
Szórakoztató irodalom: Halálkomoly, Esti mesék lázadó lányoknak, Szavazz rám!, Az utolsó lány
LMBT könyvek: Meleg század, Egy kis élet, Én vagy senki, Billie
Nem angol vagy magyar anyanyelvű: Halálkomoly, Billie, Szavazz rám!, Az utolsó lány
2017-18-as megjelenés: Meleg század, Egy kis élet, Esti mesék lázadó lányoknak, Omerta, Szavazz rám!, Akik már nem leszünk sosem, Az utolsó lány

Ez lett volna ez a hónap. Három beszerzés, 11 olvasás, és ezzel együtt hét bejegyzés. Köszönöm, hogy velem tartottatok benne. 🙂
Hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel, amiben az Akik már nem leszünk sosem című könyvet fogom ajánlani. 🙂

Ha nem szeretnél róla lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra. 🙂

És semmiképp se feledd a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

A könyvek, amiket hazahoztam a nyáriszünetre

Szerző: Szilvió

Dátum: 2018.07.10.

Kategória: Uncategorized

Sziasztok,

tavalyhoz hasonlóan idén is lesz egy két hetes blogszünet a nyáron, ami alatt nem leszek, vagy csak korlátozottan elérhető. Idén viszont ez most kétszer egy hétre oszlik. Viszont tavalyhoz hasonlóan idén is igyekszem majd előre dolgozni a blog tartalmain, illetve olvasni, de mivel olyan helyen leszek, ahol gyenge a hálózati lefedettség, így egyébként is rá leszek utalva. A most elhozott könyvek közül biztosan nem fogom tudni mindet elolvasni, de becélzom. 🙂

1.) Hanya Yanaghiara: Egy kis élet
A könyv egy nagyon érdekes történet négy fiú barátságáról, és közülök egynek az életéről az első 200-250 oldal alapján, de mivel egy több mint 700 oldalas könyvről van szó, nem biztos, hogy messzemenő következtetéseket szeretnék levonni belőle. Viszont mindenképpen írok majd róla, mert még könyvfesztiválon kaptam a Maxim kiadótól, és eléggé elsőbbséget élvez most nekem. 🙂

2.) Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
Mán-Várhegyi Rékának most jelent meg a regénye a Magvetőnél, amit csak akkor vehetek meg magamnak, ha elolvastam a nálam lévő novelláskötetét, ami térben hasonlóan dolgozik, mint a Mágneshegy című új regénye, így ez sem maradhatott a polcon.

3.) Tompa Andrea: Omerta
A könyvről már meséltem korábban, de négy erdélyi magyarról szól a Ceaușescu kor előtti, de már kommunista berendezkedésű Romániában, akiket valamilyen módon hallgatásra ítélt a rendszer. A könyv idén a Libri-díjat is elnyerte, és sokan nagyon szeretik, és Tompa Andrea rettenetesen bölcs, és remekül beszél, szóval bízom benne, hogy én is nagyon fogom szeretni.

4.) Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Krusovszkyt ismerem költőként, gyermekversíróként, és kultúrpolitikai megszólalóként, nagyon várom, hogy mi fog történni a regényével. 🙂

5.) Sarah Winman: Amikor isten nyúl volt
Sarah Winman esélyes a kedvenc íróm címre, ha ezt a könyvét nem rontja el. A Bádogember (értékelés itt) a másodikként megjelent magyar nyelvű könyve, amit eléggé imádok, nagy várakozásaim vannak vele, szintén.

6.) Mészáros Dorka: Én vagy senki
Egy ifjúsági, amiben nagy titkok derülnek ki, amik elemeiben definiálhatják a barátságot. Nagyjából ezt ígéri a fülszöveg, és remélem, hogy nagyon fog tetszeni.

7.) Nadia Murad: Az utolsó lány
Nadia szexrabszolga volt az iszlám államban, és megírta a történetét, mert azt reméli, hogy ő az utolsó lány, akinek át kell élnie a könyvben leírtakat. Még előző félévben vettem, és most sort szeretnék keríteni rá.

8.) Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit
Az utóbbi hónapok legfelkapottabb könyve, ami rövid, a Fumaxnál jelent meg, és olyan gyermekekről szól, akik képesek világok között utazni, így a mi világunkban nem találják igazán otthon magukat. A könyv egy sorozat első része, és elvileg tematizálja az aszexualitást is. Nagyon várós.

9.) Avery Corman: Kramer kontra Kramer
Az első, részben a filmadaptáció miatt, nagy nyilvánosságot kapott könyv a válásról, egy gyermek szemszögéből. Erről sem tudok igazán többet, és a filmet sem láttam, de már meg akarom nézni, tehát már el akarom olvasni, mert a film előtt mindig olvasunk.

10.) Pajtim Statovci: Macskám, Jugoszlávia
Csak emlékképeim vannak a fülszövegből, hogy talán egy román nőt a diktatúra idején, és egy finn férfit követünk napjainkban, mindenesetre egy Magvetős könyv, ami az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválra jelent meg, és LMBT érdekeltségű a finn srác kapcsán.

11.) Joseph Oslah: Éjszakai fürdés
A könyv egy férfiról szól, akinek a barátja elveszett a tengerben. A könyv tétje így várhatóan a gyászfeldolgozás, az élet fojtatása és a nyomozás arról, mi is történt pontosan. Nem várom, hogy könnyű olvasás lesz, de már lapozgatnám ezt is.

12.) Anna Gavalda: Billie
Semmit nem tudok a francia írónőről, csak azt, hogy nagyon sokan szeretik, és hogy ennek a könyvének van LMBT vonatkozása. A többi pedig majd kiderül.

13.) Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Milan Kunderáról az egyetemen tanultam, és havonta nagyjából belefutok a nevébe, így nagyon örültem, amikor ezt a könyvet megláttam és megszereztem, és még jobban fogok örülni, ha végeztem vele. 🙂

A listám végéhez érve azt vettem észre, hogy elég sok a szépirodalom rajta, de bízom benne, hogy az ifjúságikkal tudom hígítani, ha majd soknak érzem, illetve talán olvasok majd valamit az otthoni polcomról is. 🙂 És még azt is észrevettem, hogy szinte ész nélkül pakolok fel könyveket a kívánságlistámra, de tudom ugyanakkor, hogy amikor feltettem, pontosan tudtam, hogy miért van fent, így, ha a poszt most egy picit kaotikusnak is tűnik, igyekszem majd a havi summában, vagy akárhol orvosolni ezt. 🙂

Remélem nektek jól telik majd ez az idő, és sikerül hasznosan töltenetek. 🙂 Olvassatok sokat, keressétek meg a blog további tartalmait, vagy keressetek facebookon, instagramon, és ha a visszatérés után sem szeretnél lemaradni a további posztokról, akkor kattintsatok a jobb felső sarokban található követés gombra.

És semmiképp ne feledjétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

22 könyv, amit el szeretnék olvasni, mielőtt betöltöm a 22-t

Szerző: Szilvió

Dátum: 2018.05.25.

Kategória: Uncategorized

Sziasztok,

megint remek a hangulatom, mert ma van a 21. szülinapom, és a tavalyihoz hasonlóan idén is szeretnék csinálni egy éves tervezést, de az idei koncepciója nagyot változott. A tavalyi kis listáról csak azokat nem sikerült elolvasnom, amiket nem szereztem meg, és 2018-ban alapvetően is célom, hogy a polcról fogok olvasni, így idén a polcomról válogattam egy nagyobb listát. A válogatásom nagy részben LMBT, illetve komolyabb és szépirodalmi könyveket válogattam, mert jövőre végzem magyar szakon, és azt gondolom, hogy ezek eléggé alapszerzők és alapkönyveik, így illene olvasni, és szeretném is őket. 🙂

A 22 sorrendje ABC sorrend, sem olvasási, sem bármilyen sorrendet nem tételez fel. Csak kellett valami. 🙂

1. Alice Walker: Kedves Jóisten

A Kedves Jóisten rögtön egy LMBT könyv. Egy afroamerikai leszbikus nőről és az ő szerelméről szól a könyv, amikről levelet ír a Jóistennek. Nagyon érzékeny könyv, és nem rég szereztem belőle saját példányt, szóval újraolvasás után értékelés várható róla.

2. Anna Gavalda: Billie

Anna Gavaldának három könyvét szereztem be a könyvfesztiválon. A könyv maga mindhárom könyvet is szimbolizálja. Amiért ez került most fel, az az, hogy ebben is van LMBT száll. Valószínűleg ezzel is fogom kezdeni majd.

3. Avely Corman: Kramer kontra Kramer

Az első komoly könyv sokak szerint, ami a válásról szól, és a gyermek nézőpontot erősíti. Sokak szerint klasszikus, film is készült belőle, és kíváncsi is vagyok rá, és arra a hagyományra, amit elindított. Várakozik, és felkészülünk.

4. Christopher Milne: Róbert Gida emlékei

Alan Alexander Milne gyermeke az író, aki a Micimackó írója, és Cristopher Róbert Gida megfelelője. A Viszlát Cristopher Robin című film az ő történetét dolgozza fel, például ennek a könyvnek az alapján. Ezért szeretném ezt a könyvet nagyon elolvasni.

5. Dragomán György: A fehér király

Idáig kellett jutni, hogy komoly szépirodalommal találkozzunk. Dragomán György erdélyi származású magyar író, akinek ez a könyv hozta meg a világhírt. Benne gyermek nézőpontból ír a diktatúráról és a diktatúrában élésről.

6. Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia

Esterházy a magyar posztmodern egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagyon alapos, kimunkált és kidolgozott szövegei vannak, gyakran kis terjedelemmel, amik jól megtévesztik az olvasókat. 🙂 Még nem olvastam tőle sem, de már nagyon szeretnék.

7. Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Galgócziról sokan azt mondják, hogy a szocializmus emelte fel, és hordozta végig, és ez elvitathatatlan. Ugyanakkor sok hang hivatott a munkásságának visszaszerezni vagy megtalálni a helyét. És idegesít, hogy nem tudok erről nyilatkozni, és idegesít, hogy nem olvastam még a könyvet, aminek a középpontjába a leszbikusság és a szocialista államberendezkedés áll.

8. Hevesi András: Párizsi eső

Főleg Párizs miatt érdekel, mert Baudelaire és Walter Benjamin, illetve a tanulmányaim számos más pontján elég sajátos Párizs képpel találkoztam. A fülszöveg alapján itt egy szubjektív, kívülről érkező és nem kimondottan vidám városképet ígér. Ezért érdekel. 🙂

9. Joseph Olshan: Éjszakai fürdés

Könyvfesztiválon szeretem nagyon olcsón, és elvileg egy férfiről szól, akinek a férje belefulladt a vízbe. Ez talán öngyilkosság volt, talán nem, talán erre is választ kapunk, de ha jól sejtem főleg a gyászmunka és a továbbélés áll majd a könyv középpontjában. Szintén LMBT. 🙂

10. Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije

Hogy miért maradt a könyv a listámon? Mert Kurt Vonnegut remekül ír. Eddig az Éj anyánkat olvastam tőle, amit nagyon szerettem, bár nem emlékszem rá, hogy miről szólt, szóval egy felfrissítő olvasás mindenképp tervbe van abból is. Illetve a polcomon van tőle Az ötös számú vágóhíd és a Virágvasárnap is, szintén tervben. Amiért ez lett kiválasztva, az egyrészt, hogy az egyetemen is bele lehet futni ebbe a regénybe, másrészt pedig, mert szintén LMBT címkés.

11. Lakatos Menyhért: Füstös képek

Lakatos Menyhért ezen regénye hatalmas vihart kavart, amikor megérkezett a magyar irodalomba, mint roma próza. Épp hogy megjelent Bari Károly és Choli Daróczi József, amikor megérkezett ez a monstrum. A hetvenes évek a roma kulturális önszerveződés időszaka, amikor a romaság és a roma alkotók bekerülnek a köztudatba, és ennek alapdarabja a Füstös képek, ami megírja a putrit és a vándorlást. Mostanában elkezdett érdekelni egy egyetemi kurzus miatt a roma, a zsidó (haszid) és az indián kisebbség irodalma, amikről igyekszem olvasni majd.

12. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

A Gyertyák csonkig égnek elvileg egy beszélgetést ír le, ami lezár egy kapcsolatot két ember között. Nagyon sokan szeretik ezt a könyvet, és nagy várakozásaim vannak nekem is, mert Márai nagy dolgokat tud megírni. Szerettem tőle az Eszter hagyatékét, amiben egy kártékony kapcsolatról ír, szerettem a Szindbád hazamegyet, amiben az életről mesél, a Rómában történt valamiben a diktatúra általános világát mutatja be, a Zendülőkben valami eleven dolgot mutat a kamaszságról. Amikor ezeket befejeztem egy olyan élményt kaptam, amitől azt hiszen több lettem, mert azt hiszem valami nagyon örök érvényűt tanultam tőle. Azt remélem, hogy a leválásról, az elszakadásról vagy az egymás iránti tiszteletről kapok valamit, de elég nyitott vagyok. 🙂

13. Mészöly Miklós: Film

Mészöly Miklóstól több mindent olvastam már idén, és nem biztos, hogy mindig értettem, sőt, biztosan nem. Azt hiszem hamar lankad a figyelmem hozzá, mindenesetre kíváncsi vagyok rá, hogy egy nem túl nagy, de novellánál nagyobb terjedelemben hogyan működünk majd együtt a szöveggel.

14. Mihail Bulkagov: A Mester és Margarita

Először is: Nem tudom miről szól. Másodszor: Mindenki imádja. Harmadszor: Kötelező lesz egy júniusi vizsgára. Negyedszer: Cikinek érzem, hogy még nem olvastam. Ötödször: Már nagyon el akarom olvasni, és örülök, hogy végre sikerülni látszik. 🙂

15. Nádas Péter: Egy családregény vége

Nádas irodalmi megítélése már-már bálványszerű, és az új könyvéről az sem mondd rosszat, aki nagyon szeretne. De mivel az új könyvei rettenetesen hosszúak, és szeretnék kialakítani egy viszont a szövegvilágával, mielőtt nekik állnék, így egy rövidebbel próbálkozom majd. Egyenlőre az egyetlennel a polcomon.

16. Pajtim Statovci: Macskám, Jugoszlávia

A cselekvény két szálon fut. Az egyik egy meleg férfié napjainkban Helsinkiben, a másik egy albán nőé Koszovóban a nyolcvanas években. Elvileg meg akarja kérdőjelezni az otthonról való viszonyt, talán valamit a társadalomról is akar mondani, mindenesetre várakozásaim vannak. 🙂 És tavaly, az őszi Margó Irodalmi Fesztiválra jelent meg.

17. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért

Sütő Andrásról általános felsőben tanultunk, mint erdélyi magyar író, és én akkor egyszer el akartam olvasni ez a könyvet, de akkor nem sikerült. Talán most. 🙂

18. Szerb Antal: Utas és Holdvilág

Szóvalhogy az van, hogy még nem olvastam, és mégsem kaphatok így magyaros diplomát. Szóval pótolandó. 😀

19. Tommi Kinnunen: Négyesút

A Macskám, Jugoszláviához hasonlóan ez a könyv is Margóra jelent meg, és szintén van LMBT vonatkozása. A történet egy családot mutat be, generációkat, és rajtuk keresztül Finnországot a háború után. Alapvetően talán a generációk döntéseit hivatott megvizsgálni, talán az együttélésről is mondd majd valamit, elsősorban mégis a finn dolgok miatt vagyok rá kíváncsi, mert érdekesnek tartom mint Finnország mint az idén 100 éves Észtország történetének ezen időszakát, és nyelvészként van némi finnugor, uráli kultúra felé való nyitottságom is. 🙂 Nem akkora, mint a csoporttársamnak, akitől kaptam, de van nekem is. 🙂

20. Tompa Andrea: Omerta

Tompa Andreának ez a könyve a friss Libri Irodalmi Díjas, és bizonyára nem méltatlanul tele van vele most az internet. Viszont én először tavaly augusztusban találkoztam a könyvvel és a rettenetesen inteligens és pózmentes írónővel, és amint lehetett, meg is vettem a könyvet, ropogósan a második kiadásból, mert akkor épp már nem volt kapható az elsőből. 😀 Arról mesél benne négy szereplő, hogy hogyan élnek, de mi közben látjuk, hogy a román diktatúra kis építői lesznek, és egy nagyon tiszta hangot ütött meg benne az írónő, ahogy felolvasott belőle.

21. Vida Gábor: Ahol az ő lelke

Vida Gábor szintén erdélyi író. Ez a könyve Trianont tematizálja. A magyar Kolozsvárt méri meg a román Kolozsvárral, ahonnan lekerül a legnagyobb magyar király szobra, és minden felfordul. Nagyon klassz és bátor, hogy nyúl valaki a témához, nagyon szeretik, hogy legitim tudott maradni benne, és általában és egyáltalán szeretem Vida Gábor novelláit, és bízom benne, hogy tudok kapcsolódni ehhez a regényéhez is.

22. Zsolmár János: Hibiszkusz herceg

És végezetül ez. Ez egy meleg történet arról, hogy valaki kifosztja a másikat, a szó legtöbb értelmében, és minden szava igaz. Magánkiadásban jelent meg, gyakorlatilag fellelhetetlen, és nem is szeretik sokan. Én viszont kíváncsi vagyok rá.. 🙂

Szóval ezek azok a könyvek, amiket nagyon fontosnak tartok, és a polcomon vannak, egyelőre még olvasatlanul. 🙂 Remélem izgalmas 365 nap következik, ezekkel és még számos olvasással. 🙂

Hamarosan érkezem egy új poszttal. Ha nem szeretnél lemaradni róla, akkor kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek, less be facebookra, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, megtalálsz intstagramon. 🙂

És a következő posztig semmiképp ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig:

Szilvió

Könyvfesztiválról jelentem

Szerző: Szilvió

Dátum: 2018.04.23.

Kategória: Uncategorized

Sziasztok,

tavalyhoz hasonlóan idén is kint voltam szombaton a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Nagyon menő programokon vettem részt, és nagyon menő könyveket szereztem, bár a tervezett listából mindössze három könyv került a nap végéig a táskámba… De majdnem nem bánok semmit.

Hat órakor felkerekedtem Szegeden, kivillamosoztam a vasútállomáshoz, majd két és fél óra zötykölődés és Rejtő (jelentem: nem kell Rejtőt olvasnom többet) olvasás után a Nyugatiban találtam magam. Itt legurítottam egy kávét (a korai indulásra való tekintettel), és indultam a négyeshatoshoz, amire talán most először, elsőre jó irányba szálltam. A Széna téren leszállva elsétáltam a Mamut II. mellé, amerre tavaly közelítettem meg a Milenárist, de építései terület lett, így a két Mamut között közlekedtem, mint mindenki más. És akkor ott voltam.

Programok, amiken részt vettem, és amiken akartam

Workshop könyves bloggereknek a Twister Média szervezésében
Nagyon tanulságos volt, bár főleg megerősítést kaptam én személy szerint, hogy jól csinálom. Kaptunk tanácsokat arra nézve, hogy hogyan használjuk a recenziós, vagy támogatott bejegyzéseket (amiket a google algoritmusa előrébb sorol), és biztosan várható lesz egy kis változás is a blogon. Nyáron elején, amikor lesz időm az összes eddigi értékelést átnézni, a bejegyzések alján egy kis szövegdobozba beleírom a könyvek legfontosabb adatait, és az olvasás szubejktív körülményeit, mert ezek olyan infók, amik nekem is jól jönnek.
És érkezik majd egy bejegyzés arról, hogy ki vagyok, milyen képzettséggel nyúlok a könyvekhez, kit szeretnék megszólítani, és mi is akar lenni egy bejegyzés, amihez egy nagyon jó vázat adott az előadás.

LMBTQ irodalom az iskolában:
Krausz Emma: Osztálykép (Twister Média) című regényének bemutatója
Túl azon, hogy megtudtuk, hogy az írónőnek is a Simon és a homo sapiens-lobbi az egyik kedvence a zsánerben, még nagyon sok mindenről volt szó. Beszélgettek arról, hogy mennyire terhelt egy személyiség, szóba került, mennyire kicsi a hazai LMBTQ reprezentáció, és még számos dologról szó esett, amire majd a könyv értékelésében szeretnék reflektálni. 🙂

Krausz Emma dedikál
Nem volt fent a blogon a listában, és ehhez mérten el is felejtettem visszamenni, ezzel együtt nagyon kíváncsi vagyok a kötetre, és talán még lesz alkalmam dedikáltatni is.

Daniel Kehlmann Tyll (Magvető) című regényének bemutatója helyett
Ennek maga a programokba való beemelése is fakultatív volt, és én ki is hagytam. Ettem helyette, és erről nem gondoltam volna, hogy írni fogok, de a Mamut I.-ben található Jóasszony étterembe ugrottam be, noha féltem, hogy kifőzde jellegű lesz, de beállt mögém a sorba Péterfi-Novák Éva írónő, aki híresen figyel arra, mit eszik, így meg is nyugodtam, és tényleg nagyon finomat ettem… Az írónőtől 5 méterre, a következő asztalnál. 😉 És ez ilyen tök nagy élmény volt, szóval meg akartam írni. 😀

Kortárs-író-lét: Fiatal írók a visegrádi országokból
Ez a beszélgetés nagyon korrekt volt leginkább. Fehér Renátó alaposan felkészült, és a fiatalság szerepét firtatta, akik mind valamiért fontosnak tartották, hogy egy földrajzi területet járjanak körbe. Többen elég komolyan foglalkoztak kisebbséggel, mind a négy kötet szervező elve az a közép-európai régió, ami történelmileg elég terhelt, és nagyon izgalmas volt ez a felvetés. Emellett pedig természetesen szó esett az elsőkötetességről és az irodalmi szocializációról is, illetve a kötetek vízhangjáról. Izgalmas beszélgetés volt, talán itt éreztem a leginkább, hogy szűkös az idő keret.

Karafiáth Orsolya dedikál
Karafiáth Orsolya dedikált, fantasztikus volt, mosolygott, kedves volt, és szeretem a Kicsi Lilit, még mindig. 😉

És ezután hazamentem
Rettenetesen fáradt voltam, és eléggé eredményesnek éreztem a napot így is, így nem vettem részt a Lázadó lányok kerekasztal-beszélgetésen, és bár érdekelt volna, annyira nem bánom most.

Könyvek, amiket hazahoztam

Alapvetően a legtöbb könyvet nem olvastam még, így csak az impulzusaimat tudom megosztani, amiért megvettem, meg az árukat, meg hogy mennyire örültem nekik. 🙂

A tervezett listából végül három könyvet sikerült beszereznem: Mészáros Dorka: Én vagy senki című könyvét, és recenzióban megkaptam Laurine Frankel: Mindig ez van című könyvét a GABO kiadótól és Krausz Emma: Osztálykép című könyvét a Twister Médiától, amikért nagyon hálás vagyok.

Az Európa Kiadótól korábban megérdeklődtem, hogy nem lesznek kint az én listás könyveim, ezért megnéztem, mi van a kívánságlistámon a Magvető kiadótól, és úgy döntöttem, hogy Anna Gavaldának adok egy esélyt (vagyis rögtön hármat) és megvettem minden fellelhető könyvet az írónőtől, így büszke tulajdonosa lettem az Életre kelni, az Édes életünk és az LMBT vonatkozású Billie című regénynek.

És véletetlenül megláttam a Kalligram pultján Blénesi Éva Cigánynak lenni, költőnek lenni, Közelítések Bari Károly alkotói világához című tanulmánykötetét, aminek nem tudtam ellenállni, mert most szerdáig aktívan foglalkozom a költővel, legalábbis az első kötetével (Holtak arca fölé). Viszont nagyon nem érzem jónak a tanulmánykötetet, nincs igazán tisztázva, hogy kinek szól ez, és bár elég alapos kutatómunkát végzett, az első fejezet (ami engem érdekel) lényegileg semmitmondó. Sajnos. Valószínűleg felajánlom az egyetemi könyvtárnak szerda este.

És akkor kezdődtek az impulzus vásárlások, amikre amúgy tök büszke vagyok.

Tipotex: Két könyvet vettem, együtt 1300 Ft-ért.
Polona Glavan: Éjszaka Európában
Egy romantikus utazós könyvet ígér a fülszöveg, amiben egy fiatal fiú és egy fiatal lány elmereng az élet dolgain, amit az tesz különlegessé, hogy a vonat egy senki földje terület, ami igazán sehová sem tartozik. Érdekes tétjei lehetnek a könyvnek, így nagyon kíváncsi vagyok rá.

David Szalay: Az ártatlanság
A történet szovjet rendszerben játszódik, ahol minden és mindenki gyanús, érdekes szereplőgárdát mozgat, és a fő kérdése, hogy lehet-e valaki ártatlan egy olyan rendszerben ahol az ártatlanság nem létezik.

Palatinus: A kiadóhoz véletlenül mentem, de tele volt olcsó könyvekkel. Én 3 db 500 forintosat vettem, amik engem érdekeltek, és ez volt a legolcsóbb árkategória, és így sikerült beszereznem azt a könyvet, amire a legbüszkébb vagyok mind közül:

Joseph Oslah: Éjszakai fürdés
A könyv egy férfiról szól, akinek a barátját elragadta az óceán, és nem tudja, hogy mi történt. Lehet, hogy a szakításnak egy ilyen durva módját választotta? 10 évvel később vagyunk, amikor a férfi megismerkedik egy másik férfival, aki szintén nagy tragédiát hordoz, és egy érzelmes, bonyolult, fanyar humorú és szívbemarkoló történetet kapunk a borító szerint. Mint LMBT könyv, már régóta tudok a létezéséről, és 500 Ft-ért még egy hölgyet is rávettem, hogy vegye meg a második példányt.

Szálinger Balázs: Első Pesti Vérkabaré
Nem igazán tudok semmit a kötetről, de Szálinger jól ír, és kíváncsi vagyok ezekre a versekre is. 🙂

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
Nagyon sokáig az egyik kedvenc könyvem volt. Nagyon őszinte felnövés történet, hátterében az egészségügyi klónozással. Érdekes az identitás kérdése a könyvnek, megvalósul benne a szerelem, aminek meg kellett volna valósulnia, és őszinte, emberi kiáltvány (és még sokkal sokkal több) az önzőségünkkel szemben. Eddig nem volt saját példányom, most szeretem egyet az első kiadásból, és erre vagyok a legbüszkébb. Külön kiemelném, hogy a szerzője nem méltatlanul idén kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. 🙂

Bestseller Box: Ezen nagyon sokat gondolkodtam, hogy beleírjam-e, és végül beleírtam. Alapvetően ez az Athenaeum Kiadó és a General Press készletkisöprő akciója, és én vettem egy dobozt, és maga a doboz egyébként nagyon jó, és nagyjából ez az utolsó pozitívum, amit el tudok mondani, illetve kaptunk mellé egy nagyon jó fidelió magazint, amit beledobtak egy nájlonba a dobozzal együtt, pedig nem szeretek nájlont használni (és sehol máshol nem is kértem, itt pedig későn kaptam észbe). És ugyanezt érzem a Magvető kiadó ajándékaival szemben is, de az legalább ingyen volt. Szóval most van öt könyvem elcserélni a Kreatív Könyvtárosok Társasága könyvcsere programjain, amiket nagyon várok. 🙂

Összességében nagyon jól éreztem magam, valószínűleg azért is, mert kevesebben voltak kint, mint tavaly, és mert szuperebb könyveket sikerült szereznem. Egy picit sajnáltam, hogy a líra kimaradt szinte az egész rendezvényről, de ez csak kis észrevétel. 🙂 Szerettem, és jövőre találkozunk. 🙂

Most csütörtökig zsúfolt lesz a hetem, nem tudom, hogy mikor fogok tudni új poszttal érkezni, ha péntekig nem, akkor egy kihívást fogok kitenni, mert rég volt, és kevesebb idő megcsinálni, de két könyv várja az értékelést, és még sok-sok könyv az olvasást. 🙂

Ha nem szeretnétek lemaradni a korábbi posztokról, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha véleményed, megjegyzésed volna, hagyj kommentet, ha háttértartalmak is érdekelnek, kövess facebookon, ha pedig az érdekel, hogy ki áll a blog mögött, keress bátran instagramon. 🙂

A következő posztig pedig semmiképp ne feledd: Könyvekkel a szivárványig!
Szilvió