Sziasztok,
megint remek a hangulatom, mert ma van a 21. szülinapom, és a tavalyihoz hasonlóan idén is szeretnék csinálni egy éves tervezést, de az idei koncepciója nagyot változott. A tavalyi kis listáról csak azokat nem sikerült elolvasnom, amiket nem szereztem meg, és 2018-ban alapvetően is célom, hogy a polcról fogok olvasni, így idén a polcomról válogattam egy nagyobb listát. A válogatásom nagy részben LMBT, illetve komolyabb és szépirodalmi könyveket válogattam, mert jövőre végzem magyar szakon, és azt gondolom, hogy ezek eléggé alapszerzők és alapkönyveik, így illene olvasni, és szeretném is őket. 🙂
A 22 sorrendje ABC sorrend, sem olvasási, sem bármilyen sorrendet nem tételez fel. Csak kellett valami. 🙂
1. Alice Walker: Kedves Jóisten
A Kedves Jóisten rögtön egy LMBT könyv. Egy afroamerikai leszbikus nőről és az ő szerelméről szól a könyv, amikről levelet ír a Jóistennek. Nagyon érzékeny könyv, és nem rég szereztem belőle saját példányt, szóval újraolvasás után értékelés várható róla.
2. Anna Gavalda: Billie
Anna Gavaldának három könyvét szereztem be a könyvfesztiválon. A könyv maga mindhárom könyvet is szimbolizálja. Amiért ez került most fel, az az, hogy ebben is van LMBT száll. Valószínűleg ezzel is fogom kezdeni majd.
3. Avely Corman: Kramer kontra Kramer
Az első komoly könyv sokak szerint, ami a válásról szól, és a gyermek nézőpontot erősíti. Sokak szerint klasszikus, film is készült belőle, és kíváncsi is vagyok rá, és arra a hagyományra, amit elindított. Várakozik, és felkészülünk.
4. Christopher Milne: Róbert Gida emlékei
Alan Alexander Milne gyermeke az író, aki a Micimackó írója, és Cristopher Róbert Gida megfelelője. A Viszlát Cristopher Robin című film az ő történetét dolgozza fel, például ennek a könyvnek az alapján. Ezért szeretném ezt a könyvet nagyon elolvasni.
5. Dragomán György: A fehér király
Idáig kellett jutni, hogy komoly szépirodalommal találkozzunk. Dragomán György erdélyi származású magyar író, akinek ez a könyv hozta meg a világhírt. Benne gyermek nézőpontból ír a diktatúráról és a diktatúrában élésről.
6. Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia
Esterházy a magyar posztmodern egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagyon alapos, kimunkált és kidolgozott szövegei vannak, gyakran kis terjedelemmel, amik jól megtévesztik az olvasókat. 🙂 Még nem olvastam tőle sem, de már nagyon szeretnék.
7. Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül
Galgócziról sokan azt mondják, hogy a szocializmus emelte fel, és hordozta végig, és ez elvitathatatlan. Ugyanakkor sok hang hivatott a munkásságának visszaszerezni vagy megtalálni a helyét. És idegesít, hogy nem tudok erről nyilatkozni, és idegesít, hogy nem olvastam még a könyvet, aminek a középpontjába a leszbikusság és a szocialista államberendezkedés áll.
8. Hevesi András: Párizsi eső
Főleg Párizs miatt érdekel, mert Baudelaire és Walter Benjamin, illetve a tanulmányaim számos más pontján elég sajátos Párizs képpel találkoztam. A fülszöveg alapján itt egy szubjektív, kívülről érkező és nem kimondottan vidám városképet ígér. Ezért érdekel. 🙂
9. Joseph Olshan: Éjszakai fürdés
Könyvfesztiválon szeretem nagyon olcsón, és elvileg egy férfiről szól, akinek a férje belefulladt a vízbe. Ez talán öngyilkosság volt, talán nem, talán erre is választ kapunk, de ha jól sejtem főleg a gyászmunka és a továbbélés áll majd a könyv középpontjában. Szintén LMBT. 🙂
10. Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
Hogy miért maradt a könyv a listámon? Mert Kurt Vonnegut remekül ír. Eddig az Éj anyánkat olvastam tőle, amit nagyon szerettem, bár nem emlékszem rá, hogy miről szólt, szóval egy felfrissítő olvasás mindenképp tervbe van abból is. Illetve a polcomon van tőle Az ötös számú vágóhíd és a Virágvasárnap is, szintén tervben. Amiért ez lett kiválasztva, az egyrészt, hogy az egyetemen is bele lehet futni ebbe a regénybe, másrészt pedig, mert szintén LMBT címkés.
11. Lakatos Menyhért: Füstös képek
Lakatos Menyhért ezen regénye hatalmas vihart kavart, amikor megérkezett a magyar irodalomba, mint roma próza. Épp hogy megjelent Bari Károly és Choli Daróczi József, amikor megérkezett ez a monstrum. A hetvenes évek a roma kulturális önszerveződés időszaka, amikor a romaság és a roma alkotók bekerülnek a köztudatba, és ennek alapdarabja a Füstös képek, ami megírja a putrit és a vándorlást. Mostanában elkezdett érdekelni egy egyetemi kurzus miatt a roma, a zsidó (haszid) és az indián kisebbség irodalma, amikről igyekszem olvasni majd.
12. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
A Gyertyák csonkig égnek elvileg egy beszélgetést ír le, ami lezár egy kapcsolatot két ember között. Nagyon sokan szeretik ezt a könyvet, és nagy várakozásaim vannak nekem is, mert Márai nagy dolgokat tud megírni. Szerettem tőle az Eszter hagyatékét, amiben egy kártékony kapcsolatról ír, szerettem a Szindbád hazamegyet, amiben az életről mesél, a Rómában történt valamiben a diktatúra általános világát mutatja be, a Zendülőkben valami eleven dolgot mutat a kamaszságról. Amikor ezeket befejeztem egy olyan élményt kaptam, amitől azt hiszen több lettem, mert azt hiszem valami nagyon örök érvényűt tanultam tőle. Azt remélem, hogy a leválásról, az elszakadásról vagy az egymás iránti tiszteletről kapok valamit, de elég nyitott vagyok. 🙂
13. Mészöly Miklós: Film
Mészöly Miklóstól több mindent olvastam már idén, és nem biztos, hogy mindig értettem, sőt, biztosan nem. Azt hiszem hamar lankad a figyelmem hozzá, mindenesetre kíváncsi vagyok rá, hogy egy nem túl nagy, de novellánál nagyobb terjedelemben hogyan működünk majd együtt a szöveggel.
14. Mihail Bulkagov: A Mester és Margarita
Először is: Nem tudom miről szól. Másodszor: Mindenki imádja. Harmadszor: Kötelező lesz egy júniusi vizsgára. Negyedszer: Cikinek érzem, hogy még nem olvastam. Ötödször: Már nagyon el akarom olvasni, és örülök, hogy végre sikerülni látszik. 🙂
15. Nádas Péter: Egy családregény vége
Nádas irodalmi megítélése már-már bálványszerű, és az új könyvéről az sem mondd rosszat, aki nagyon szeretne. De mivel az új könyvei rettenetesen hosszúak, és szeretnék kialakítani egy viszont a szövegvilágával, mielőtt nekik állnék, így egy rövidebbel próbálkozom majd. Egyenlőre az egyetlennel a polcomon.
16. Pajtim Statovci: Macskám, Jugoszlávia
A cselekvény két szálon fut. Az egyik egy meleg férfié napjainkban Helsinkiben, a másik egy albán nőé Koszovóban a nyolcvanas években. Elvileg meg akarja kérdőjelezni az otthonról való viszonyt, talán valamit a társadalomról is akar mondani, mindenesetre várakozásaim vannak. 🙂 És tavaly, az őszi Margó Irodalmi Fesztiválra jelent meg.
17. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért
Sütő Andrásról általános felsőben tanultunk, mint erdélyi magyar író, és én akkor egyszer el akartam olvasni ez a könyvet, de akkor nem sikerült. Talán most. 🙂
18. Szerb Antal: Utas és Holdvilág
Szóvalhogy az van, hogy még nem olvastam, és mégsem kaphatok így magyaros diplomát. Szóval pótolandó. 😀
19. Tommi Kinnunen: Négyesút
A Macskám, Jugoszláviához hasonlóan ez a könyv is Margóra jelent meg, és szintén van LMBT vonatkozása. A történet egy családot mutat be, generációkat, és rajtuk keresztül Finnországot a háború után. Alapvetően talán a generációk döntéseit hivatott megvizsgálni, talán az együttélésről is mondd majd valamit, elsősorban mégis a finn dolgok miatt vagyok rá kíváncsi, mert érdekesnek tartom mint Finnország mint az idén 100 éves Észtország történetének ezen időszakát, és nyelvészként van némi finnugor, uráli kultúra felé való nyitottságom is. 🙂 Nem akkora, mint a csoporttársamnak, akitől kaptam, de van nekem is. 🙂
20. Tompa Andrea: Omerta
Tompa Andreának ez a könyve a friss Libri Irodalmi Díjas, és bizonyára nem méltatlanul tele van vele most az internet. Viszont én először tavaly augusztusban találkoztam a könyvvel és a rettenetesen inteligens és pózmentes írónővel, és amint lehetett, meg is vettem a könyvet, ropogósan a második kiadásból, mert akkor épp már nem volt kapható az elsőből. 😀 Arról mesél benne négy szereplő, hogy hogyan élnek, de mi közben látjuk, hogy a román diktatúra kis építői lesznek, és egy nagyon tiszta hangot ütött meg benne az írónő, ahogy felolvasott belőle.
21. Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Vida Gábor szintén erdélyi író. Ez a könyve Trianont tematizálja. A magyar Kolozsvárt méri meg a román Kolozsvárral, ahonnan lekerül a legnagyobb magyar király szobra, és minden felfordul. Nagyon klassz és bátor, hogy nyúl valaki a témához, nagyon szeretik, hogy legitim tudott maradni benne, és általában és egyáltalán szeretem Vida Gábor novelláit, és bízom benne, hogy tudok kapcsolódni ehhez a regényéhez is.
22. Zsolmár János: Hibiszkusz herceg
És végezetül ez. Ez egy meleg történet arról, hogy valaki kifosztja a másikat, a szó legtöbb értelmében, és minden szava igaz. Magánkiadásban jelent meg, gyakorlatilag fellelhetetlen, és nem is szeretik sokan. Én viszont kíváncsi vagyok rá.. 🙂
Szóval ezek azok a könyvek, amiket nagyon fontosnak tartok, és a polcomon vannak, egyelőre még olvasatlanul. 🙂 Remélem izgalmas 365 nap következik, ezekkel és még számos olvasással. 🙂
Hamarosan érkezem egy új poszttal. Ha nem szeretnél lemaradni róla, akkor kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek, less be facebookra, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, megtalálsz intstagramon. 🙂
És a következő posztig semmiképp ne feledd:
Könyvekkel a szivárványig:
Szilvió
