LMBT-ről, meleg könyvekről, olvasmányélményekről, a szivárványon túlról

Takács Judit: Meleg század

Sziasztok,

a mai posztban egy tanulmánykötetről szeretnék nektek mesélni. A tanulmánykötetet Takács Judit szociológus jegyzi, aki régóta foglalkozik az LMBT témával, és ebben a kötetben a 20. század Magyarországának melegséget érintő társadalmi tényezőit veszi számba, olvasmányosan, érdekesen, de tudományos igénnyel.

meleg_evszazad.JPG

A könyv alaptézise, hogy a múlt századot nevezhetnénk akár meleg századnak is, ugyanis ekkor jelenik meg a szó, ami hosszas jelentésváltozásokon fog átesni mai alakjáig, ekkor dekrimizálják, vagyis innentől nem büntethető önmagában a homoszexualitás, és még ebben a században alakul meg az első magyar meleg egyesület is.

A könyv által vizsgált korszak kezdetén, még arról kell beszélnünk, hogy az azonos neműek közötti kapcsolat pusztán kizárólag az aktusban merül ki, amit bárki elkövethetett, és ezen túl, a homoszexuális szó megjelenésével a 19. században már személyiségekről beszélhetünk, akik társadalmilag megkülönböztethetők, és ennek tudatában is vannak. 

1878-tól nem volt bűntetendő a nők közötti fajtalan cselekmény, mivel az az ember szellemi és physikai egészségének aláásását tekintve távolról sem bír azzal a morális és bűntetőjogi jelentőséggel, mint a férfiak között űzött fajtalanság, amelyet 1961-ben dekriminalizáltak csak, de akkor sem volt együtt kezelhető a heteroszexuális viszonyokkal, mert a beleegyezési korhatár lényegesen korlátozóbb volt a fiatalok esetében. És ez már csak a 21. században változott meg.

homohistory-1.jpg

A könyv azt az utat mutatja meg, amely eltelt azóta, hogy a 1878-as Magyar Büntetőtörvénykönyv 241.-242. szakasza a természet elleni fajtalanságot büntetni rendeli. A könyv első fejezetében egy jogi és társadalmi bevezetőt kapunk, majd rátér a listázásokra.

A homoszexuálisokat különböző szinten, értem ez alatt, hogy rendőri, rendőrégi, minisztériumi szinteken listázták Magyarországon. Volt, hogy legálisan, volt, hogy etikátlanul és volt, hogy a joggyakorlat megengedte. Végig bemutatja Takács az utat a századfordulós rendőri noteszek és háborúk közötti rendőrségi listákon át, egy bizonyos minisztériumi levelezésig, majd azokig az aktákig bezárólag, amik a beszervezés lehetőségeit tartalmazták a Kádár rendszerben, amikor már egyébként önmagában a melegség nem is volt bűntetendő. Érdekes adatokkal és számokkal dolgozik a könyv, és beszél arról is, mennyire nehéz adatot szereznie a kutatásához, ami Takács Judit kutatói és emberi arcát egyszerre mutatja, és óhatatlanul egy picit exkluzívabbnak érezzük a könyvet, amit a kezünkbe fogunk.

A következő fejezetben az századforduló egyik legolvasottabb napi periodikáját, az Estet szemlézi nemiszerep-áthágás és homoszexualitás tárgyú cikkek után kutatva, amelyből érdekes, kedves, és sokszor meglepő vagy akár sokkoló történeteket idéz. A híres alföldi sorozatgyilkosról, Pipás Pistáról, vagy például egy jósról is beszél, aki szerint nőnek öltözve sokkal kifizetődőbb jósolni. De emellett fel feltűnnek rendőrségi szituációk, és hétköznapibb esetek is, ami elég nagy kuriózum volt az Est idejében, így elég nagy hírértékűnek, és elég érdekesnek, különlegesnek, mutogatni valónak tűnnek. Ezzel együtt bizonyos dolgokat az Est sem írt meg. Érdekes dolgokat, és nem véletlenül. 😉

1_db.jpg

Tovább lapozva arról olvashatunk, milyen okok vezettek az 1961-es dekriminalizációhoz, hogy állt ehhez a jog, a társadalom és a rendőrség, majd néhány interjún keresztül megismerhetjük a rendszerváltás előtti meleg élet lehetőségeit és útjait. A heteroszexuális homlokzat, azaz a látszat fenntartásának lehetőségeit, útjait, illetve a fontosságát, és az állambiztonság kompromitálásáról is olvashatunk a 60-as évekből.

A könyv utolsó ötven oldalában függeléként leveleket, interjúkat, illetve egy kihallgatás jegyzőkönyvét is megtaláljuk. Egy olyan férfiét, aki szerette a férfiakat, és nem igazán volt hosszabb kapcsolata. A jegyzőkönyvben arról vall, kivel hogyan ismerkedett meg, és kivel mit csinált, ami önmagában vicces mai szemmel visszanézve, de a jegyzőkönyvi tömörség is szórakoztatóvá teszi.

A függelékek után pedig találunk egy alapos hivatkozás listát, amit szintén érdemes átböngészni annak, akit részletesebben érdekel a meleg történelem. Én biztosan olvasok még onnan cikkeket.

Összefoglalva egy mérhetetlenül precíz és alapos, tudományos ismeretterjesztő könyvet kaptunk, olvasmányosan. Nekem személyesen hiányzott a holokauszt kérdés egy picit, ha már 20. század, de ettől eltekintve nagyon klassz könyvnek tartom, amit bátran ajánlok, ha kezdesz érdeklődni a melegség története iránt.

A kedvenc részeim: A sajtószemle. Abszolút. Érdekesnek találtam, hogyan tekintett a sajtó 70-100 éve a melegség vagy bármi melegséggel kapcsolatos megírni valóra. Bár nekem a sajtótörténet egyébként is gyengém, különösen, ha vannak konkrét cikkek. És itt voltak.

Takács Judit: Meleg század
Pesti Kalligram – MTA TK
256. oldal
Így olvastam: Két turnusban olvastam, a vizsgaidőszak előtt és a vizsgaidőszak után. Mivel tanulmánykötetről van szó, így több ülésben, de könnyen tudtam olvasni, az informatvitás ellenére is könnyen olvasható, jó tempójú (ha pihenni akartam, a szöveg is olvasmányosabb volt).

Köszönöm szépen a Pesti Kalligram Kiadónak a megtisztelő bizalmat, hogy elküldte nekem ezt a könyvet, nektek pedig azt, hogy velem tartottatok. A következő bejegyzésben érkezem hat számomra érdekes történettel, amiről ebben a könyvben részletesen is olvashattok. 🙂

Ha tetszett a poszt, vagy megjegyzésed volna a történetekkel kapcsolatban, írj bátran a komment szekcióban. Ha a következő posztról sem szeretnél lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra, ha háttértartalmakra is kíváncsi vagy, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be az instagram profilomra. Igyekszem hamarosan érkezni, de addig se feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Előző

A könyvek, amiket hazahoztam a nyáriszünetre

Következő

Hat múlt századi meleg történet

7 hozzászólás

  1. ogli dzsí

    jajdejo, sokat fejlodott a zorszag hiaba

  2. Azert a megvetett suttyo mo.on nem.volt kemiai kasztracio mint nagy britanniaban az otvenes evekben! Lasd a Kód c filmet

  3. Névtelen

    Lehet továbbra is tolni a PC-korrekt „meleg” dumát, de a köznyelvben már csak buzik maradtok, ha a fejetek tetejére álltok, akkor is! És – remélem – előbb-utóbb ez a PC-duma divat is elmúlik, és visszatér minden a régi kerékvágásba, azaz maradtok köcsögök.

  4. Hórukk

    Érdekes téma, bár engem jobban érdekelne a homoszexualitás történelme a korábbi évszázadokban – a közép- és újkorban. Nem tudom honnan ered ez a „meleg” kifejezés, de furcsállom, hiszen az ember testhőmérséklete nagyjából azonos, függetlenül a nemi irányultságtól.

  5. Szilvió

    @Hórukk: Egyébként engem is, de nem tudom, mennyire csak hipotézisszerű volna. Ugyanakkor nem tartom kizártnak, hogy egészségügyi, egyházi (akár valami jó kis ördögűzős) vagy akár a boszorkányperek feljegyzései között találnának anyagot.
    A meleg kifejezés (bocsi, konkrétumokat nem tudok, de biztosan tanultunk róla nyelvtörin) németből lett tükörfordítva, ahol először valami más szót használtak rá, ami alakilag nagyon hasonló volt a német meleghez, és a tabuizálás során a hasonló meleg szó lett használatos. A két szó között kb annyi a kapcsolat, mint a buzi és a búza között, csak más az eredmény. 😀

  6. Szilvió

    @Látens Inszinuáció: Az esetek nagyon döntő többségében adom amit mondasz. 🙂 Szerintem le kellene számolni azokkal a negatív jelentéstartalmakkal, amiket a buzi meg a köcsög jelent, mert ezt a szembenézést nem úszhatjuk meg. A PC szerintem igyekszik, de sokszor azt érzem, hogy hülyének nézi az embereket és a nyelvhasználatot. Ezzel együtt nem hiszem, hogy a meleg szó valaha vissza fog kerülni csak abba a jelentésébe, hogy valaminek nagy a hőmérséklete, de örülnék, ha tényleg szinonimaként használhatnám a buzival és a köcsöggel, mert a PC csak egy tünet azt hiszem.

  7. Szilvió

    @ogli dzsí: Szeretem tendenciaszerűen nézni ezt a kérdést, és nagyjából középmezőnybe voltunk annó, most talán lemaradó, de középmezőny. 😀 Ugyanakkor persze tök örülök, hogy nem csuknak már le, és nem kell minden egyes dolgomról vallomást tennem, hogy az utókor visszaolvassa és elmosolyodjon. 🙂

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén