LMBT-ről, meleg könyvekről, olvasmányélményekről, a szivárványon túlról

Szerényi Szabolcs: Éhség

Sziasztok,

a mai könyvbe random futottam bele egy ismerősöm által, aki transzfesztitákról mesélt egy frissen megjelent könyvben tavaly, könyvhét után. Aztán megtudtam, hogy egy ilyen borítóról van szó, és egy ilyen Nemes Z. Márió fülszövegről. És hogy van benne meleg szál (amiknek a mennyiségéről nem tudtam, és voltak pontok, ahol el is bizonytalanodtam az egészben, mert sokat kell várni rá). Az előbbi kettő győzött meg arról, hogy ezt el kell olvasnom, az utóbbi pedig arról, hogy írni is akarok róla. Szóval, Szerényi Szabolcs első novelláskötete, tavalyról: ehseg.jpg

„Korog az agyunk, ha Szerényi Szabolcs szövegeit olvassuk. A test és lélek homályos kategóriák, egyetlen hatalmas bendő leszünk, mindenünk a vágy. Vágyunk arra, hogy mediterrán cserjét ültessünk magunkba, hogy daganatos szerveket együnk, vagy, hogy penészes mosogatószivaccsá változzunk. Mert az éhség az új vallás.
A kisprózák steril és embertelen világát felrobbantja az abszurd vágy, melyet a túlfogyasztás mámora hajt. Szerényi látványkonyhája kellemetlen attrakció, hiszen a konzumgépek megvadulnak, szétélveznek és végül önmagukat is feltálalják. Szegény agyunk mégis habzsol tovább, mert egyetlen kincsünk az éhség.”

Nemes Z. Márió

Az első bekezdést a borító után általában a történetnek szentelem, de minthogy itt most egy novelláskötetről van szó, ezt talán hanyagolhatjuk. Vagy talán mégis egy történet van mögötte, sok mozaikkal?

lego.pngAz Éhség kötet szervező elve egy reális világ, ahol a cselekmények baromira logikusak, és baromira bizarrok. Ez a világ akár lehetne a mi világunk is. Ez a nyolcadik kerület lehetne a mi nyolcadik kerületünk, ez a Dominika lehetne a mi Dominikánk. Azok az emberi gondolatok, amik ebben a könyvben vannak, lehetnek azoknak az embereknek a gondolatai is, akik szembe jönnek veled és velem az utcán. Mert mi is gondolkodunk abszurd dolgokról, és ebben nincs semmi, néha mi is ültetnénk egy cserjét a vállunkba, szeretkezünk vadidegenekkel, és biztosan mindenki gondolt már arra, milyen lenne ember húst enni. Ez az éhség a mi éhségünk ebbe a falásra teremtetett világban, a szereplők pedig csak továbbmennek, mint a mi fantáziálgatásaink. És ezektől az emberi vágyaktól lesz ez reális.

A kötet az első novellában felteszi a kérdést: mi volna a helyes, és nem érezzük azt, hogy bármelyik döntése helytelen volna, és talán ezzel lehet a legjobban összefoglalni az egész kötetet. Igyekszenek a novellák felrúgni a világunk működésének axiómáit, alaptörvényeit, és teszi mindezt anélkül, hogy sérülne a realitásérzékünk. A kurva az akinek fizetnek a szexért? Mi van, ha a kurva már nem szexel velünk? Amit megeszünk, azt le is győztük? Az átváltozás az, ami alatt valami mások leszünk? A kreatív ember öngyilkossága is kreatív? 

És kapunk rájuk választ, talán túl lezártakat is, talán túl végeseket, mintha lenne egy új világ, amiben élnünk kell a könyv után, amelyben már új szabályok szerint működünk, ahol az abszurd, groteszk, bizarr, az undorító, a rút,a nevetséges és a váratlan esztétikai kategóriát kapnak, és a szépséghez hasonlóan életünk szerves részévé vállnak. Hogy ebben mekkora szerepe van a kötetnek, vagy önmagában mennyire megy erre a világ, azt mindenki döntse el maga, mindenesete érdekes az út, amit bejár a kötet a szilikongömb stresszlabdáig, amiért valaki alkatrészeket rakott össze nem gyári útmutató szerint.szerelo.gif

És akkor itt már lehet beszélni pár szót a melegségről. Dominánsan egy novellában van jelen, mint szexuális éhség, és aktus. A novella főhőse egy biszexuális tanár, aki néha hazacipeli egy-egy szakdolgozóját, és a jelen esetben egy ártatlan meleg srácot visz haza. A novellában dominánsan a főhős belső gondolatait olvashatjuk, aki egy tapasztalt róka, tudja, mivel lehet hatást elérni, és tipologizálni is próbálja az alatta fekvő srácot. A srác szerinte az öndefiniálás korai szakaszában van, viszont ebbe a novellában sem kerül elő etikai ítélkezés (Ami talán az egyik legfontosabb dolog a kötetben.), de reálisan írja meg a történetet, szót ejt a feleségről, aki csak a lányokra féltékeny, hiszen mit sem sejt, talán mert így lehet a történet napjainkba, talán mert ettől borzasztóbb, talán mert ettől logikus…

Viccesen egy coming out szituáció is került a könyvbe: hogy mondod el a szüleidnek, hogy egy cserjét nevelnél a válladon?

A családjának nem szólt róla, ami nem lepett meg, hiszen elég konzervatívak a szülei.

Viszont ez a cserje növelés is logikus, ha az ember erre vágyik: olyan tápanyagokat visz a szervezetébe, amik a növényt is serkentik, egy idő után árnyékot is vet, gondolni kell a tavaszi virágzás következtében érkező méhekre, a tetvekre, rovarokra, amelyek érkezhetnek, és persze a természetes növekedésére, és megnövekedett igényekre. Egy másik novellában az alkoholizmus fertőtlenítő gesztusként kezd hatni, egy következőben a „világ dicsősége” pont úgy múlik, ahogy annak múlnia kell, a vasárnapi húsleves átlép egy vad szombat éjszaka záróakkordjává és minden testi élvezet tompít valamilyen űrt, ahogy az lenni szokott.

true.gif

Nagyon sok kritikát olvastam a könyvről, ami problematizálta, hogy esetenként túlírt egy-egy novella, és az hiszem ez zavart engem is, vagy legalábbis a legkevésbé kedvelt novelláim a hosszúak voltak, és többször raktam kérdőjeleket a margóra ezekben a szövegekben, ahol úgy éreztem, elfáradt a történet, viszont a könyv facebook oldalán több helyen írja, hogy ezeket a kritikákat észlelte. Ez egy klassz és elegáns írói hozzáállás. 🙂

A könyv megválaszolja a felvetett kérdéseit, talán túl lezárt is, alapvetően egy ennyire friss témákat, tartalmakat felvető könyvben nagyon élveztem volna, ha bele tudom vetni magam, mondjuk úgy, Szövegkáprázatosan, hogy egy picit én hozzak meg döntéseket, vagy én válaszoljak meg kérdéseket. Intenzív, gyorsan olvasható kötet, ami nagy dózisban nem is működne talán, de egy picit több agyalni való jól esett volna azt hiszem.

Nagyon szerettem azokat a részeket, ahol kitűnik az íróság. Ahol elmondja, hogy épp írói válság gyötri, vagy például a címadó novellában, hogy hiábavaló volna tényfeltáróan megírni, csak városi legenda maradna, amiben nem hisz senki.

Meg kell említeni a borítót, ami egy elég alapos szövegolvasás eredménye lehetett, és amit nagyon szeretek, figyelemfelkeltő, fiatalos, sokat sejtet, hozza az anyagot, különc, nagyon szeretem.

Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki nyitna a szépirodalom felé, de nem mer nagy könyvvel kezdeni, aki kíváncsi valami nagyon váratlanra, és aki elég nyitott a parára, azt hiszem leginkább az utóbbiaknak. 🙂

Ennyi lettem volna mára, ha olvastad már, vagy kérdésed, hozzászólásod volna, írj bátran,ha nem szeretnél a következő tartalomról sem lemaradni, kövess be a jobb felső sarokba kattintva, ha háttértartalmak érdekelnek, keress facebookon, amit a  menüsor jobb sarkában is elérhetsz, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, keress bátran instagrammon. 🙂

Lassan végzem a vizsgákkal, és akkor igyekszem több és színesebb tartalommal érkezni, de addig se felejtsétek: Könyvekkel a szivárványig! 🙂

Szilvió

Előző

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

Következő

7+1 idézet, ami megmutatja, miért szerettem Jandy Nelson: Neked adom a napot című könyvet

6 hozzászólás

  1. Szilvió

    @Balazs089: Wow, első körben nem értem, eddig hogy kerülte el a figyelmemet ez a könyv, másodsorban pedig köszönöm a linket. 😀 Írtam a kiadónak, bízom a recenzióban, mert most épp könyvstop van nálam. 😀

  2. Balazs089

    a melegfilmfelirat.hu oldalon volt egy játék ahol ezt a könyvet lehetett megnyerni 😛

  3. Szilvió

    @Balazs089: A kiadó iszonyatosan kedves, és cuki, és nagyon gyorsan támogatólag válaszoltak, szóval várom a könyvet. 🙂 Tényleg köszönöm, hogy szóltál, mert alapvetően fontosnak tartom, hogy az LMBT témát, a könyvpiachoz mérten persze, minél szélesebb spektrumon láttatni, és ez egy baromi fontos és perspektívatágító könyv lehet. 🙂

  4. Balazs089

    @Szilvió: a szörnyű az, hogy nem ismered a melegfilmfelirat.hu oldalt, ahol november óta kint volt a könyv :))))

  5. Szilvió

    @Balazs089: Magyarázkodásnak fog tűnni, de csak reális önkritikának szánom. 😀
    Alapvetően olvasom néha, olykor, van hogy a melegfilmfelirat.hu-t (Főleg május óta, mióta osztott meg tőlem is tartalmat.), de valóban november közepétől januárig és május közepétől június végéig van, hogy kimaradok az életből és a hírekből, mert vizsgázom, és örülök, ha a saját blogommal tisztába vagyok, de ez egy valóban fejlesztésre váló pontja az életemnek. 🙂

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén