LMBT-ről, meleg könyvekről, olvasmányélményekről, a szivárványon túlról

Becca Prior: Tanítvány I.-II.-III.

Sziasztok,

nagyon sokat gondolkodtam arról, hogy mivel is kellene indítani a blogot, és végül a legtermékenyebb meleg témában alkotó magyar írónő sorozata mellett döntöttem. Mert szeretem, mert a legelöl van a polcomon, és mert valahol mégiscsak el kell kezdeni. Pont, mint ezt a bejegyzést.

t1.jpg

 

Alapvetően ezek a könyvek nem szépirodalmi művek. Még csak az igénye sincs meg, és a szerző ezt már az első könyv előszavában közli. És ehhez tartja is magát. Nem feltétlenül azért olvassuk, mert igényes, hanem mert szórakoztató, izgalmas… és persze erotikus. Merthogy ez egy erotikus regény egy nagyon fiatal, de rendkívül zseniális tanár és egy diák között, és igen, ez büntetendő, de egy jó erotikus regényben legyen valami, ami büntetendő.

Első könyv

Állati jókor jött az életembe ez a könyv. Épp végeztem a vizsgáimmal, és valami könnyű olvasmányt kerestem, amikor megtaláltam a szegedi egyetemi könyvtár szabadpolcán, amiért hatalmas pacsi nekik. 😉
A könyv felütésében egy a biológiához nem értő, de egyébként lelkiismeretes és jól tanuló srácot (Harry-t) ismerünk meg, aki a barátaival, és az őket körülvevő lányokkal tölti a szabadidejét. Az ő iskolájukba érkezik meg helyettesítő tanárként egy (habár a valódi tudását nem csillogtatja meg, de teljesen elhiszem) állati okos és brutál fiatal biológus (Lewis), aki a következő tanévet vállalta korábbi professzora helyén.
Mindhárom könyv a váltott nézőpontú első szám első személyű elbeszélést használja, amely a könyv első részében kifejezetten szórakoztató. Fokozza a feszültséget, megmosolyogtatva mutat görbe tükröt a meleg társkeresés nehézségeinek és töketlenségeinek (megspékelve természetesen egy rohadt nagy adag tanár-diák kapcsolattal), ami alatt mindkét szereplő belopja magát a szívünkbe. Viszont ez a kettős nézőpont a könyv közepén unalmassá kezd válni. Még az egyébként nagyon izgalmas szexjeleneteknél is, amelyek valójában a regény legkidolgozottabb részei az elejétől kezdve (és amit sosem fogok megérteni, csak imádni a heteroszexuális írónőtől). Nem volt még meg szerintem Harrynek és Lewisnek a saját hangja ebben a kötetben, és ez elsősorban Harrynél zavaró is volt egy ideig, de ahogy megismerjük a gondolatait és a történetét, ez is abszolút helyreáll, legitimmé válik Harry koravénsége.
A regény vége paradox módon kiszámítható volt, és mégis idegesítően nem akartam belátni, mert hát „Első könyv”, tehát várható folytatás, és az egyébként rendkívül zavaró tipródásuk is reményt nyújtott. Összezúzott, mert nagyon reménykedtem és nagyon benne voltam az olvasásban.

Kedvenc részem: A buszozás, meg persze az egész kirándulás nagyon klassz volt, de az odaút, és Harry reggeli kirándulása tele volt feszültséggel, és nagyon jó volt olvasni. Milyen vicces szó ez a kirándulás ebben a szituációban… Na mindegy.

Második könyv

Meg van az érzés, amikor a szerelmetek az égben köttetett, de az istenek sem tudnak segíteni rajtad, viszont vannak remek barátaid. Ha igen, akkor ez a könyv rólad szól. És hát neked. Ha nem, akkor is. Ha az első könyv a társkeresés nehézségeiről mesélt, akkor ebben a kötetben egyértelműen az előbújásnak jutott a nagy szerep. Előbújás a családtagoknak, a barátoknak. Nagyon érdekes szituációk és családtörténetek vannak a könyvben, Harrynek a családjával való kapcsolata nagyon érdekes, csavaros és tanulságos, a barátai pedig barmok, akiket csak szeretni lehet. Üdítőek, de a legjobb családtag egyértelműen Teddy, Lewis lázadó, de nagyon okos unokahúga, aki érdemben az egész második rész megoldását adta.

Kedvenc részem: Amikor Teddy beront az igazgatói irodába. Ez egyértelmű. Meg a végzős bál. *.* Igen. És erről tudom, hogy nagyon sztereotip, de én minden sulis bálos jeleneten mindig meg tudok hatódni, ami alól csak a Carrie kivétel, de azt meg Steven King direkt írta ilyenre.

Harmadik könyv

És akkor ez a könyv. Na ez, furcsa volt. Furcsa a szó legtöbb értelmű jelentésében. A tanítvány egy erotikus sorozat volt eddig a maga bájaival, de ebben a részben olyan mély és őszinte hullámvölgyek és hullámhegyek voltak, amik végigbőgették velem az olvasást. Ezek a pillanatok egyaránt voltak szépek és meghatóak, máshol pedig inkább nehezek, és… marhára nehezek. És szeretem őket, továbbra is, szeretem, hogy együtt birkóznak meg mindennel, hogy megérkezik Hope, akinek a nevét adnám a gyerekemnek én is, de mégis giccses, és szeretem, hogy itt komoly döntések vannak.
Ha mindhárom kötetnek akartam egy fő szálat adni, akkor ezé a köteté egyértelműen a család. Az összeszokás, az egymáshoz viszonyulás, a féltés és a féltékenység, és leginkább az, hogy egy közösség alakul, még bizonytalan szabályrendszerekkel. És ebben a rendszerben a legparább dolog számomra, hogy Grace kilép a hagyományos csodanagyi szerepéből, és hatalmas mélységet kap, amelyet üdvözlök (és aminek teljesen megértem az érveit). Sokkal emberibbre és emberközelibbre sikerült ez a kötet, de egye fene, csak jöjjön már a negyedik. 😉

Kedvencem részem: A nagybetűs ROMANTIKUS vacsora, és ez az idézet. Ezt még facebookra is kiposztoltam:

..Aztán szívhez szólóan elmesélte, hogy már nem remélt ilyen csodát az életében, és hogy szeretné, ha együtt öregednénk meg…
– Ez gyönyörű nagyi. Mit válaszoltál? – kérdeztem félve, mert még mindig nem nézett rám.
– Azt, hogy már rég megöregedtünk, és hogy utálom a meglepetéseket.

—————————- 

Ennyi volna az első poszt, várom a reakcióitokat, megjegyzéseteket, hogy mit lehetne másként, de még biztosan alakul a blogos hangom… Vagy ha olvastátok már valamelyik kötetet, várom a ti véleményeteket is. 🙂

A következő posztig pedig ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Következő

Kis Tibor Noé: Inkognitó

4 hozzászólás

  1. Kővári Ferencné

    Gratulálok a bloghoz! A legjobb választásnak tartom a könyveket a nyitó bejegyzéshez, mert a kedvenceim nekem is. Minden szavaddal egyetértek, a véleményeddel kapcsolatban. Heteroként és nem is fiatalként olvastam a könyveket, de elmondhatatlanul mély hatást tettek rám. Csodálatos, felemelő, mély érzéseket mutat meg az írónő. Fantasztikus hatást gyakorolt rám a könyvek olvasása. Alig várom a negyedik rész megjelenését.

  2. Szilvió

    @Kővári Ferencné: Köszönöm szépen, örülök, hogy sikerült átadnom az érzéseimet, gondolataimat a könyvről. 🙂 A negyedik rész nyilván várom, de nem tudom, hogy meg tud-e maradni az erotikus bája egy kb. családregény mellett, és ezért egy picit féltem, de nyilván az első adandó alkalommal fogom előrendelni. 😀

  3. Rómaikömény

    Szia! Nagyon kiváncsi lettem.honnan lehet megszerezni a könyveket? Kivételes esetben kölcsönzéssel esetleg? Peace

  4. Szilvió

    @Rómaikömény: Szia, bookberry .hu a kiadójuk oldala, gyors körbenézés után azt látom, hogy főleg csak ott kaphatóak már a könyvek. És nagyobb könyvtárak online katalógusában érdemes lehet megnézni, azt tudom, hogy a szegedi egyetemi könyvtárnak például megvan.

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén